Üdvözöljük!

E-számvitel című szakmai folyóiratunk megjelentetésének fő motivációja egy olyan hiánypótló kiadvány létrehozása volt, amely a bonyolult, sokszor követhetetlen léptékű törvényalkotás környezetében egy pénzügyi iránytű funkcióját betölteni képes, közérthető magyarázatokkal ellátott, de mégis a teljes mértékű professzionalitást megőrző, szakmai körökben is elismert szaklap.

Ehhez kértük fel kiváló szerzőnket, Botka Erikát, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkárát. A havonta megjelenő online segédletekkel ellátott, elektronikus formájú akkreditált szaklapunk segítségével így Ön folyamatosan naprakész lesz a számviteli jogszabályok aktualitásaival és ezzel párhuzamosan a kötelezettségeivel is.

A havonta, 10–16 oldalon, A/4-es formátumban, online segédletekkel ellátott, elektronikus formában megjelenő akkreditált szaklapunk segítségével Ön folyamatosan naprakész lesz számviteli kötelezettségeit illetően.

Ha most előfizet optimum csomagunkra, ajándékba megkapja a piacon 10 éve egyedülálló

E-controlling szaklapunkat

Elektronikus formátumú gyakorlati controlling megoldások, praktikus példák, számítások és szakértői tanácsok cégvezetők, pénzügyi vezetők és könyvelők részére

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Prev Next

Ingatlan piaci értékének megfelelő tőkekivonás

Egy egyszemélyes állami tulajdonban lévő társaság tulajdonosa  ingatlan piaci értékével azonos összegű tőkekivonást tervez.  A tőkekivonásos tőkeleszállításra  nyilvánosan a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat kötelezi a tulajdonosi jogkört gyakorló minisztert. A tervezett jegyzett tőke leszállításra arányosan jutó szabad saját tőke jóval meghaladja az ingatlan piaci értékét. Kérdésem, hogy a fenti esetben mód van-e arra, hogy a tőkeleszállítás csak az ingatlan piaci értékével egyező összegben történjen? Abban az esetben, ha erre nincs mód, akkor az ingatlan piaci értékét meghaladó saját tőke összegét hogyan kell elszámolni, ha arra a tulajdonos nem tart igényt?

Tovább

Előző évben lekönyvelt osztalék kezelése nyitáskor

Jól gondolom-e, hogy a 2015. évre elfogadott és lekönyvelt osztalékot 2016. év nyitásakor már vissza kell vezetni az eredménytartalékba? Amennyiben a 2016-os évben – például 2016. novemberében – ez az osztalék kifizetésre kerül, akkor a kifizetéshez kapcsolódóan kell-e 2016. évközben közbenső mérleget készítenem, vagy a 2015-re jóváhagyott osztalék 2016-ban bármikor kifizethető a 2015-ös beszámoló adatok alapján?

Tovább

Osztalékelőleg kifizetése

Egy kft.-nél 2016. évközben osztalékelőleget szeretnénk kifizetni. Kérdésem az, hogy a 2016. évi közbenső mérleg adózott eredményéből fizethető-e osztalékelőleg, ha az eredménytartalék annak negatív összege miatt erre nem ad fedezetet?

Válasz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:186. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint kft.-nél a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

Tovább

Társasház kezelőkre vonatkozó előírások a számviteli törvény szerint

Társasházunk 2009. évben alakult. A közös képviselő azóta végzi társasházunk képviseletét, a társasházkezelést, illetve a könyvelést.

A számvizsgáló bizottság tagjaként néhány évben betekintést nyerhettem a társasház könyvelésébe, azonban – a megalakulás óta – semmilyen észrevételt, megoldási javaslatot nem vesz figyelembe a beszámoló elkészítéséhez.

A 2015. év zárásakor a számvizsgáló bizottság ellenőrzését mellőzve vitte közgyűlés elé és fogadtatta el a beszámolót, amit 2016. évben megtámadtam bíróságon, mivel a beszámoló igen sok pontban megbízhatatlan, nem mutat valós képet, így nem alkalmas a valós pénzügyi helyzet bemutatására, és nem alkalmas a 2016. évi terv elfogadására sem.

Tovább

Elszámolási szabályok alapján keletkezett különbség év végi igazolása

Az általam könyvelt kft. jellemzően folyamatos teljesítésű (meghatározott időszaki elszámolású) szolgáltatást végez az áfatörvény 58. §-a szerint. Az elszámolás valamennyi vevőnél havonta, hónap végén történik. A véleménykülönbséget mindig év végét követően kiállított számlák vevői besorolása okozza. Például a 2015. december hónapban teljesült, de következő év januárban vagy akár februárban számlázott vevőköveteléseknél  a számlában az áfa tv. szerinti 2016. évi teljesítés szerepel, megjegyzéssel a 2015. decemberi számviteli (tényleges) teljesítésre. (A késői számlázást rendszerint a teljesítésigazolás kiállításának adminisztrációs elhúzódása okozza.) A  számlák jelentős részénél az egyenlegközlőt  a vevőpartnerek, könyvvizsgálók nem igazolják vissza azzal a megjegyzéssel, hogy ez 2016. évi vevőnek minősül, és elhatárolással vezetik vissza a teljesítést 2015. évre. Az érvelés szerint 2015. évben nem készült el a számla, tehát a 2016. évi vevők között kell kimutatni. Bár ez a probléma az eredményt nem befolyásolja, de a mérleg sorait igen. Kérem véleményét a helyes megoldással kapcsolatosan.

Ehhez kapcsolódó kérdésem az is, hogy a számviteli törvény 29. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján mi a teendő abban az esetben, ha a fentiek miatt eltérőt igazolnak vissza a vevők – bár a követelést nem vitatják –, mint a saját mérlegünkben kimutatott érték?

Tovább

Beérkezett anyagok bevételezése adótörvényeknek megfelelően

Társaságunk a beérkezett anyagok bevételezésnél többször találkozik - többségében Távol-Keleti beszállítóknál - az alábbi problémával.

Megrendelünk „X” db terméket, amit a szállító „Z” egységáron visszaigazol. Valószínűleg a gyártási hulladékok minimalizálása (pl. egy táblából nem a megrendelt mennyiséget tudja legyártani, hanem többet, de azt másnak nem tudja eladni, és az is bizonytalan, hogy a jövőben rendelünk-e még ilyen terméket), vagy megváltozott kiszerelés miatt, vagy az útközbeni esetleges sérülések miatt több szállító ténylegesen nem a megrendelt „X” mennyiséget szállítja le, hanem „X+Y”-t. A számlán azonban csak „X” mennyiség szerepel a visszaigazolt „Z” áron. Ez az alapja a vámeljárásnak és ezt is utaljuk át a szállítónak. A raktár a bevételezésnél eddig már két módszert is alkalmazott:

Tovább

Bejövő- és kimenő kárszámlák számviteli elszámolása raktározás esetén

Társaságunk a raktározási tevékenységéhez kapcsolódóan belföldi szállítást végez ügyfelei részére. A szállítási/fuvarozási tevékenységet alvállalkozókon keresztül látjuk el. A szállítmányozási/fuvarozási tevékenység kapcsán keletkezett áruhiányokat, illetve az árukban bekövetkezett sérüléseket Társaságunk vevője (az áru tulajdonosa) kárszámlában (debit note) ránk terheli, melyet mi továbbterhelünk az alvállalkozók felé.

Kérdésünk a bejövő és kimenő kárszámlák számviteli elszámolásához kapcsolódik.

Tovább

Visszavásárolt üzletrész számviteli elszámolása

Kérdés

Kérdésem az lenne, hogy kft. esetén a visszavásárolt saját üzletrész értékesítésének, a tagoknak térítés nélkül történő átadásának, illetve bevonásának számviteli elszámolása, kontírozása hogyan történik?

Válasz

A számviteli törvény 30. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján a visszavásárolt saját üzletrészt a forgóeszközök között kell kimutatni, illetve a számviteli törvény 38. §-a (3) bekezdés a) pontja alapján a könyv szerinti értékére eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni.

Tovább

Veszteség rendezéseként szerzett tulajdoni részesedés értékveszésének elszámolása

Kérdés

Korábbi években társaságunk, mint anyavállalat a leányvállalatunkban veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedést. A leányvállalat veszteséges gazdálkodása miatt a tőkeemelést megelőzően is elszámoltunk a leányvállalati részesedésre értékvesztést. Mivel a tőkeemelést követő években is veszteséges volt a leányvállalatunk, további értékvesztést számoltunk el a leányvállalati részesedésre. Az elmúlt években azonban a leányvállalat nyereséges lett, így folyamatosan a saját tőke helyzete rendeződik. Ezért a leányvállalati részesedésre korábbi években elszámolt értékvesztést fokozatosan vissza lehet majd írni. Mivel a 2015-ös üzleti év zárásánál már fennáll, hogy a részesedésre jutó saját tőke tartósan és jelentősen meghaladja az anyavállalati részesedés könyv szerinti értékét, ezért már 2015-ben értékvesztés visszaírása válik szükségessé. A részesedésre az egyes üzleti években elszámolt értékvesztést külön-külön főkönyvi számlákon tartjuk nyilván. Felmerül kérdésként, hogy az értékvesztés visszaírása során az értékvesztés „mely részét” kell először visszaírtnak tekinteni?

Véleményünk szerint több módszertan szóba jöhet:

-          az értékvesztés visszaírt összegét LIFO módszerrel határozzuk meg (azaz a legutolsóként elszámolt értékvesztést írjuk vissza),

-          az értékvesztés visszaírt összegét FIFO módszerrel határozzuk meg (azaz az elsőként elszámolt értékvesztést írjuk vissza), vagy

-          az értékvesztés visszaírt összegét a nyilvántartott értékvesztésnek olyan arányában határozzuk meg, hogy arányosan mindegyik évi értékvesztésből visszaírunk.

Válasz

A számviteli törvény 54.§-a (1)-(3) bekezdése szabályozza a tulajdoni részesedésekre milyen esetben kell elszámolni, illetve visszaírni az értékvesztést.

Tovább

Vagyon felosztásának szabályai végelszámolás esetén

Kérdés

A társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámolás időszakában, mai napig sem tudta értékesíteni a nagy értékű ingatlanokat. A végelszámolást szeretné befejezni, mi a teendő a vagyontárgyak felosztását követően? A tagnak (tulajdonosnak) meg kell fizetnie az illetéket és az szja-t?

Válasz

A végelszámoló döntése alapján a végelszámolást bármikor be lehet fejezni, ha a vállalkozás tartozásainak van fedezete.

Tovább

Tőkeleszállítás a lekötött tartalék javára

Kérdés

Az egyik ügyfelem 6 000 E Ft-tal csökkentette a jegyzett tőkéjét. Az egyértelmű számomra, hogy amilyen arányban csökken a jegyzett tőke, olyan arányban kell csökkentenem a tőketartalékot és az eredménytartalékot is. Jelen esetben a jegyzett tőke 61,29%-át vonták ki, így a tőkeszerkezet az alábbi:

 

                                   tőkekivonás előtt:                    csökkenés:           tőkekivonás után:

Jegyzett tőke                           15 500 E Ft                - 6 000 E Ft                9 500 E Ft

Tőketartalék                                550 E Ft                -    213 E Ft                   337 E Ft

Eredménytartalék                   21 507 E Ft                - 8 325 E Ft              13 182 E Ft     

A taggyűlési határozat alapján a 6 000 E Ft jegyzett tőke csökkenés pénztáron keresztül a tagoknak kifizetésre került a tőkeleszállításról szóló végzés napjával. Olyat hallottam, hogy a taggyűlési határozat alapján a 8 538 E Ft – azaz a tőketartalék és az eredménytartalék arányosan kivont összege – lekötött tartalékba kerülhet átvezetésre, hogy ne kelljen az adót megfizetni utána (szja, eho). Azt viszont nem tudom, hogy a lekötött tartalékba átvezetett összeget mikor és mire használhatom fel? Kérdeztem több könyvelőt, de senki sem ismer ilyen megoldást, kivetették a tulajdonosokkal és leadóztatták az eredménytartalékot, tőketartalékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben, milyen törvényi előírás engedi meg és valóban lekönyvelhetem-e lekötött tartalékba?

Válasz

Először is a kérdésben leírt számok alapján a jegyzett tőkének 38,71%-át

Tovább

Téves időszakra elszámolt tételt bemutatása háromoszlopos beszámolóban

Kérdés

Egy társaság a 2013. évi és a 2014. évi beszámolóban olyan hibát vétett, hogy a 2013. évben elszámolt olyan egyéb bevételt, amelyet 2014. évben számolhatott volna el. A beszámoló önellenőrzése jelentős összegű hibának minősül mindkét évben. A fizetendő és a visszaigényelhető adó összege azonos. A 2013. évben csökken a bevétel, a társasági adó és a követelés is, 2014. évben pedig nő a bevétel, követelés és az adófizetési kötelezettség és együttesen az eredménytartalék nem változik. Kérdésem, hogy a középső oszlopban hogyan kell bemutatni?

Válasz

A számviteli törvény 19. §-a (3) bekezdésének előírása szerint, ha az előző üzleti év(ek) beszámolójában jelentős összegű hibákat állapítottak meg, akkor a mérlegben és az eredménykimutatásban is a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosításokat külön-külön oszlopon kell bemutatni.

Tovább

Területalapú támogatás elszámolhatóságának időszaka

Kérdés

Területalapú támogatás elszámolásával kapcsolatos lenne a kérdésem. A területalapú támogatás jogszabályi előírás alapján igényelt támogatásnak minősül, így a számviteli törvény 77. §-a (3) bekezdés b) pontjának az előírása alapján kell szerepelnie a könyvekben. A számviteli törvény hivatkozott előírása szerint egyéb bevételként kell kimutatni „a költségek (ráfordítások) ellentételezésére, a jogszabály által meghatározott szervezettől igényelt, járó támogatás összegét is”. A vállalkozások jelentős része a területalapú támogatást igénylési évében számolja el egyéb bevételként. Az elszámolást megalapozza az igénylés és az előlegfolyósítás, illetve a helyszíni ellenőrzés. A támogatás folyósítási határozata általában a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg. Vannak olyan szakmai vélemények, hogy a támogatás a támogatásról szóló, az érintett év mérlegkészítésig rendelkezésre álló határozat alapján számolható el bevételként. A következőkben leírt események kapcsán mi a követendő eljárás, kell-e önellenőrzést végrehajtani a vállalkozásnak?

Egy vállalkozás a 2013. évi támogatás becsült összegét a támogatás igénylése és a helyszíni ellenőrzés alapján elszámolta egyéb bevételként. A támogatást folyósító hatóság 2014-ben vitatta, illetve jogszerűtlennek minősítette az igénylést. A 2014. évi beszámoló mérlegfordulónapjáig a 2013. évi támogatás igény is bizonytalan volt, ezért 2014. évre a vállalkozás az igényelt támogatás összegét nem szerepeltette a beszámolójában. 2015. évben a támogatási igényük kedvező elbírálását követően határozatot kapott és pénzügyileg is rendeződött a 2013. és 2014. évi igényelt támogatás. A vállalkozás a 2014. évi támogatást a 2015. évi beszámolójában szerepeltette.

Válasz

 

A számviteli törvény 77. §-a  (3) bekezdés d) pontjának az előírása szerint az egyéb bevételek között kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét.

Tovább

Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás

Kérdés

1. A partner kérésére, az általa megadott paraméterek, elképzelés, fénykép alapján megtervezzük a termékben későbbiekben elhelyezendő biztonsági elemeket, illetve azok elhelyezését a végtermékben. Szükség szerint elkészítjük azokat a gyártóeszközöket, melyekkel a termékből minta állítható elő.

2. Mintát gyártunk a gyárthatósági vizsgálat elvégzésére, mely alapján eldönthető, hogy a sorozatgyártás során hogy fog kinézni a termék, tudjuk-e a gyártást vállalni. Ezt, igény szerint a gyártás helyszínén a vevő is megtekintheti, de azt számára nem bocsátjuk rendelkezésére. A termék megrendelését a vevő részéről megelőzheti mindkét folyamat végrehajtása, vagy csak az egyik, illetve előfordulhat, hogy a vevő egyik folyamatot sem kéri, a gyártás előkészítését ránk bízza és egyszerűen megrendeli a terméket. Mindkét feladat elvégzése után ugyanakkor dönthet úgy, hogy a termék gyártását megrendeli, de esetenként úgy is, hogy mégsem (mert pl. ő is elesett a megrendeléstől). A felsorolt folyamatokra a vevő felé külön árajánlatot készítünk a tervezés, fejlesztés, illetve tesztek elvégzésére.  Az első pontban végrehajtott folyamat végén készülhet rajz, vagy egy tesztgyártásra alkalmas gyártóeszköz. Ezt alapvetően a gyárthatóság eldöntéséhez belső használatra szükséges elkészíteni. A második pontban leírtak megrendelése esetén, ipari körülmények között is legyártunk egy mintamennyiségű terméket, amit – ha arra igényt tart – a telephelyünkön a vevő megtekinthet. Mindkét folyamat elvégzése a munka ellenértékének kiszámlázásával zárul. Kérdés, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik?

Válasz

A kérdésben leírtak szerint a vevő felé külön árajánlatot készítenek tervezés, fejlesztés, illetve tesztek elvégzésére.

Tovább

Tárgyi eszköz beszerzése fejlesztési tartalékból

Kérdés

Társaságunknál fejlesztési tartalékból történt tárgyi eszköz beszerzése. Az eszközt két éve vásároltuk, de most szeretnénk azt értékesíteni. Ha értékesítésre kerül az eszköz, akkor a társasági adó szempontjából számolhatunk-e valamilyen szankcióval?

Válasz

A Tao. tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja határozza meg a fejlesztési tartalék képzésének szabályait.

Tovább
  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

Számlarend 2016.

868. Kivételes nagyságú vagy előfordulású költségek és ráfordítások

8681. Társaságba bevitt nem pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

A más vállalkozáshoz való hozzájárulás egyik formájaként nem pénzügyi eszközök átadása lehet. Az apportként átadott nem pénzügyi eszközök árfolyamveszteségének elszámolására szolgál e főkönyvi számla.

Tovább

IFRS-re való áttérés magyar szabályai

Az IFRS egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazása bevezetésének számviteli, adózási és egyéb törvényeket érintő szabályai 2016. január 1-jétől hatályosak. Számos Magyarországon működő vállalkozás eddig is készített konszolidált vagy az anyavállalatának az IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokhoz adatszolgáltatási csomagokat, más vállalkozások vizsgálták az IFRS-re történő átállás lehetőségét.

Tovább

IFRS-re való áttérés adózási hatásai

Társasági adó

Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózóknak a társasági adóalap megállapításakor az általános szabályok mellett a Tao II/A. fejezetében foglalt különös szabályokat is figyelembe kell venni.

Tovább

IFRS 1 alkalmazása

Az IFRS-re való áttérést szabályozza és segíti az IFRS 1 standard, amely vonatkozik mind az első teljes évi vagy évközi pénzügyi kimutatásokra is. Célja, hogy az áttérésre vonatkozóan is olyan információkat tartalmazzanak a pénzügyi kimutatások, amelyek áttekinthetők és a bemutatott időszakokra összehasonlíthatók, megfelelő kiindulópontot szolgáltatnak a jövőbeni IFRS szerinti elszámolásokhoz.

Tovább

2016. évi rendező tételek

Az új törvényi szabályozás miatt szükséges átgondolni a jövőbeli beszámolókészítést, hiszen az összehasonlíthatóság miatt a 2016. évi beszámolóban a 2015. évi adatokat is az új struktúra szerint kell bemutatni. A táblázat összefoglalja az egyes mérleg és eredménykimutatás tételeit az új és régi szabályok mentén:

Tovább

4.lecke – Ellenőrző kérdések

1.Melyik fogalommeghatározás helytelen?

  1. Önkéntes környezeti költségek: Azon költségek, melyek a jövőben valószínűleg felmerülnek, és melynek időpontja jelenleg nem feltétlenül ismert. Néha környezeti kárfelelősségnek is nevezik
  2. Utólagos környezeti költségek: Egy folyamat, technológia vagy üzem előírások szerinti bezárásának, leszerelésének és a terület rehabilitációjának költsége.
  3. Esetleges költségek: Olyan költségek, melyek jövőbeli felmerülése nem valószínű, azonban bizonytalan jövőbeni események bekövetkezésétől függően előfordulhatnak (pl.: jövőbeni szivárgások kármentesítési költsége).

2. Az alábbiak közül melyik nem sorolható a környezeti kontrolling alkalmazási területei közé?

  1. Környezetvédelmi projektek költségeinek és megtakarításainak azonosítása
  2. Környezetközpontú irányítási rendszer működtetése
  3. Életciklus költség-elemzés
  4. Éves költségvetés készítése
  5. Éves beszámoló letétbe helyezése
  6. Éves környezeti költségek, kiadások elemzése, értékelése

3. Melyek nem sorolható a környezeti számvitel alkalmazásával járó ráfordításokkal szemben álló potenciális hasznok közé?

  1. A vállalatvezetés elkötelezettségének a növekedése;
  2. A környezeti szempontok jobb érvényesítése a vállalati döntéshozatal során;
  3. A szervezet környezetvédelmi elkötelezettségének a demonstrálása az érdekelt felek irányába;
  4. A megfelelő környezeti irányítás eredményeképpen elérhető megtakarítások bemutatásának a lehetősége;
  5. A környezeti teljesítmény valós és potenciális pénzügyi kihatásainak a bemutatása az érdekelt felek számára
  6. mindegyik
  7. egyik sem

4. Melyek a környezeti teljesítményt mutató mérőszámokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények?

  1. Összehasonlíthatóság
  2. Célszerűség.
  3. Egyensúly.
  4. Folyamatosság
  5. Aktualitás.
  6. Világosság elve.

 

 

 

Megoldások: b, e, f, f

 

Tovább

Példa – Az átlagkészlet nagyságát befolyásoló tényezők

Egy kiskereskedelmi vállalkozás éves forgalmi és készletadatai fogyasztói áron:

Tovább

Új jelentés a kormányok részére fizetett összegekről

Jelentésre kötelezettek köre:
A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes
erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente a kormányok
részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha

1. két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján
a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő
meghaladja az alábbi határértéket:
a) aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
b) ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
c) ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma
a 250 főt, vagy
2. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.

Tovább

A kontrolling alapjai - e-szeminárium 4.lecke

Környezeti kontrolling


A környezeti kontrolling és környezeti számvitel egy viszonylag fiatal alkalmazási terület. Emiatt célszerű az ezzel kapcsolatos eszköz- és fogalomrendszer jelentésének a tisztázása. A következő lecke megpróbálja összefoglalni azokat az alapvető fogalmakat, amelyek az adott témával kapcsolatban felmerülhetnek. A környezeti kontrolling gyűjtőfogalom, amely több területet ölel fel. Két nagy részterületét az alapján különíthetjük el, hogy a környezetvédelmi tevékenységek által előidézett pénzügyi hatásokat vagy a vállalat gazdasági tevékenységének környezeti hatásait állítják-e a vizsgálódások középpontjába.

 

Tovább

E-számvitel archívum

A szaklap számait a kívánt hónapra kattintva töltheti le pdf formátumban. Az archívumban mindig az aktuálisnál egy hónappal korábbi lapszámtól visszamenőleg lehet megtalálni a régebbi anyagokat.

2015

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július, augusztus, szeptember, október, november, december

2014

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

2013

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

2012

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

Optimum tartalom - Mintadokumentumok és jogszabályok

 

 

Jogszabályok

  • A helyi adókról szóló törvény
  • A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvény
  • A számvitelről szóló törvény
  • A személyi jövedelemadóról szóló törvény
  • A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
  • Az adózás rendjéről szóló törvény
  • Az általános forgalmi adóról szóló törvény

 

 

 

Jogszabályfigyelés

  • Jogszabályfigyelés - 2014. november
  • Jogszabályfigyelés - 2014. március
  • Jogszabályfigyelés - 2014. február
  • Jogszabályfigyelés - 2014. január
  • Jogszabályfigyelés - 2013. december
  • Jogszabályfigyelés - 2013. november
  • Jogszabályfigyelés - 2013. október
  • Jogszabályfigyelés - 2013. szeptember
  • Jogszabályfigyelés - 2013. augusztus
  • Jogszabályfigyelés - 2013. július
  • Jogszabályfigyelés - 2013. június
  • Jogszabályfigyelés - 2013. május
  • Jogszabályfigyelés - 2013. április
  • Jogszabályfigyelés - 2013. március
  • Jogszabályfigyelés - 2013. február
  • Jogszabályfigyelés - 2013. január
  • Jogszabályfigyelés - 2012. december
  • Jogszabályfigyelés - 2012. november
  • Jogszabályfigyelés - 2012. október
  • Jogszabályfigyelés - 2012. szeptember
  • Jogszabályfigyelés - 2012. augusztus
  • Jogszabályfigyelés - 2012. július
  • Jogszabályfigyelés - 2012. június
  • Jogszabályfigyelés - 2012. május
  • Jogszabályfigyelés - 2012. április
  • Jogszabályfigyelés - 2012. március
  • Jogszabályfigyelés - 2012. február
  • Jogszabályfigyelés - 2012. január

 

 

 

Kötelező szabályzat

  • Cafeteria szabályzat
  • Leltározási szabályzat
  • Önköltségszámítás rendje
  • Pénzmosás elleni szabályzat
  • Számviteli politika
  • 2012 06 - A könyvvizsgálói jelentés és a záradék
  • NAV közlemény - KIVA_szabályai
  • NAV tájékoztató - A kisadózó vállalkozások számára előírt bevételi nyilvántartás vezetésének szabályairól (2013. 06)

 

 
 

Kalkulációs táblázat

  • EVA mérleg és eredménykimutatás
  • Három nyelvű mérlegsorok
  • Kötvényértékelés
  • Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére
  • Példa az éves beszámolót készítők részére
  • Súlyozott átlagos tőkeköltség
  • Value Based Management
  • 2011-12 Cash pool
  • 2012-02 Eszközök és források értékelési szabályzata 2012
  • 2012 05 - Partnerek minősítése

 

 

Optimum tartalom - Mintadokumentumok és jogszabályok - E-controlling

Az E-Controlling mintadokumentumaihoz és jogszabályaihoz az Optimum előfizetőink férhetnek hozzá

 

Excel kalkulációs sémák

  • 2007-07 LBO táblázat
  • 2007-08 Módosított jelenérték (ÁPV) táblázat
  • 2007-09 CVM táblázat
  • 2007-10 EVA
  • 2007-11 Beruházás és cash-flow tervezés
  • 2008-01 Capex.xls
  • 2008-01 CFROI
  • 2008-02 WACC és FFCF módszerek
  • 2008-03 AKFN modell
  • 2008-04 Transzferárképzés összefoglalása
  • 2008-05 BSC
  • 2008-06 BSC 2
  • 2008-07 ABC táblázat
  • 2008-08 Capex
  • 2008-09 DFC - értékelés
  • 2008-10 NPV KONTRA IRR
  • 2008-11 Elemzés
  • 2008-12 Kedvezményezett átalakulás
  • 2009-01 Trendelemzés
  • 2009-02 Kölcsön-hitel
  • 2009-03 Pénzügyi ABC
  • 2009-04 Altman-féle Z-mutató
  • 2009-05 Value at Risk
  • 2009-06 Complex modell
  • 2009-07 Projekt költségelszamolása
  • 2009-08 EVAmodel-magyar
  • 2009-09 zbb
  • 2009-10 LBO
  • 2009-11 LBO-tábla
  • 2009-12 WACC
  • 2010-01 Mérleg
  • 2010-02 IRR
  • 2010-03 CBA-tábla
  • 2010-04 CBA 2
  • 2010-05 FCFF
  • 2010-06 Környezeti controlling
  • 2010-07 Breakeven analysis 1
  • 2010-08 ratafa
  • 2010-09 LCC-tábla
  • 2010-10 ABC
  • 2010-11 cash-flow
  • 2010-12 Cashflow Mátrix
  • 2011-01 MRP
  • 2011-02 kaizen
  • 2011-03 Budgeting
  • 2011-04 Kötvények értékelése
  • 2011-05 Value based management
  • 2011-06 Súlyozott átlagos tőkeköltség - WACC
  • 2011-07 FFCF
  • 2011-08 LCV kalkulátor
  • 2011-09 Költségkalkuláció
  • 2011-10 Likviditási mérleg
  • 2011-11 Vízesés Cashflow
  • 2011-12 Cash pool
  • 2012-01 bérkalkulátor
  • 2012-02 Számvitel politika 2012
  • 2012-03 lízing
  • 2012-04 Idősori számítások - minta
  • 2012-05 Trendelemzesi szamitasok – minta
  • 2012-06 Költség
  • 2012-07 DCF
  • 2012-08 EVA
  • 2012-09 Likviditási mérleg
  • 2012-10 Gazdaságos rendelési mennyiség
  • 2012-11 Free Cash-flow modell a vállalati érték meghatározására
  • 2013-01 Process costing
  • 2013-02 Working Capital Management
  • 2013-03 abc
  • 2013-04 Szinergia
  • 2013-05 budgeting
  • 2013-06 Monte Carlo
  • 2013-07 value controlling
  • 2013-08 előrejelzés
  • 2013-10 értékcsökkenés
  • 2013-11 tervezés
  • 2013-12 költségfelosztás
  • 2012-12 royalty
  • 2014-01 mérleg elemzés
  • 2014-02 sixsigma
  • 2014-03 Folyamatköltség
  • 2014-04 CFROI
 

Makrók alkalmazása

  • 001 - Makrók felvétele, rögzítése
  • 002 - Makrók futtatása, másolása
  • Makrók alkalmazása - minta 001
  • 003 - Makró grafikus objektumhoz kapcsolása
  • 004 - Makró grafikus objektumhoz kapcsolása
  • 005 - Makrók automatikus indítása
  • 006 - VBA-eljárás létrehozása munkafüzet open eseményéhez