Reprezentáció, üzleti ajándék

Fórum Média 2021-10-15

A vállalkozások esetében mindig célszerű előtérbe helyezni a marketing eszközöket, hiszen a társaságról kialakult pozitív megítélést ezzel lehet erősíteni. A marketingnek számos fajtája van, amelyek közül jelen cikkben kiemeljük a reprezentációt és az üzleti ajándékot. A következőkben megismerkedhetünk ezen juttatásokat terhelő adókötelezettséggel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) rendszerében.

Reprezentáció

 

A reprezentációs juttatások – főszabály szerint – az Szja törvény 70. § (4) bekezdése értelmében egyes meghatározott juttatás jogcímén válnak adókötelessé.

 

Az Szja törvény 3. § 26. pontja értelmében reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható”.

 

Az Szja törvény a fogalom meghatározásában külön hangsúlyozza a rendeltetésszerű joggyakorlást. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a reprezentáció keretében nyújtott vendéglátás, szolgáltatás látszólag ugyan megfelel a meghatározásban leírtaknak, azonban a körülmények és ezzel kapcsolatos dokumentációk alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható, akkor az adott vendéglátás, szolgáltatás már nem minősül reprezentációnak.

 

Például ha egy társaság vezetői a családjukkal egy hétvégére elutaznak egy wellness-szállodába, akkor meg kell vizsgálni, hogy a program tartalmaz-e hivatali, üzleti részt. Amennyiben nem, vagy annak valódisága nem bizonyítható, akkor a rendezvény nem tekinthető reprezentációnak.

 

Üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai esemény lehet például, amikor egy hosszú üzleti megbeszélésen kávét, üdítőt, aprósüteményt, esetleg szendvicset szolgálnak fel a résztvevőknek, de az is, ha a megbeszélés után az egyik fél megvendégeli a partnerét.

 

Szintén megfelel a feltételeknek, ha egy nagyobb cég az év végén kibérel egy színházat, ahová meghívja üzleti partnereit. Beszámolót tartanak az eltelt év üzleti sikereiről, kudarcairól, a jövőbeni tervekről. Ezt követően megtekintenek egy színházi előadást, majd a végén állófogadás keretében megvendégelik a meghívottakat.

Ebben az esetben a színházi előadás és a vendéglátás költsége reprezentációs költségnek minősül.

 

Egyházi ünnep esetén nem szükséges, hogy a reprezentációnak hivatalos része is legyen. Ilyen alkalom lehet a karácsony, húsvét, pünkösd, vagy akár a hanuka alkalmából megrendezett ünnepség is.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon jelenleg egy állami ünnep van, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékünnepe augusztus 20-án.

 

Amennyiben más időpontban szervez egy vállalkozás vendéglátást – például nőnap, gyereknap, Mikulás –, az már nem minősül reprezentációs alkalomnak (kivéve, ha az hivatali, üzleti eseményhez kapcsolódik).

 

Napjainkban a COVID-19 világjárvány hatásaként számos eseményt és rendezvényt online módon tartanak, tartottak meg. Ebben az esetben kérdésként merül fel, ezek az események tekinthető-e reprezentációnak.

 

Egy online módon megtartott rendezvény is minősülhet reprezentációnak, ha a feltételeknek az esemény valódi tartalma megfelel. Például egy vállalkozás karácsony alkalmával a dolgozóit egy online ünnepség keretében megvendégeli. Mindenki részére biztosít – futár által kiküldött – ételt és italt, illetve együtt megnézhetnek egy stand up műsort. Ebben az esetben ezt úgy kell dokumentálni, hogy annak reprezentációs jellege igazolt legyen, célszerű a meghívottakat nyilvántartásba venni, illetve a programot nem csak lejegyezni, hanem az egész rendezvényt is rögzíteni.

 

Üzleti ajándék

 

Az üzleti ajándék fogalmát az Szja törvény 3. § 27. pontja a következők szerint definiálja. Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).”

 

Az üzleti ajándékot tipikusan a már meglévő üzleti, de számos esetben jövőbeni üzleti partnernek az üzleti kapcsolat létrehozása illetve további fenntartása érdekében adják értékhatártól függetlenül. Az Szja törvény 70. § (4) bekezdése értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben üzleti ajándék címén adott juttatás. Ilyen üzleti ajándék lehet például a szerződéses vagy jövőbeni partnercég vezetője, kapcsolattartó munkatársa részére karácsonykor adott ajándékcsomag.

 

Adómentes juttatások

 

A jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az Szja törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. Az Szja törvény 1. számú mellékletének 8.19. pont b) pontja értelmében adómentes „a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék; az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja”.

 

Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés s) pontja alapján szintén nem keletkeztet adókötelezettséget – a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni –, ha egy belföldi illetőségű magánszemély külföldi szervezettől, cégtől kap üzleti ajándékot, vagy reprezentációs juttatásban részesül.

 

Az Szja törvény 70. § (5) bekezdése értelmében speciális szabály vonatkozik az egyesületre, a köztestületre, az egyházi jogi személyre, az alapítványra és a közalapítványra is. Ezen szervezetek esetében „mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg”.

 

Amennyiben a juttatás értéke meghaladja az adókötelezettség alá eső értékeket, akkor az adóköteles rész után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni a bevallási és adófizetési kötelezettséget.

 

Amennyiben az üzleti ajándék egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát, akkor a juttatás egésze adóköteles lesz, és ez után az általános szabályok szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni.

 

A leírtak példán bemutatva

Egy állatmenhely alapítvány az őket rendszeresen támogató magánszemélyek részére karácsonykor a menhelyen született vagy oda bekerült kölyökállatokról készült falinaptárból és képeslapokból álló csomagot küld.

 

Az ajándékcsomagok értéke                                                                                    5000 forint

A kiküldött ajándékcsomagok száma                                                                         200 darab

Az üzleti ajándék összértéke (5000*200)                                                           1 000 000 forint

Az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás                        18 millió forint

Az alapítvány beszámolója szerint az adóévi bevétele                                          20 millió forint

 

Miután az üzleti ajándékok egyedi értéke nem éri el a minimálbér 25 százalékát (2021-ben a 41 850 forintot), és az összértékük nem éri el az alapítvány ráfordítás és a bevétel 10 százalékát, így ezen juttatás nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget sem.

 

Adókötelezettség

 

Az egyes meghatározott juttatás esetén a juttatás utáni adófizetési kötelezettség a kifizetőt terheli. Az adó alapja a juttatás szokásos piaci értékének 1,18-szerese, amely után 15 százalékos adót kell fizetni. A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen felül a juttatónak a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdés b) pontja értelmében az adó alapja után 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie.

 

Fontos szabály!

Az a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése értelmében a Szocho tv. 1. § (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után, ha a juttatás 2021. június 10. és december 31. közötti időszakban történik.

 

Példa az adó megállapítására

Egy vállalkozás 2021. augusztus 20-a alkalmából egy kis ünnepséget szervez, amelyre meghívja a munkavállalókat és azok családtagjait. A rendezvényt a vállalkozás telephelyén tartják. A résztvevők kapnak ételt, italt, illetve egy meghívott előadó másfél órás műsorral szórakoztatja a jenlévőket.

 

Az étel, ital költsége 400 ezer forint, az előadónak fizetett összeg 250 ezer forint, más, a gyerekek, felnőttek részére bérelt eszközök és igénybe vett szolgáltatások összértéke 350 ezer forint volt.

 

Az összes juttatás értéke így: 400 000+250 000+350 000=1 000 000 forint.

 

 

A juttatás értéke

1 000 000

 

Az adó alapja (1.*1,18)

1 180 000

 

A fizetendő adó (2.*0,15)

   177 000

 

A fizetendő adó

0

 

Abban az esetben, ha a rendezvényt húsvét alkalmából tartották, akkor 15,5 százalékos, 182 900 forint szociális hozzájárulási adót is kellett fizetni.

 

Az adót a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon (a ’08-as bevallásban) és határidőre (a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig) kell bevallania, illetve megfizetnie.

Az előző példa esetén az augusztus 20-ai reprezentációs juttatás adókötelezettségét szeptember 12-éig kell teljesíteni.

 

Egyes meghatározott juttatásként adható termék, szolgáltatás, vagy ezekre beváltható utalvány, készpénz-helyettesítő eszköz is. Azonban ez utóbbi két juttatási forma csak akkor adható például üzleti ajándékként, ha

  • megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használhatók fel, továbbá
  • az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható,

és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70. § (4)–(5) bekezdésében foglaltaknak.

  

Tehát nem felel meg a feltételeknek, ha az utalvány például egy bevásárlóközpont bármely üzletében beváltható, de nincs lehetőség pénz juttatására sem.

Nem minősül az utalvány visszaváltásának, ha az utalvány érvényességi idejét meghosszabbítják, vagy a kibocsátó a lejárt vagy hamarosan lejáró utalványt ugyanolyan, de későbbi lejáratúra cseréli.

 

Nem minősül egyes meghatározott juttatásnak, ha a juttatás

  • értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;
  • természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme,

ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

 

Így nem adható üzleti ajándékként részvény, részesedés, aranyrúd, gyémánt stb.

 

Amennyiben a juttatás tárgya szolgáltatás, és a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a jövedelem juttatásának és megszerzésének időpontja a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja.

 

Például egy szálloda a fontosabb partnercégei vezetőinek két fő részére kétéjszakás szállást és teljes körű ellátást biztosít.

Ebben az esetben a juttatás üzleti ajándéknak minősül, és egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. A juttatást a magánszemély akkor szerzi meg, amikor az igénybevételről a jelképes meghívót átadják neki, függetlenül attól, hogy a szolgáltatást mikor veszi igénybe, vagy hogy igénybe veszi-e egyáltalán.

 

A magánszemélynek ezen juttatással kapcsolatosan nem keletkezik sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége.

Abban az esetben, ha a magánszemély értékesíti a kapott ajándékát – ami után a kifizető az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizette meg az adót –, akkor annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

 

Reprezentációs rendezvényt sokszor úgy tartanak, hogy egy rendezvényszervezéssel foglalkozó társaság (vállalkozó) vállalkozási szerződést kötött egy másik társasággal (megrendelő) rendezvényszervezési feladatok ellátására. A megbízó társaság szeretné, hogy a megbízott társaság teljesítsen minden felmerülő adó- és járulékterhet.

Kérdésként merült fel, hogy áthárítható-e a rendezvényen részt vevő személyek fogyasztása utáni adó- és járulékterhek teljesítése a megbízott vállalkozásra.

 

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 2. §-ában foglaltak értelmében az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti. Ennek megfelelően az adóhatóság a felek közötti szerződés tartalmának adójogi szempontból történő értékelésére jogosult, a szerződés polgári jogi szabályoknak való megfelelősége vizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel.

Az adókötelezettségek teljesítése a kötelezettől nem vállalható át, az adót annak esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. Az Art. kizárólag arra ad lehetőséget, hogy az adózó adótartozását más átvállalja, illetve a Ptk. szerinti kezességet lehet vállalni az adó megfizetéséért.

Az Szja törvény 70. § (4) bekezdése szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő reprezentáció esetében az adókötelezettségek a kifizetőt terhelik.

Az Art. értelmező rendelkezései alapján kifizetőnek az a belföldi illetőségű jogi személy minősül, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja útján teljesíti.

Tekintettel arra, hogy a reprezentáció keretében biztosított vendéglátás és egyéb szolgáltatások juttatására a megrendelő tevékenységével összefüggő rendezvényhez, eseményhez kapcsolódóan kerül sor, ezért a közterheket az Szja tv. 69. §-ában foglalt rendelkezések szerint a kifizetőnek minősülő megrendelőnek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, függetlenül attól, hogy ezekben a szolgáltatásokban a rendezvényszervező vállalkozás útján részesülnek a magánszemélyek.

 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 3. számú melléklet B) fejezet 16. pontja értelmében „a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás” a vállalkozás tevékenysége érdekében felmerült, elismert költségnek minősül, így ezen költség, ráfordítás összegével nem kell növelni az adózás előtti eredményt.

 

Írta: Kopányiné Mészáros Edda, a NAV Személyi Jövedelemadó és Járulékok Osztályának szakértője

 

A cikk a Számviteli és Adózási Tanácsadó c. szakmai folyóirat 2021. évi szeptemberi lapszámában jelent meg.