Távmunka adómentes rezsitámogatással – nézzünk a szabályok mögé

Forum Média 2020-11-24

A koronavírus járvány a munkavégzésre is nagy hatással van. Azon ágazatokban, ahol erre lehetőség nyílik, a munkaadók igyekeznek biztosítani, illetve szélesíteni az otthoni munkavégzés lehetőségét. A tavaszi rendkívüli jogrend erre tág körben lehetőséget biztosított, azt követően pedig megkezdődtek az egyeztetések a rugalmas munkavégzési formák lehetővé tételéről, valamint régóta hallani arról is, hogy az otthoni munkavégzéshez valamilyen rezsitámogatást is bevezetnek. Emellett az otthoni munkavégzés számos kérdést is felvet, elég annak formájára, kereteire vagy a munkavédelemmel kapcsolatos problémákra gondolni.

Az átfogó szabályozás sajnos ezúttal is elmaradt, azonban a vírus második hulláma újabb rendeleti módosításokat eredményezett.

Elsőként érdemes tisztázni az egyes fogalmakat. A munka törvénykönyve a home office fogalmát nem ismeri, talán ezért is keveredik a mindennapi szóhasználatban sokszor a távmunkával, miközben a kettő egyáltalán nem ugyanaz.

A távmunka olyan munkavégzési forma, ami szerződés alapján a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, rendszeresen történik, a munkát számítástechnikai eszközzel végzik és ennek eredményét is így továbbítják. A távmunka tehát egy speciális munkavégzési forma, melyről minden esetben rendelkezni kell a munkaszerződésben, vagyis kétoldalú megállapodáson alapszik. Ezzel szemben a home office a munkaszerződéstől eltérő helyen történő foglalkoztatás egyik esete a munkáltató utasítása alapján, egyoldalúan.

A legutóbbi kormányrendelet a távmunka szabályain lazít, eltérést engedve a munka törvénykönyvének egyes szabályaitól, és mivel a többi, a változásokkal nem érintett részektől egyébként is el lehet térni, így teljes egészében a felek megállapodására bízzák a távmunka kereteit, azt is, hogy mit tekintenek távmunkának. Lehetőség nyílik tehát arra, hogy a távmunka ne állandó legyen, hanem csak időszakos vagy csak bizonyos napokon dolgozhasson így valaki. Ez utóbbi különösen érdekes lehet olyan munkaadóknál, ahol A és B hét szerint osztották be a kollégákat, vagy nem 100%-ban dolgoznak otthonról. A távmunka kereteiről, esetleges új szabályok bevezetéséről azonban továbbra sem lehet egyoldalúan rendelkezni.

A munka törvénykönyvével párhuzamosan valamelyest lazulnak a munkavédelmi előírások is, bár itt is elmaradt a mindenre kiterjedő szabályozás, valószínűleg idő hiányában. A távmunkához kapcsolódó speciális munkavédelmi előírásokat nem kell alkalmazni, és elégséges, ha a munkáltató a biztonságos munkakörülményekről és munkakörnyezetről tájékoztatást nyújt a munkavállaló részére. A jogszabály alapján a munkavállaló ennek megfelelően köteles a munkavégzés helyét meghatározni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy innentől kezdve a munkavállaló lesz azért a felelős, hogy biztonságos és alkalmas körülmények között dolgozzon.

Az otthoni munkavégzés adott esetben jelentős rezsinövekedéssel is járhat (áram, telefon, fűtés). Ennek kompenzálásra a minimálbér 10%-áig (jelenleg 16.100 Ft) a munkáltató havonta adómentes költségtérítést juttathat a munkavállaló részére. Fontos kitétel, hogy ez csak a munka törvényköve alá tartozó távmunka esetén alkalmazható. Az adómentes költségtérítést tehát kizárólag távmunka esetén lehet alkalmazni „sima home office-ban” nem, és fontos az is, hogy nem kötelező, hanem csak lehetőség. Az összeget a távmunkával töltött napok szerint arányosítani is lehet.

A rendkívüli jogrend alatti munkavégzési formát érdemes tehát átgondolni, egyrészt mert a home office nem jelent automatikusan távmunkát, másrészt az adómentes költségtámogatás sem biztosítható csak azért, mert a munkavállaló home office-ban otthon tartózkodik.

A távmunkával és a home office-szal kapcsolatos átfogó reform továbbra is várat magára, de az irányok az ideiglenes szabályok nyújtotta lazítással jól láthatóak.

Forrás: www.adozasrolerthetoen.blog.hu

Kapcsolódó temékünk: Számviteli és Adózási Tanácsadó