Üvegkapu, avagy változások az építőipari foglalkoztatás kapcsán

Dr. Rátkai Gábor 2021-07-28

Magyarország legjobban és legerősebben fejlődő iparága az építőipar. A folyamatosan fejlődő iparágban azonban rendkívül magas a fekete- és szürkefoglalkoztatás. A vállalkozók egy része ugyanis azzal próbálja enyhíteni a működési költségeit, hogy az általa foglalkoztatott munkavállalókat nem jelenti be. Nem vitatott tény ugyanis, hogy a munkaadót egy munkavállaló után a munkabéren túl számtalan más költség is terheli, melyet gyakran nem jogszerű eszközökkel csökkenteni akarnak a foglalkoztatók. Természetesen az állam ezeket a jogszerűtlen munkáltatói cselekményeket igyekszik megakadályozni és felderíteni. Az építőipar vonatkozásában az ilyen munkálatói cselekmények felderítésére a helyszíni szemle szolgáltatott lehetőséget. Az állam ezen eszköze azonban nem volt alkalmas arra, hogy a feketefoglalkoztatást teljes mértékben felszámolja, ezért aztán a jogalkotó új jogintézmény bevezetése mellett döntött.

A feketefoglalkoztatás problémája

Mielőtt megvizsgálnánk az új jogintézményt, rögzíteni szükséges, hogy miért probléma a feketefoglalkoztatás. Ahogy azt már a bevezetésben is rögzítettem, azzal, hogy a munkáltató nem jelenti be az általa foglalkoztatott munkavállalót, csökkenti a működési költségét, hiszen ezáltal neki csak a munkaszerződésben rögzített munkabért kell fizetnie. Ezzel károsítja az államot, hiszen bevételtől esik el. Nem ez azonban a fő probléma. Azzal ugyanis, hogy a munkáltató nem jelenti a munkavállalót, ő elesik a társadalombiztosítástól és a nyugdíjjáruléktól is. Azon felül tehát, hogy a munkáltató megkárosítja az államot, jelentős károkat okoz a munkavállalónak is, hiszen ő az egészségügyi szolgáltatást nem tudja ingyen igénybe venni, sőt az új törvény alapján az ellátás bizonyos esetekben meg is tagadható. További probléma, hogy a munkavállalóval történt esetleges baleset alól mentesülhet a munkáltató. Az építőiparban sajnos sok esetben fordulnak elő munkabalesetek, ugyanis veszélyes anyagokkal dolgoznak. Sajnos még egy jól felkészített és jelentős tudással rendelkező szakemberrel is történhetnek előre nem látható balesetek.

Az új szabályozás hatálya

A fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével, valamint a kormányhivatali adatszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXIII. törvény mint salátatörvény jelentős mértékben egészítette ki az építőipar „Alaptörvényét” az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Étv.).

Az új rendelkezéseket 2021. június 3. napján hirdették ki, ugyanakkor azok alkalmazására a törvény alapján 2022. január 1-jétől kerülhet sor, hiszen csak akkor lépnek hatályba.

Az új törvény azonban nemcsak a munkáltatóval munkaviszonyban lévő munkavállalóra terjed ki, hanem a bármely más formában foglalkoztatott személyekre is.

 

Az Étv. 57/G. § e fejezet alkalmazásában

  • foglalkoztatott: az e fejezet hatálya alá tartozó kivitelezés építési munkaterületén munkavégzés céljából tartózkodásra jogosult, a vállalkozó kivitelezővel vagy a kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozással bármely munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy.

 

Fenti rendelkezés alapján a fenti törvényi rendelkezés kiterjed a megbízási jogviszonyban lévő személyekre. Tipikusan ilyen szokott lenni a kivitelezési tevékenység során a vállalkozó által foglalkoztatott felelős műszaki vezető. A kisebb vállalkozások ugyanis nem mindig engedhetik meg maguknak, hogy jogszabály által előírt szakképesítési követelményekkel rendelkező felelős műszaki vezetőt mint teljes munkaidős munkavállalót alkalmazzanak.

Újdonság, hogy a módosítással új fogalom kerül bevezetésre. Az Étv. 57/G. § e fejezet alkalmazásában

  • kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozás: az e fejezet hatálya alá tartozó kivitelezés esetében a kivitelezést elősegítő, a kivitelezési tevékenységet az építési munkaterületen kiegészítő vagy kiszolgáló – így különösen őrzési, védelmi, épület- és egyéb takarítási – tevékenységet végző gazdálkodó szervezet.

 

A módosítással bevezetett rendelkezések hatálya tehát nemcsak a munkavállalókra, megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakra, hanem a kisegítő tevékenységet végző személyekre is kiterjed. A fogalom meghatározásánál a jogalkotó példálózó jelleggel kiemeli az őrzési, védelmi, illetve épület- és egyéb takarítási munkálatokat folytató személyeket. Külön ki kell emelni, hogy a módosítás hatálya az ilyen tevékenységet végző cégekre is kiterjed.

 

 

Üvegkapu

Álláspontom szerint az Üvegkapu mint jogintézmény igen hangzatos szimbolikus nevet kapott. Az átlátható üveg és az átjárható kapu mind azt sugallja, hogy a cél a kivitelezési tevékenység foglalkoztatásának állami megismerése.

Az Étv. 57/H. § (1) bekezdése szerint „A Kormány által rendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatás átláthatóságának elősegítése érdekében Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer működik.”

“A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer célja a

a) a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása,

b) az építőipari szerződéses kapcsolatok nyomon követése,

c) a rendszerbe kerülő adatok elemzési lehetőségének megteremtése, a személyes adatok megismerésének lehetőségét kizáró módon.”

 

A fenti rendelkezések rögzítik az Üvegkapu jogintézménynek célját, ami nem más mint, hogy a kivitelezési tevékenység során a foglalkoztatás az állami ellenőrző szervek számára átlátható legyen. A nyilvántartás által biztosított lesz az állami ellenőrző szerveknek, hogy megismerjék az adott kivitelezés kapcsán létrejött szerződéses kapcsolatokat. A fenti rendelkezés kiemeli, hogy a rendszerbe kerülő adatokat úgy alkalmazzák, hogy a személyes adatokat ne lehessen jogosulatlanul megismerni.

 

Az Étv. 57/H. § (3) bekezdése állapítja meg, hogy az adatokat milyen formában kell rögzíteni.

 

Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer (a továbbiakban: Üvegkapu) a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai rendszer, amely a (2) bekezdés szerinti célok érdekében az építési munkaterületre való be- és kilépések adatait rögzíti, valamint azokat az e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott szervek és nyilvántartások számára hozzáférhetővé teszi.

 

(4) Az Üvegkapu valós időben tartja nyilván

a) az építési munkaterületen munkavégzés céljából tartózkodásra jogosult foglalkoztatott, és b) az a) pont alá nem tartozó személyek (a továbbiakban: vendég) – ide nem értve az építési munkaterületen feladatot ellátó hatósági, illetve igazgatási feladatot ellátó szervek képviselőit – építési munkaterületre való be- és kilépésének adatait.”

 

A jogalkotó indokolás kifejezi, hogy „építési munkaterületen munkavégzés céljából tartózkodó személyek helyszíni tartózkodásra vonatkozó adatainak ellenőrzése az állam oldaláról költséges, és a hatóságoktól jelentős kapacitás lekötését igényli. Az Üvegkapu felállításával lehetőség nyílik arra, hogy az építési munkaterületen tartózkodó személyek jelenléti adatai valós időben, informatikai eszközök útján nyomon követhetők legyenek. Ezzel könnyebbé válik az általános közigazgatási rendtartás szerinti fizikai, helyszíni ellenőrzés, és csökkennek az adminisztrációs terhek.”

 

A rendszer tehát csökkenti az állam terheit és egyúttal jelentős mértékben is hatékonyabb a korábbi eszközöknél. A rendszer útján ellenőrizhető, hogy az építési területen mennyi foglalkoztatott tartózkodik. Az Étv. 57/H. § (5) bekezdése szerint „A foglalkoztatott és a vendég számára az építési munkaterületre történő be- és kilépés kizárólag beléptető rendszer használata mellett történhet. A vendég az építési munkaterületre az adatainak rögzítését követően léphet be.

 

A jogszabály rögzíti, hogy az építési területen csak olyan személyek tartózkodhatnak, akik a nyilvántartásba rögzítésre kerültek. Amennyiben ez elmulasztásra került, akkor jogszabálysértő a tevékenység folytatása. Itt merül fel a legfontosabb kérdés. Kinek kell az Üvegkapun keresztül a nyilvántartásba rögzíteni a foglalkoztatott adatait.

 

E körben az Étv. 57/K. § (1) bekezdés ad útmutatást: „Az Üvegkapu és a beléptető rendszer használatával összefüggő kötelezettségek teljesítésének kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése során az ellenőrzést végző hatóság – a hatáskörébe tartozó ágazati előírások betartásán túlmenően – különösen

a) a foglalkoztatottak és a vendégek építési munkaterületen tartózkodásának jogszerűségét, illetve

b) az Üvegkapu használatának szabályszerűségét ellenőrzi.

(2) A foglalkoztatott építési munkaterületen tartózkodásának e fejezet szerinti jogszerűségéért, valamint a beléptető rendszer használatáért a foglalkoztató felelős, kivéve a) ha a foglalkoztatott az Üvegkaput a fővállalkozó kivitelező tevékenysége vagy mulasztása miatt nem tudja szabályszerű módon használni, b) az üzemzavart vagy más olyan rendkívüli eseményt, amely az Üvegkapu eszközeinek rendeltetésszerű használatát akadályozza.”

 

A fenti rendelkezés alapján a foglalkoztatónak a felelőssége, hogy az Üvegkapun az építési területen tartózkodó személyek adatait a jogszabályoknak megfelelően rögzítse. Megjegyzendő, hogy jelen cikk írásáig még nem került megállapításra, hogy milyen szankciói, illetve jogkövetkezményei vannak annak, ha az előírásokat nem vagy nem megfelelő módon teljesítik. A fenti jogszabályi rendelkezés azonban két mentesítési lehetőséget biztosított a foglalkoztatónak, amennyiben önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a jogszabályi adatszolgáltatási kötelezettségét.

 

Eszerint mentesül a felelősség alól, ha az adatszolgáltatási kötelezettségét azért nem tudja teljesíteni, mert a fővállalkozó kivitelező tevékenysége miatt szabályszerűen nem lehet használni. A másik mentesülési lehetőség akkor áll fenn, ha a foglalkoztató által nem befolyásolható külső tényezőt az Üvegkapu üzemzavara vagy más rendkívüli esemény okozza.

 

 

Milyen adatokat kell az Üvegkapuban rögzíteni?

Az Étv. 57/J. § (1) bekezdése szerint: “Az építési munkaterületen történő tartózkodás naplózása

a) a foglalkoztatott esetében a foglalkoztatott nevének és adóazonosító jelének, szakági tevékenységének, az építési munkaterületre való be- és kilépése időpontjának, a foglalkoztató adószámának,

b) a vendég esetében a név, a személyazonosításra alkalmas okmány azonosítója, az építési munkaterületre való be- és kilépés időpontja, továbbá a belépés célja rögzítésével történik.”

 

A fenti rendelkezés alapján jelentős mértékű adatot kell az Üvegkapuban rögzíteni. Érvényesül azonban az adatbiztonság és az adatcélhoz kötöttség elve, hiszen azokat csak a törvényben meghatározott ellenőrző hatóságok ismerhetik meg és azokat is csak a törvényben meghatározott célok eléréséhez szükséges mértékben.

 

 

Összefoglalás

Nem vitás, hogy a fekete- és szürkefoglalkoztatás az építőiparban nagyon jelentős mértékű. Az állam számtalan olyan törvényt és jogszabályt alkotott, amelynek célja, hogy megakadályozza, valamint felderítse a feketefoglalkoztatás. Sajnos azonban eddig az eszközök eredménytelenek voltak, ami jelentős károkat okozott a magyar gazdaságnak. A legnagyobb probléma azonban nem feltelenül az elmaradt állami bevételkiesés. A feketefoglalkoztatás ugyanis kifejezetten negatív a munkavállónak, hiszen elesik a társadalombiztosítástól és növeli a kiszolgáltatott helyzetét. A jogalkotó indokolása szerint az helyzet a jövőben már nem fog fennállni, hiszen „[a] munkavállaló jogait sértő jogszerűtlen foglalkoztatás elleni fellépést segítő rendszer, az Üvegkapu egy olyan ellenőrzési rendszert vezet be, amely egyidejűleg csökkenti a munkavállalók kiszolgáltatottságát, elősegíti a munkával töltött időnek megfelelő bérezés, illetve díjazás megvalósulását. Az Üvegkapu révén így egyszerűen és jelentős humánerőforrás-megtakarítással megállapítható, hogy adott foglalkoztatott vagy más személy területen tartózkodása jogszerű-e, a vállalkozás betartja-e a munkaügyi szabályokat. Az Üvegkapu rendszer adatai megkönnyítik az adóellenőrzések lefolytatását a vállalkozások, a foglalkoztatást érintő adókötelezettségeinek teljesítése tekintetében.”

 

Az Étv. módosítása azonban nem teljes. A jogintézmény kapcsán ugyanis a részletszabályokat kormányrendeletben kell megállapítani. Kérdéses, hogy milyen szankció fog járni az előírások megszegéséért. E körben nincs egyszerű dolga a Kormánynak, hiszen olyan szankciót kell megállapítania, amely kellő mértékben visszatartó hatású, ugyanakkor nem eltúlzott. Kellő szankció hiányában elképzelhető, hogy a foglalkoztatók nem fogják követni az előírásokat. A túlzott mértékű szankció pedig a vállalkozások jelentős részének a kivéreztetésével is járhat. Azt mindenképpen rögzíteni kell, hogy az átlátható Üvegkapu működésének megismerésére kellő időt adott az Országgyűlés.