Üres tisztítószeres flakonok visszavételi kötelezettsége
Kérdés
Tisztítószereket és mosdóhigiéniai termékeket forgalmazó cég vagyunk. Amennyiben a vevőnk visszaküldi a kiürült tisztítószeres flakont (ez lehet sima tisztítószer, de gyakoribb a bárcával ellátott, például vízkőoldó stb.) azt a gyártó köteles visszavenni megsemmisítés vagy újrahasznosítás céljából, illetve a gyártó köteles elszállítani a telephelyünkről, vagy nekünk kell a fuvart biztosítani?
Válasz
Az olvasói kérdésben foglaltakra a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységről szóló 442/2012. (V. 5.) Kormányrendelet ad részletes útmutatást, szabályozást.
Optimum tartalom ‒ Olvasói kérdések
- 1
- 2
- 3
- 4
Robbanásveszélyes anyagok tárolása
A 45/2011 (XII.7.) BM rendelet 1. melléklete szerint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzőknek a tevékenységükhöz
tűzvédelmi szakvizsgára van szükségük.
Melyek a tűzjelző berendezés létesítésének szabályai üzemanyagtöltő állomáson
Kérdés
Kizárólag az épületek alatt kialakított üzemanyagtöltő állomáson (a kútoszlopok hatáskörzetében, valamint a töltőakna és dómakna veszélyességi övezetében) szükséges tűzjelző berendezést létesíteni? Illetve a shopban robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokból, PB-gázpalackból mekkora mennyiség forgalmazható?
Válasz
Az OTSZ 14. melléklet 64. sora alapján tűzjelző és tűzoltó berendezést kizárólag az épületek alatt kialakított üzemanyagtöltő állomás (a kútoszlopok hatáskörzetében, valamint a töltőakna és dómakna veszélyességi övezetében) kötelező létesíteni.
TovábbAz új veszélyes áruk szállításának adatai az ADR 3.2A táblázatban
Az új veszélyes áruk szállításának adatai az ADR 3.2A táblázatban
TovábbCLP szerinti jelölések az adatlapon 2017. június 1. után
Kérdés
2017. június 1. után a keverékek esetében elfogadható-e, ha a biztonsági adatlapon a CLP és a DPD szerinti jelölések is megtalálhatóak? Vagy pedig már csak akkor megfelelő a biztonsági adatlap, ha azon kizárólag a CLP szerinti jelölések szerepelnek?
Válasz
A keverék osztályozását a CLP-rendelet szerint kell megadni: a veszélyességi osztályok és kategóriák megjelölése, valamint a figyelmeztető mondatok feltüntetése.
TovábbVeszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek bejelentése
Kérdés
Egy munkáltató karbantartási, hibajavítási tevékenységet is végez. Ez esetben a karbantartó munkavállalók által használt veszélyes anyagokat (zsírok, ragasztók, festékek) be kell-e jelenteni az ÁNTSZ-hez?
Válasz
Nem az anyagot kell bejelenteni, hanem a tevékenységet.
TovábbAz 1A1 típusú folyadék szállítására vonatkozó ADR-előírások
Kérdés
Két kérdésem van:
1. Az ADR előírásai szerint kell-e az 1A1 típusú folyadék szállítására használt fémhordókat időszakosan felülvizsgálni?
2. A gyártástól számítva ezek a hordók hány évig használhatóak, és ezt melyik jogszabály írja elő?
Válasz
A feltett kérdésekre a válaszok a következők:
- Az ADR 1A1 hordóra nem ír elő felülvizsgálatot olyan értelemben, mint ahogy a gázpalackokra vagy IBC-kre.
Tovább
Az UAN 3082 termék szállítási kategóriájának meghatározása
Kérdés
Az UAN 3082 számú termék milyen szállítási kategóriába esik? (Ez az ADR-pontszámítás miatt szükséges információ?) Elérhető-e olyan táblázat, ahol fel van tüntetve, hogy melyik UAN-szám milyen szállítási (0, 1, 1*, 2, 3, 4) kategóriába esik?
Válasz
Az UN 3082 speciális eset. A csomagolás módját és a kiszerelését is vizsgálni kell a helyes döntéshez.
TovábbKözúti anyagszállítás során alkalmazandó szövegezés
Kérdés
Az UN 2211 Habosítható Polimer gyöngyök nevű anyag esetében a 3.2 A táblázat 5-ös oszlopában a bárcák felsorolásánál egy vízszintes vonal található. Ha ilyen anyagot szállítanak közúton, akkor be kell tartani a csomagolásra, okmányolásra stb. vonatkozó szabályokat, de a küldeménydarabot nem kell megjelölni bárcával?
TovábbCímkézési, adatlap-készítési és osztályozási kötelezettség
Kérdés
Üzemi felhasználás során gyakran készítünk oldatokat, keverékeket, melyeket rövidebb hosszabb ideig tárolunk, és azokat folyamatosan felhasználjuk. Az ilyen célból készített lúgoldatokat, oldószerkeverékeket stb. közvetlen felhasználásra készítjük, azok forgalomba nem kerülnek.
Kémiai biztonság szempontjából milyen címkézési, adatlap-készítési kötelezettsége lehet a cégünknek? Értelmezésem szerint ez nem tartozik a CLP-jogszabály hatálya alá, viszont a 2/1998 MÜM rendelet CLP rendeletben meghatározott módon címkézést ír elő a látható csővezetékekre és tartályokra. Mindez nehezen kivitelezhető úgy, hogy nincs osztályozási kötelezettségem. Mi ilyenkor a megfelelő eljárás?
TovábbVeszélyes anyagok szállítása ADR-jogosítvány nélkül
Kérdés
Cégünk járművillamossági és elektrotechnikai készülékek gyártásával foglalkozik. Veszélyes anyagot kizárólag a termeléshez használunk fel. Az esetek többségében a felhasználandó veszélyes anyagokat a megrendelő kiszállítja a telephelyre, ám adódnak olyan esetek, amikor azokat nekünk kell a telephelyre behozni. Kérdésem, hogy milyen módon lehet közúton általunk (ADR-jogosítvány nélkül) I-es, II-es, III-as csomagolási besorolási veszélyes anyagot szállítani? Illetve milyen módon küldheti a magyarországi telephelyünkre a német anyavállalatunk az egyes csomagolási kategóriájú veszélyes anyagokat?
Válasz
A hatályos ADR is ad lehetőséget bizonyos mentességek alkalmazására, amelyeknek köszönhetően nincs szükség a szállítás során ADR-es felszereltségű gépkocsira, illetve ADR-bizonyítvánnyal rendelkező sofőrre. Ennek ellenére több ADR-előírást ezekben az esetben is be kell tartani (az egyik legfontosabb talán az, hogy a személyzet minden tagjának rendelkeznie kell ADR 1.3 fejezet szerinti, ún. munkaköri képzettséggel).