Újra változik a számviteli törvény

Forum Média 2021-06-11

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény újabb módosítását az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számú törvényjavaslat tartalmazza.

Szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó módosítás

 

A szerződés elszámolási egységére vonatkozó jelenleg hatályos szabályok egyes esetekben olyan szerződésekre is kiterjed(het)nek, amelyeknél nem indokolt, illetve nehézséget okoz azok gyakorlati alkalmazása. Emiatt a törvénymódosítás a jelenlegi előírásokat pontosítja annak érdekében, hogy sorozatgyártás esetén ne kelljen kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat. A törvénymódosítás új előírása szerint ezen szerződések esetében, ha a szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a szerződés elszámolási egységére vonatkozó előírásokat. Ez esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazhatja.

 

Fejlesztésre kapott támogatások elszámolásában bekövetkező változás

 

A számviteli törvény hatályos előírása alapján csak és kizárólag akkor lehet a fejlesztésre kapott támogatásokat elszámolni, amikor azok pénzügyileg befolytak. Az uniós és hazai forrású fejlesztési támogatási pályázatoknál azonban egyre jellemzőbb az előlegalapú finanszírozás és az utólagos, akár több év elteltét követő elszámolás (a kapott előleget azonban nem lehet bevételként elszámolni, azt kötelezettségként kell kimutatni mindaddig, míg az előleggel el nem számolnak). Mivel több év múlva történik meg az elszámolás, ezekben az esetekben gyakran előfordul, hogy egyes megvalósított eszközök a támogatással történő elszámolás előtt üzembe helyezésre kerülnek, és utánuk terv szerinti értékcsökkenés kerül elszámolásra, míg a hozzájuk kapcsolódó támogatási bevételek – az utólagos elszámolás miatt – csak az üzembe helyezést követően, akár több év múlva jelennek meg. Emiatt a támogatottnál egyik üzleti év veszteséges, míg a másik nyereséges lesz. Az összemérés elvének érvényesülése érdekében a törvénymódosítás új előírása – a támogatási feltételek szerint megvalósuló fejlesztéseknél – lehetővé teszi a dokumentáltan várható támogatási bevételek aktív időbeli elhatárolásának a lehetőségét, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához. Az aktív időbeli elhatárolásban kimutatott várható fejlesztési támogatás összegét a támogatás befolyásakor vagy a támogatás meghiúsulásakor kell feloldani.

 

Arányosítással megosztott, le nem vonható áfa számviteli kezelése

 

A számviteli törvény jelenleg hatályos 47. §-a (3) bekezdésének az előírása alapján a bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az Áfa törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. Az Áfa törvény előírása szerint azonban nemcsak az ellenérték arányában lehet megosztani az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, illetve le nem vonható hányadát. Mivel a számviteli törvény 47. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján a bekerülési (beszerzési) érték tekintetében a közvetlen hozzárendelhetőség elsődleges követelmény, ezért a törvénymódosítás rögzíti, hogy az egyéb módszerekkel történő megosztás esetén sem lehet a bekerülési érték része az általános forgalmi adó megosztott, le nem vonható hányada, az így le nem vonható általános forgalmi adót egyéb ráfordításként kell elszámolni.

 

Regisztrált mérlegképes könyvelőkkel kapcsolatos előírások

 

2018. január 1-jével megszűnt a nyilvántartásba történő felvétel során a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel való egyenértékűség vizsgálata. A számviteli törvényi rendelkezések között ugyanakkor az egyenértékűségre való utalás megmaradt, mivel a nyilvántartásban továbbra is szerepelnek azok a személyek, akik a korábban hatályos rendelkezések szerint egyenértékűnek minősített diploma alapján kerültek be a nyilvántartásba. Az, hogy az egyenértékűség vizsgálata megszűnt, de az arra való utalás megmaradt, számos esetben félreértésre adott okot a nyilvántartásba felvételüket kérelmezőknél. Ezért a törvénymódosítás minden – még meglévő – helyen törli az egyenértékűségre való utalást. Természetesen akik korábban az egyenértékűség alapján kerültek a nyilvántartásba, azoknak ezen joguk – szerzett jogként – változatlanul megmarad. [Az új előírás a kihirdetést követő napon fog hatályba lépni.]

 

Egyéb módosítások

 

A törvénymódosítás tartalmaz több, gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezést.

Ilyen többek között a know-how szellemi terméken belüli átsorolása, amely egyértelműsíti, hogy a know-how a titkosság révén jelent jogvédelmet, valamint a helyesbítő számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások pontosítják, hogy számviteli bizonylatnak nemcsak a számla minősülhet (hanem például nyugta is).

A számviteli törvény 47. §-a (9) bekezdésének az előírása szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. A törvénymódosítás pontosítja, hogy amennyiben a felmerülésig, a gazdasági esemény megtörténtéig (üzembe helyezésig, készletre vételig) a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni.

A számviteli törvény 47. §-a (2) bekezdés e) pontjának jelenleg hatályos előírása szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó vásárolt vételi opció díja, a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdonosi részesedések kivételével. A számviteli törvény 47. §-a (12) bekezdésének az előírása alapján a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközöket a bekerülés (beszerzés) napján valós értékre kell átértékelni az eszköz besorolásától függetlenül, minden esetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben. Ezért a törvénymódosítás pontosítja az opciós díj aktiválási szabályait, azzal, hogy a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközöknél sem lehet az opciós díjat a bekerülési értékben figyelembe venni (azaz nem lehet aktiválni).

 

A független könyvvizsgálói jelentés tartalmának a bővítése

 

Az új előírás alapján a könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy azon vállalkozó pénzügyi kimutatásai, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, megfelelnek az Európai Bizottság 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletében (ESEF rendeletben) foglalt előírásoknak.

 

Könyvvizsgálói jelentés visszavonása

 

Gyakorlati tapasztalatok alapján egyre gyakrabban merülnek fel olyan esetek, amikor a beszámolóhoz úgy kerül kibocsátásra, illetve ezt követően közzétételre könyvvizsgálói jelentés, hogy arra a kibocsátó személynek, illetve cégnek nem volt jogosultsága. Tekintettel arra, hogy a beszámolóhoz jogszerűtlenül kibocsátott és közzétett könyvvizsgálói jelentések visszavonásáról a hatályos számviteli törvényi előírások nem rendelkeznek, ezért a törvénymódosítás erre az esetre vonatkozóan új előírásokat tartalmaz. Ezen új előírás szerint a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonására kötelezheti a könyvvizsgálói jelentés kibocsátóját, ha az a független könyvvizsgálói jelentés kibocsátására nem volt jogosult, illetve ha a független könyvvizsgálói jelentést nem jogszerűen bocsátotta ki.

[Az új előírás a kihirdetést követő napon fog hatályba lépni.]

 

Hatálybaléptetés, alkalmazhatóság

 

Az új előírások – kivéve a külön nevesített két előírást, ami a kihirdetést követő napon fog hatályba lépni – 2022. január 1-jével fognak hatályba lépni, azokat a 2022-ben induló üzleti évben kell először alkalmazni, azonban a törvénymódosítás átmeneti rendelkezései tartalmazzák, hogy ezeket a rendelkezéseket már a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

 

Írta: Botka Erika, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke

 

A cikk a Számviteli és Adózási Tanácsadó júniusi lapszámában jelent meg.