Szélsőségesen meleg időjárás

Kálmán László 2019-07-19

Az utóbbi évek időjárás-változásai egyre jobban ráirányították a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés esetenként váratlanul jelentkező szélsőséges időjárási eseményeket hoz, amely új, az eddigieknél nagyobb, gyakrabban jelentkező kockázatot jelent az európai országokban élők számára, így Magyarországon is. A szélsőséges időjárási körülmények általában a hőség gyakoribb és hosszabb idejű megjelenésében mutatkozik, amely a megszokott időjárási viszonyainkhoz alkalmazkodott emberi szervezet részére fokozott megterhelést jelent.

Természetesen érvényesül a szervezet akklimatizációs képessége, amely – bizonyos szintig – ellensúlyozni tudja a megváltozott környezeti terheléseket.

Az időjárási viszonyokat jellemző hőmérséklet, napsugárzás, páratartalom, légsebesség (klímatényezők) a szabadtéri munkavégzés során a napszaknak megfelelően rendkívül tág határok között, gyorsan, sok esetben kiszámíthatatlanul változhat, az időjárás-előrejelzések azonban egyre megbízhatóbb információkat adnak a szélsőséges körülmények esetleges megjelenéséről, várható nagyságáról, intenzitásáról. Az eddigieknél általában hosszabb idő áll rendelkezésre azoknak az intézkedéseknek a megtételére, amelyek csökkenthetik az emberi szervezetet érő terheléseket, és elviselhetővé teszik a munkavégzés körülményeit.

Június első felében saját bőrünkön tapasztalhattuk az európai klímaváltozás nem kívánatos jelenségeinek – zuhogó eső és orkán erejű szélviharok Európa szerte, majd melegrekordok dőltek meg városainkban, harmadfokú hőségriadó került több napon keresztül bevezetésre, akadálymentes UV sugárzás érvényesült – embert próbáló körülményeit.

A szokatlanul nagy meleg, a napokig tartó hőség mindenkit megvisel, de rendkívül megterhelően hat a fizikai munkát végzők szervezetére. A tartós hőségnek sokszor van szerepe a balesetek létrejöttében és a hőártalmak kialakulásában, ezért kiemelten fontos, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a meleg, forró napokhoz.

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a ruházat, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja. Hőséghullámok idején a munkavégzés még fokozottabb megterhelést jelent a szervezetre, az átlagosnál melegebb időben az egészséges szervezetet is extrém igénybevétel érheti. A tartós meleg környezeti hőmérséklet (magas napi középhőmérséklet) és a fizikai munka a szervezetben többlethőtermelést okoz, ami megnöveli a hőártalmak (pl. hőséggörcsök, hőkimerülés, hőguta) kialakulásának kockázatát.

A szabadban dolgozók számára különösen nagy és növekvő egészségi és biztonsági kockázatot jelenthetnek a hőhullámok, valamint az erős UV-sugárzás (különösen az UV-B-sugárzás). Az ő védelmük az időjárás káros hatásaitól azért is fontos, mert számukra a munkavégzés helyének és idejének megválasztási lehetősége korlátozott.

A tűző napon történő munkavégzés káros hatásainak csökkentése alapvetően három irányban lehetséges:

  • a tűző napon történő munkavégzés – általában a 11–15 óra közötti – idejének csökkentésével,
  • az UV sugárzás elleni védekezéssel, amelynek szükségességét a kutatások egyre jobban alátámasztják, valamint
  • a megfelelő folyadékpótlás biztosításával.

A hőártalmak kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezők általában a következők:

  • hőhullámok (tartós magas környezeti hőmérséklet és páratartalom),
  • közvetlen és erős napsugárzás (árnyékos terület hiánya),
  • hőexpozícióval járó technológia (pl. gépek, berendezések beltéri hőkibocsátása),
  • elégtelen légáramlás (nem megfelelő szellőzési viszonyok),
  • intenzív verejtékezés, alacsony folyadék- és sóbevitel (elektrolit),
  • nehéz fizikai munka,
  • hőleadást gátló ruházat,
  • az akklimatizáció (hőalkalmazkodás feltételeinek) hiánya,
  • nem megfelelő fizikai állapot (pl. elhízás, alultápláltság) vagy egészségügyi problémák,
  • betegségek (pl. só-vízháztartás zavara, keringési betegségek, kiterjedt bőrbetegség),
    • a szervezet hőegyensúlyát befolyásoló gyógyszerek (pl. egyes vérnyomáscsökkentők,

„vízhajtók”, antihisztaminok, antidepresszánsok).

A munkavállaló jó közérzetét, fizikai és szellemi teljesítőképességét, biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzését nagymértékben meghatározza munkakörnyezetének klímája. Bár a kánikulai meleg mindenkire kedvezőtlenül hat, fokozottan megterheli a fizikai munkát végzők szervezetét. A munkavállalók - különösen a szabadban dolgozók - számára nagy és növekvő kockázatot jelenthetnek a hőhullámok a szükséges megelőző intézkedések hiányában. A nagy meleg káros hatásai ájulást, napszúrást, hőkimerülést, hőgutát okozhatnak. A hőség hatására bekövetkező élettani változások (pl. figyelmetlenség, reakcióidő csökkenése, fáradékonyság, nedves, csúszós kéz) növelik a munkahelyi balesetek kockázatát is.

Szükséges, hogy ismerjük a hőártalmak jellemzőit, tüneteit, azokat az alapvető intézkedéseket, amelyeket meg kell tenni a közvetlen veszély elhárítása érdekében.

A napszúrás a fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzástól alakul ki. Az erős napsugárzás agyi vérbőséget okoz, melynek főbb tünetei: kábultság, fejfájás, szédülés, tudatzavar, eszméletlenség (koponyaűri nyomásfokozódáskor), hányinger, hányás és a bőr napégéses gyulladása, kiütések megjelenése. Enyhe esetben a beteg hűvös helyen történő elhelyezése, hűvös borogatása, súlyosabb állapotban kórházi megfigyelés szükséges. Súlyos esetben a napszúrás akár halálhoz is vezethet.

Hőséggörcsök erős izzadás következtében só- és folyadékvesztés miatt alakulhatnak ki, a vázizmokban fájdalmas összehúzódásokat okozva. Akkor is kialakulhat, ha az elvesztett folyadékot kizárólag vízzel pótolják. Leggyakrabban melegüzemi munkásoknál (pl. kohókban) fordul elő erőteljes fizikai aktivitást követően. A bőr hideg és nedves, az izmok nyomás-érzékenyek, duzzadtak.

A hőkimerülés meleg környezetben végzett tartós nehéz fizikai munka és elégtelen sóbevitel következménye. A tünetei közé tartozik az izomgörcsök, hasi görcsök, láz, verejtékezés, bágyadtság, szomjazás, látászavar, légzési nehézség, szapora pulzus, hányinger. Ha a verejtékezés megszűnik, hőgutává súlyosbodhat.

A hőguta a hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot. A verejtékezés megszűnik, a szervezet nem képes a felesleges hőmennyiséget leadni, emiatt a testhőmérséklet megemelkedik (sok esetben több mint 40 °C fok fölé). Főbb tünetei: a testhőmérséklet hirtelen emelkedése, sápadt, forró és száraz bőr vagy intenzív verejtékezés, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, szívritmuszavar, szabálytalan légzés, tüdővizenyő, görcsök stb. Emellett hányás, hasmenés, vizelés hiánya, kiszáradás is tapasztalható. Az érintett eszméletlen is lehet, orvosi kezelés nélkül akár halálhoz is vezethet. A beteget mielőbb hűvös helyre kell vinni, a legfontosabb a testhőmérséklet csökkentése fizikai hűtéssel (ruházat eltávolítása, vízzel permetezés, borogatás). A hőguta azonnali kórházi ellátást igényel!

 

A cikket teljes terjedelmében a Munkavédelem c. folyóirat 2019. júliusi számában olvashatja.