Üdvözöljük!

E-számvitel című szakmai folyóiratunk megjelentetésének fő motivációja egy olyan hiánypótló kiadvány létrehozása volt, amely a bonyolult, sokszor követhetetlen léptékű törvényalkotás környezetében egy pénzügyi iránytű funkcióját betölteni képes, közérthető magyarázatokkal ellátott, de mégis a teljes mértékű professzionalitást megőrző, szakmai körökben is elismert szaklap.

Ehhez kértük fel kiváló szerzőnket, Botka Erikát, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkárát. A havonta megjelenő online segédletekkel ellátott, elektronikus formájú akkreditált szaklapunk segítségével így Ön folyamatosan naprakész lesz a számviteli jogszabályok aktualitásaival és ezzel párhuzamosan a kötelezettségeivel is.

A havonta, 10–16 oldalon, A/4-es formátumban, online segédletekkel ellátott, elektronikus formában megjelenő akkreditált szaklapunk segítségével Ön folyamatosan naprakész lesz számviteli kötelezettségeit illetően.

Ha most előfizet optimum csomagunkra, ajándékba megkapja a piacon 10 éve egyedülálló

E-controlling szaklapunkat

Elektronikus formátumú gyakorlati controlling megoldások, praktikus példák, számítások és szakértői tanácsok cégvezetők, pénzügyi vezetők és könyvelők részére

TÁMOP támogatás számviteli elszámolása

Társaságunk a TÁMOP keretében humánerőforrás állományának képzési programja című pályázata alapján 27 739 862 Ft összegű vissza nem térítendő támogatásban részesült költségek, ráfordítások támogatására. Társaságunk a projekt megvalósítását 2014. évben kezdte meg, és a projekt megvalósítása 2015. évben történt meg. A projekt megvalósításával kapcsolatos költségek (bérköltség, bérjárulékok, oktatás költségei, egyéb költségek) 2014. és 2015-ben merültek fel, mely számviteli elszámolása a költségek felmerülésekor megtörtént. A megítélt támogatási összeg kifizetése, elszámolása az alábbiak szerint történt meg:

Tovább

Kutatás-fejlesztés közvetlen költségeinek elszámolása

Kérdésünk kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeinek számviteli minősítésével kapcsolatos (a számviteli minősítés ugyanis kihat a társasági adóalap csökkentés lehetőségére, továbbá az iparűzési adóra és az innovációs járulékra is). Társaságunk saját tevékenységi körben végzi a kutatást-fejlesztést, mivel a kutatás-fejlesztési projekteket saját munkavállalókkal saját tulajdonban lévő eszközök használatával és anyagok felhasználásával végezzük. Társaságunk csak a kutatás-fejlesztés közvetlen költségeit kívánja társasági adóalap csökkentő tételként figyelembe venni, ezért fontos a számviteli minősítés. Nincs egyértelmű iránymutatás arra vonatkozóan, hogy mely költségtípusokat kell (lehet) közvetlen, illetve közvetett költségként figyelembe venni. Kérdéseink a következő költségek minősítésével lenne kapcsolatos: személyi jellegű ráfordítások (pl. bérköltség, konferenciákon való részvétel költségei), vásárolt anyagok, műszaki berendezések bérleti és fenntartási díjai, tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, IT rendszer költségei, internetes és nyomtatott szaklapok költségei, internet és telefonköltségek, bérleti díjak, központ üzemeltetési költsége. Milyen esetben lehet ezeket közvetlen vagy közvetett költségnek minősíteni? Társaságunknál a kutatás-fejlesztési tevékenység önálló, szervezetileg is elkülönült egységekben folyik.

                              

Tovább

Ingatlan piaci értékének megfelelő tőkekivonás

Egy egyszemélyes állami tulajdonban lévő társaság tulajdonosa  ingatlan piaci értékével azonos összegű tőkekivonást tervez.  A tőkekivonásos tőkeleszállításra  nyilvánosan a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat kötelezi a tulajdonosi jogkört gyakorló minisztert. A tervezett jegyzett tőke leszállításra arányosan jutó szabad saját tőke jóval meghaladja az ingatlan piaci értékét. Kérdésem, hogy a fenti esetben mód van-e arra, hogy a tőkeleszállítás csak az ingatlan piaci értékével egyező összegben történjen? Abban az esetben, ha erre nincs mód, akkor az ingatlan piaci értékét meghaladó saját tőke összegét hogyan kell elszámolni, ha arra a tulajdonos nem tart igényt?

Tovább

Utalvány értékesítésének számviteli elszámolása

Egy társaság árbevételének növelése érdekében a szolgáltatásvásárláshoz vásárlási utalványt bocsát ki. Az 1 000 Ft-os utalványt a vevő 800 Ft-ért veheti meg, azaz az utalvány névértéke magasabb a vételárnál. Az utalványt a vásárlást követő 6 hónapon belül be kell váltani, 12 hónap után nem érvényes és a pénz sem jár vissza. Kérdésem, hogy az utalvány értékesítésekor, illetve az utalvánnyal történő fizetéskor mi a helyes számviteli elszámolás?

Tovább

Vagyonkezelésbe vett területen történő beruházás

A bérelt, illetve vagyonkezelésbe vett területen a bérlő és a vagyonkezelő által létesített, felépített kőépület esetében a beruházást az épületre vonatkozóan idegen ingatlanon végzett beruházásnak kell-e tekinteni? A Tao. tv szerint  2 százalékos kulccsal vagy – mint idegen ingatlanon (bérelt, vagyonkezelt területen) végzett beruházásként – 6 százalékos kulccsal lehet-e az értékcsökkenést megállapítani? 

Tovább

Devizás tételek helyes értékelése

A következő kérdésben kérném a véleményét. Magyar „A” társaság 1000 EUR összegben tartja nyilván a vevők között „B” társaság számláját, amelyet 310 Ft/EUR árfolyamon bocsátott ki. Év végéig a „B” társaság részéről nem kerül kiegyenlítésre a számla összege. Tegyük fel, hogy mérlegfordulónapon az árfolyam 325 Ft/EUR-ra változik (számviteli politikánkban a választott árfolyam az MNB árfolyam). Az év végén az „A” társaság átértékeli valamennyi devizás tételét a mérlegfordulónapi árfolyamra és ezen a vevőkövetelésen 15 000 Ft nem realizált árfolyamnyereséget fog elszámolni, amit a könyveiben ki is fog mutatni. A következő évben a „B” társaság kiegyenlíti a teljes számláját, a kiegyenlítéskori árfolyam 305 FT/EUR. A kérdésem:

Tovább

Ingatlan bontásának számviteli vonzata

Egy kft. ingatlant vásárolt 60 millió Ft értékben. Ezt az ingatlant elbontatja,  mert egy nagy csarnokot szeretne építeni a helyére. Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az ingatlan 60 millió Ft-tal a befejezetlen beruházáson van, mivel nem történik meg az üzembehelyezése, használatbavétele. Hogyan történik a bontás menete, mit és hogyan lehet elszámolni? A telket fel kell-e értékeltetni, amikor lebontják az épületet róla és azt aktiválnom kell? Az építmény amit ráépítenek külön az épületeknél kell majd nyilvántartanom? Hogyan fog összejönni a beruházás bruttó értéke, másképpen fogalmazva, a számviteli elszámolásnak mi a helyes és szabályos menete?

Tovább

Szolgáltatás nyújtásához szükséges hálózat pénzügyi bemutatása

Társaságunk komplex gőzszolgáltatási szerződést kötött egy ügyfelével. A szerződés alapján több jogcímen számlázunk tételeket (hődíj, teljesítménydíj, kivitelezési díj), de  a fő szolgáltatás a gőzszolgáltatás. A gőzszolgáltatáshoz (szerződés teljesítéséhez) szükség volt egy csatlakozási pont kiépítésére, melyet társaságunk végzett el. Társaságunk a csatlakozási pont kiépítését beruházásként kezelte, értékcsökkenést számol el rá. A vevő ugyanakkor vállalta a beruházási költségek megtérítését a szerződés futamidejének végéig havi részletekben, kivitelezési díj címén, a szerződés lejártával pedig az eszközt a fogyasztó maradványértéken megvásárolja.                                      

Tovább

Beruházás aktiválhatósága

Beruházás-átalakítás témakörben lenne a másik kérdésem. Cukrászüzemben frissen sült krémes sütik helyett mirelit leveles tészta gyártására állnak át. A cukrászüzemen így jelentős átalakításokat kell ehhez végrehajtani (a gépek teljes cseréje mellett). Ezen építőmesteri és épületgépészeti munkák értéke közel 100 millió Ft. A munkák zöme az üzemi burkolatok cseréje, aljzat-lábazati burkolat cseréje,  áthelyeznek dolgokat - siló tartályt, vezetékeket -, belső falat húznak, víz- villany- légtechnikai vezetékeket helyeznek át üzemen belül, elektromos kapukat helyeznek át, de tesznek be újat is. Alapterülete és élettartama nem nő ezzel az épületnek, funkcióváltásnak minősül-e a fenti váltás?

Kérdéseim:

- aktiváljuk a meglévő épületre, vagy

- szét kell bontanom aktiválandó és költségként elszámolandó tételekre (nagyon nehéz lenne megoldani), vagy

- alapítás-átszervezésként aktiválhatom-e?

Ha aktiválok, emiatt kell kivezetni az épület értékéből valamennyit, és azt hogy számolom ki?

Tovább

Prémium lemondásának elszámolása, adózása

Társaságunk meghatározott munkavállalóinak adott évi munkavégzésükre való tekintettel munkaszerződésük alapján járó, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot és azok járulékát a passzív időbeli elhatárolások között mutatja ki. A beszámoló elfogadása után a munkavállalók prémiumukról – amely egyaránt tartalmazott a beszámolóval lezárt üzleti évből, illetve korábbi évekből származó tételeket – lemondtak. Véleményünk szerint társaságunknál a kötelem megszűnése a lemondással következett be, ezért a hozzá kapcsolódó passzív időbeli elhatárolást, mint elengedett kötelezettséget az egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni a prémiumról történő lemondás időpontjával. Mivel a prémium nem került kifizetésre, ezért a munkavállalóknak nem keletkezett jövedelme, így szja és társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség sem keletkezett sem a magánszemélynél, sem a társaságunknál. A prémiumról való lemondás időpontjával és a prémiumra vonatkozó kötelezettségünk megszűnésével egyidejűleg megszűnik a kapcsolódó közteher miatti passzív időbeli elhatárolás, mint kötelezettség is. Mivel a közteher a prémiumtól elválaszthatatlan, ezért véleményünk szerint a kötelezettség elengedésével azonosan kell kezelni a közterheket is, így azt is egyéb bevételként kell elszámolni a prémiumról való lemondás időpontjával. Kérdésünk, hogy az előbb leírt elszámolás összhangban van-e a számviteli törvény előírásával?

                              

Tovább

Kapcsolt viszony megállapítása

Kapcsolt vállalkozás témakörhöz lenne az egyik kérdésem.

Adott két magyar leányvállalat A Kft és B Kft. Mindegyik leányvállalat 100 %-os tulajdonosa egy-egy osztrák Gmbh. A Kft leányvállalatnak C Gmbh az anyavállalata (100 %), C Gmbh-ban X magánszemély a tulajdonos. B Kft leányvállalatnak D Gmbh az anyavállalata (100 %), D Gmbh-ban Y magánszemély a tulajdonos. A-B-C-D cégekben ugyanazon személy az ügyvezető és a négy cég között gazdasági kapcsolat áll fenn. Konszolidált beszámoló nem készül, mivel legfelül magánszemély áll. Kérdésem, hogy számvitelben úgy gondolom csak az anyavállalat-leányvállalat viszony lesz kapcsolt?

                              

Tovább

Könyvvizsgálati kötelezettség megállapítása

A beszámoló számai alapján könyvvizsgálatra kötelezett kft végelszámolással megszünteti tevékenységét. Kérésemre a tevékenység lezárása 2016.12.31-e, a végelszámolás kezdete 2017.01.01. Könyvvizsgálóval szerződésük van - tevékenységet azonban 2016. évben még nem végzett, mivel kis mennyiségű számviteli bizonylatot kell átnéznie - és felmondási szándékunkra közölte, hogy véleménye szerint 2016-os üzleti évet, sőt, a végelszámolási mérleget is kötelesek vagyunk könyvvizsgálóval záradékoltatni, ellenkező esetben a NAV számviteli fegyelem megsértése miatt megbüntethet. Az ügyvéd, aki a társasági szerződést módosítja arról tájékoztatta ügyfelemet, hogy szerinte nem kell, én is megkérdeztem számviteli kötelező oktatáson, ott is azt a választ kaptam, hogy nem kell, mert a könyvvizsgáló a folyamatosságot igazolná, ebben az esetben pedig nem lesz. Kérem válaszát, hogy kell-e vagy nem könyvvizsgálat ebben az esetben?

Tovább

Bérbe adott ingatlanok amortizációja

Egy társaság 2014. július hónapban vásárolt ingatlanokat, nagyrészt bérlőkkel együtt. A társaság fő tevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, egyéb tevékenysége a saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, valamint ingatlankezelés.

A társaság bérlőkkel együtt vásárolta meg az ingatlanokat és továbbra is folytatta az ingatlanok bérbeadását, ezért a társaság az ingatlanokat befektetési célú ingatlanokká minősítette és besorolta a tárgyi eszközök közé. A 2014-es üzleti évben ingatlan értékesítés nem történt. A bérbeadási célú ingatlanokra a társaság a számviteli politikája szerinti lineáris értékcsökkenési kulccsal 5 százalékos mértékű amortizációt számolt el. Néhány ingatlan esetében előfordult, hogy egy-két hónapig a bérbeadás szünetelt és erre is változatlanul a lineáris módszerrel számolta el az 5 százalékos mértékű értékcsökkenést. A társaság az ingatlanpiaci kereslet kedvező változása miatt megkezdte a lakóingatlanok sorozatértékesítését. Az értékesített ingatlanokat a társaság átminősítette az értékesítési célú ingatlanok közé a számviteli törvény 23.§-a (4)-(5) bekezdése alapján.

 

Kérdés, hogy a társaság helyesen járt-e el a bérbe adott ingatlanok lineáris 5 százalékos mértékű amortizációjának az elszámolásával, másrészt, hogy a sorozatértékesítés előtt átminősítették a befektetési célú ingatlanokat az értékesítés célú ingatlanok közé, így az értékesítéskor már nem tárgyi eszközt, hanem a forgóeszközök közé besorolt készletet értékesített. Az átminősítés miatt a készlet értékesítése értékesítés nettó árbevételeként került elszámolásra, így iparűzési adóalapot képez. 

                              

Tovább

Előző évben lekönyvelt osztalék kezelése nyitáskor

Jól gondolom-e, hogy a 2015. évre elfogadott és lekönyvelt osztalékot 2016. év nyitásakor már vissza kell vezetni az eredménytartalékba? Amennyiben a 2016-os évben – például 2016. novemberében – ez az osztalék kifizetésre kerül, akkor a kifizetéshez kapcsolódóan kell-e 2016. évközben közbenső mérleget készítenem, vagy a 2015-re jóváhagyott osztalék 2016-ban bármikor kifizethető a 2015-ös beszámoló adatok alapján?

Tovább

Osztalékelőleg kifizetése

Egy kft.-nél 2016. évközben osztalékelőleget szeretnénk kifizetni. Kérdésem az, hogy a 2016. évi közbenső mérleg adózott eredményéből fizethető-e osztalékelőleg, ha az eredménytartalék annak negatív összege miatt erre nem ad fedezetet?

Válasz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:186. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint kft.-nél a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

Tovább

Számlarend 2016.

868. Kivételes nagyságú vagy előfordulású költségek és ráfordítások

8681. Társaságba bevitt nem pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

A más vállalkozáshoz való hozzájárulás egyik formájaként nem pénzügyi eszközök átadása lehet. Az apportként átadott nem pénzügyi eszközök árfolyamveszteségének elszámolására szolgál e főkönyvi számla.

Tovább

IFRS-re való áttérés magyar szabályai

Az IFRS egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazása bevezetésének számviteli, adózási és egyéb törvényeket érintő szabályai 2016. január 1-jétől hatályosak. Számos Magyarországon működő vállalkozás eddig is készített konszolidált vagy az anyavállalatának az IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokhoz adatszolgáltatási csomagokat, más vállalkozások vizsgálták az IFRS-re történő átállás lehetőségét.

Tovább

IFRS-re való áttérés adózási hatásai

Társasági adó

Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózóknak a társasági adóalap megállapításakor az általános szabályok mellett a Tao II/A. fejezetében foglalt különös szabályokat is figyelembe kell venni.

Tovább

IFRS 1 alkalmazása

Az IFRS-re való áttérést szabályozza és segíti az IFRS 1 standard, amely vonatkozik mind az első teljes évi vagy évközi pénzügyi kimutatásokra is. Célja, hogy az áttérésre vonatkozóan is olyan információkat tartalmazzanak a pénzügyi kimutatások, amelyek áttekinthetők és a bemutatott időszakokra összehasonlíthatók, megfelelő kiindulópontot szolgáltatnak a jövőbeni IFRS szerinti elszámolásokhoz.

Tovább

2016. évi rendező tételek

Az új törvényi szabályozás miatt szükséges átgondolni a jövőbeli beszámolókészítést, hiszen az összehasonlíthatóság miatt a 2016. évi beszámolóban a 2015. évi adatokat is az új struktúra szerint kell bemutatni. A táblázat összefoglalja az egyes mérleg és eredménykimutatás tételeit az új és régi szabályok mentén:

Tovább

4.lecke – Ellenőrző kérdések

1.Melyik fogalommeghatározás helytelen?

  1. Önkéntes környezeti költségek: Azon költségek, melyek a jövőben valószínűleg felmerülnek, és melynek időpontja jelenleg nem feltétlenül ismert. Néha környezeti kárfelelősségnek is nevezik
  2. Utólagos környezeti költségek: Egy folyamat, technológia vagy üzem előírások szerinti bezárásának, leszerelésének és a terület rehabilitációjának költsége.
  3. Esetleges költségek: Olyan költségek, melyek jövőbeli felmerülése nem valószínű, azonban bizonytalan jövőbeni események bekövetkezésétől függően előfordulhatnak (pl.: jövőbeni szivárgások kármentesítési költsége).

2. Az alábbiak közül melyik nem sorolható a környezeti kontrolling alkalmazási területei közé?

  1. Környezetvédelmi projektek költségeinek és megtakarításainak azonosítása
  2. Környezetközpontú irányítási rendszer működtetése
  3. Életciklus költség-elemzés
  4. Éves költségvetés készítése
  5. Éves beszámoló letétbe helyezése
  6. Éves környezeti költségek, kiadások elemzése, értékelése

3. Melyek nem sorolható a környezeti számvitel alkalmazásával járó ráfordításokkal szemben álló potenciális hasznok közé?

  1. A vállalatvezetés elkötelezettségének a növekedése;
  2. A környezeti szempontok jobb érvényesítése a vállalati döntéshozatal során;
  3. A szervezet környezetvédelmi elkötelezettségének a demonstrálása az érdekelt felek irányába;
  4. A megfelelő környezeti irányítás eredményeképpen elérhető megtakarítások bemutatásának a lehetősége;
  5. A környezeti teljesítmény valós és potenciális pénzügyi kihatásainak a bemutatása az érdekelt felek számára
  6. mindegyik
  7. egyik sem

4. Melyek a környezeti teljesítményt mutató mérőszámokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények?

  1. Összehasonlíthatóság
  2. Célszerűség.
  3. Egyensúly.
  4. Folyamatosság
  5. Aktualitás.
  6. Világosság elve.

 

 

 

Megoldások: b, e, f, f

 

Tovább

Példa – Az átlagkészlet nagyságát befolyásoló tényezők

Egy kiskereskedelmi vállalkozás éves forgalmi és készletadatai fogyasztói áron:

Tovább

Új jelentés a kormányok részére fizetett összegekről

Jelentésre kötelezettek köre:
A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes
erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente a kormányok
részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha

1. két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján
a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő
meghaladja az alábbi határértéket:
a) aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
b) ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
c) ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma
a 250 főt, vagy
2. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.

Tovább

A kontrolling alapjai - e-szeminárium 4.lecke

Környezeti kontrolling


A környezeti kontrolling és környezeti számvitel egy viszonylag fiatal alkalmazási terület. Emiatt célszerű az ezzel kapcsolatos eszköz- és fogalomrendszer jelentésének a tisztázása. A következő lecke megpróbálja összefoglalni azokat az alapvető fogalmakat, amelyek az adott témával kapcsolatban felmerülhetnek. A környezeti kontrolling gyűjtőfogalom, amely több területet ölel fel. Két nagy részterületét az alapján különíthetjük el, hogy a környezetvédelmi tevékenységek által előidézett pénzügyi hatásokat vagy a vállalat gazdasági tevékenységének környezeti hatásait állítják-e a vizsgálódások középpontjába.

 

Tovább

E-számvitel archívum

A szaklap számait a kívánt hónapra kattintva töltheti le pdf formátumban. Az archívumban mindig az aktuálisnál egy hónappal korábbi lapszámtól visszamenőleg lehet megtalálni a régebbi anyagokat.

2017

január,  február,  március,  április,  május,  június, július, augusztus

2016

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július, augusztus, szeptember, október, november, december

2015

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július, augusztus, szeptember, október, november, december

2014

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

2013

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

2012

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

Optimum tartalom - Mintadokumentumok és jogszabályok

 

 

Jogszabályok

  • A helyi adókról szóló törvény
  • A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvény
  • A számvitelről szóló törvény
  • A személyi jövedelemadóról szóló törvény
  • A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
  • Az adózás rendjéről szóló törvény
  • Az általános forgalmi adóról szóló törvény

 

 

 

Jogszabályfigyelés

  • Jogszabályfigyelés - 2014. november
  • Jogszabályfigyelés - 2014. március
  • Jogszabályfigyelés - 2014. február
  • Jogszabályfigyelés - 2014. január
  • Jogszabályfigyelés - 2013. december
  • Jogszabályfigyelés - 2013. november
  • Jogszabályfigyelés - 2013. október
  • Jogszabályfigyelés - 2013. szeptember
  • Jogszabályfigyelés - 2013. augusztus
  • Jogszabályfigyelés - 2013. július
  • Jogszabályfigyelés - 2013. június
  • Jogszabályfigyelés - 2013. május
  • Jogszabályfigyelés - 2013. április
  • Jogszabályfigyelés - 2013. március
  • Jogszabályfigyelés - 2013. február
  • Jogszabályfigyelés - 2013. január
  • Jogszabályfigyelés - 2012. december
  • Jogszabályfigyelés - 2012. november
  • Jogszabályfigyelés - 2012. október
  • Jogszabályfigyelés - 2012. szeptember
  • Jogszabályfigyelés - 2012. augusztus
  • Jogszabályfigyelés - 2012. július
  • Jogszabályfigyelés - 2012. június
  • Jogszabályfigyelés - 2012. május
  • Jogszabályfigyelés - 2012. április
  • Jogszabályfigyelés - 2012. március
  • Jogszabályfigyelés - 2012. február
  • Jogszabályfigyelés - 2012. január

 

 

 

Kötelező szabályzat

  • Cafeteria szabályzat
  • Leltározási szabályzat
  • Önköltségszámítás rendje
  • Pénzmosás elleni szabályzat
  • Számviteli politika
  • 2012 06 - A könyvvizsgálói jelentés és a záradék
  • NAV közlemény - KIVA_szabályai
  • NAV tájékoztató - A kisadózó vállalkozások számára előírt bevételi nyilvántartás vezetésének szabályairól (2013. 06)

 

 
 

Kalkulációs táblázat

  • EVA mérleg és eredménykimutatás
  • Három nyelvű mérlegsorok
  • Kötvényértékelés
  • Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére
  • Példa az éves beszámolót készítők részére
  • Súlyozott átlagos tőkeköltség
  • Value Based Management
  • 2011-12 Cash pool
  • 2012-02 Eszközök és források értékelési szabályzata 2012
  • 2012 05 - Partnerek minősítése

 

 

Optimum tartalom - Mintadokumentumok és jogszabályok - E-controlling

Az E-Controlling mintadokumentumaihoz és jogszabályaihoz az Optimum előfizetőink férhetnek hozzá

 

Excel kalkulációs sémák

  • 2007-07 LBO táblázat
  • 2007-08 Módosított jelenérték (ÁPV) táblázat
  • 2007-09 CVM táblázat
  • 2007-10 EVA
  • 2007-11 Beruházás és cash-flow tervezés
  • 2008-01 Capex.xls
  • 2008-01 CFROI
  • 2008-02 WACC és FFCF módszerek
  • 2008-03 AKFN modell
  • 2008-04 Transzferárképzés összefoglalása
  • 2008-05 BSC
  • 2008-06 BSC 2
  • 2008-07 ABC táblázat
  • 2008-08 Capex
  • 2008-09 DFC - értékelés
  • 2008-10 NPV KONTRA IRR
  • 2008-11 Elemzés
  • 2008-12 Kedvezményezett átalakulás
  • 2009-01 Trendelemzés
  • 2009-02 Kölcsön-hitel
  • 2009-03 Pénzügyi ABC
  • 2009-04 Altman-féle Z-mutató
  • 2009-05 Value at Risk
  • 2009-06 Complex modell
  • 2009-07 Projekt költségelszamolása
  • 2009-08 EVAmodel-magyar
  • 2009-09 zbb
  • 2009-10 LBO
  • 2009-11 LBO-tábla
  • 2009-12 WACC
  • 2010-01 Mérleg
  • 2010-02 IRR
  • 2010-03 CBA-tábla
  • 2010-04 CBA 2
  • 2010-05 FCFF
  • 2010-06 Környezeti controlling
  • 2010-07 Breakeven analysis 1
  • 2010-08 ratafa
  • 2010-09 LCC-tábla
  • 2010-10 ABC
  • 2010-11 cash-flow
  • 2010-12 Cashflow Mátrix
  • 2011-01 MRP
  • 2011-02 kaizen
  • 2011-03 Budgeting
  • 2011-04 Kötvények értékelése
  • 2011-05 Value based management
  • 2011-06 Súlyozott átlagos tőkeköltség - WACC
  • 2011-07 FFCF
  • 2011-08 LCV kalkulátor
  • 2011-09 Költségkalkuláció
  • 2011-10 Likviditási mérleg
  • 2011-11 Vízesés Cashflow
  • 2011-12 Cash pool
  • 2012-01 bérkalkulátor
  • 2012-02 Számvitel politika 2012
  • 2012-03 lízing
  • 2012-04 Idősori számítások - minta
  • 2012-05 Trendelemzesi szamitasok – minta
  • 2012-06 Költség
  • 2012-07 DCF
  • 2012-08 EVA
  • 2012-09 Likviditási mérleg
  • 2012-10 Gazdaságos rendelési mennyiség
  • 2012-11 Free Cash-flow modell a vállalati érték meghatározására
  • 2013-01 Process costing
  • 2013-02 Working Capital Management
  • 2013-03 abc
  • 2013-04 Szinergia
  • 2013-05 budgeting
  • 2013-06 Monte Carlo
  • 2013-07 value controlling
  • 2013-08 előrejelzés
  • 2013-10 értékcsökkenés
  • 2013-11 tervezés
  • 2013-12 költségfelosztás
  • 2012-12 royalty
  • 2014-01 mérleg elemzés
  • 2014-02 sixsigma
  • 2014-03 Folyamatköltség
  • 2014-04 CFROI
 

Makrók alkalmazása

  • 001 - Makrók felvétele, rögzítése
  • 002 - Makrók futtatása, másolása
  • Makrók alkalmazása - minta 001
  • 003 - Makró grafikus objektumhoz kapcsolása
  • 004 - Makró grafikus objektumhoz kapcsolása
  • 005 - Makrók automatikus indítása
  • 006 - VBA-eljárás létrehozása munkafüzet open eseményéhez