Publikációk

A magyar adórendszerben jelenleg három olyan adónem van, amelyek hatálya alatt a jogi személyek és az egyéni cégek teljesíthetik a nyereségadó-kötelezettségeiket; ezek a társasági adó, a kisvállalati adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója^[1]. Az adórendszer tehát az adózók egy részének választási lehetőséget biztosít az adónemek között. A megalapozott választáshoz sok körülmény együttes vizsgálata szükséges, mindamellett, hogy az adózónak az adóalanyiság törvényi feltételeinek eleget kell tennie, figyelembe kell vennie a saját működésének sajátosságait. Az egyedi körülmények vizsgálata nélkül általánosságban megállapíthatjuk, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója [a továbbiakban: kata] szerinti adózás meglehetősen kedvező az adózók egy bizonyos körének. Így bizonyára jelenleg is vannak olyan adózók, amelyek „most” döntenek, döntöttek úgy, hogy – például 2021. január 1-jétől – a társasági adó hatálya alól áttérnek, áttértek a kata hatálya alá. Az alábbi írás a társasági adó hatálya alól a kata hatálya alá történő áttérés esetén irányadó szabályokat kívánja bemutatni.  

[1] Megjegyezzük ugyanakkor a kisadózó vállalkozások tételes adója nem tekinthető nyereségadónak, hiszen az alapvetően a bevételt, nem a nyereséget adóztatja.

Az év végi hajtás után az év elején sem lélegezhetnek fel a munkáltatók, számos teendő vár rájuk, amelyeket jelen cikkünkben a teljesség igénye nélkül megpróbálunk összegyűjteni. Először is a hatályos jogszabályok alapján célszerű a nyomtatványok frissítése, a szabályzatok aktualizálása.

Az emberi erőforrások minisztériuma november 26-án körlevelet adott ki valamennyi személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást és szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény, szolgáltató, gyermekjóléti szolgáltató és intézmény, valamint gyermekvédelmi szakellátási és javítóintézeti intézmény fenntartója és intézményvezetője részére a COVID-19 vírusfertőzéssel kapcsolatos munkavédelmi és társadalombiztosítási eljárásrendre.

2020. november 4-én lépett hatályba az újabb veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet. Ezzel párhuzamosan 2020. november 12-től hatályos a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló rendelet is.  

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény újabb módosítását a T/13.258. számú törvényjavaslat tartalmazza. A számviteli törvény módosítása elsősorban a más jogszabályi változásokkal való összhang és a törvényen belüli belső összhang megtemetését szolgálja, illetve egyszerűsítéseket tartalmaz.

Augusztusz írásunkban egy még a tavalyi évben indult, de csak idén elkészült projektet mutatunk be. Egy kis méretű videóstúdió kialakításához kérték a segítségünk. A meglehetősen régi épületrész hagyományos téglából készült, nagyobb részben alumínium lemez, kisebb részben cserép borítású tetővel. Az építő szerette volna egy szigetelőanyaggal megoldani az épület hő- és hangszigetelését is. Miután ebben a stúdióban hangfelvétel is történik, a megfelelő akusztikai kialakítás is szempont volt, egy csendes, minél kisebb utózengésű tér kialakítása volt a cél.

A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is évente több millió tonna árut szállítanak közúton, vasúton és vízen, illetve ezek mellett – ugyan csekélyebb mennyiségben, de folyamatosan – megjelennek a légi szállításban is. A közúti szállítás során egyre nagyobb mennyiségű árut szállítanak a belföldi és nemzetközi forgalomban, ezek egy része veszélyes árunak minősül.

A Népi Építészeti Program idén nyáron két újabb lehetőséget ír ki támogatás igénylésére, júniusban a tájházak, júliusban pedig magánszemélyek, civil szervezetek, önkormányzatok, egyházak nyújthatnak be kérelmet szakmai előkészítésre és felújításra - közölte a Teleki László Alapítvány az MTI-vel.

A járványveszély következményeként sok munkahely esetében a munkaviszony megszüntetése elkerülhetetlenné vált, amivel jelentősen megnőtt a regisztrált álláskeresők száma. A helyzet megoldására a különböző kormányrendeletek mellett 2020. május 18. napjától lehetőség nyílt egy ún. munkahelyteremtő bértámogatási program igénybevételére, amelynek részletszabályait az alábbiakban ismertetjük.

Az EU-OSHA nem kötelező érvényű uniós iránymutatást tett közzé a honlapján a „COVID-19: Visszatérés a munkahelyre. A munkahelyek átalakítása és a munkavállalók védelme” címmel, melynek célja, hogy segítséget nyújtson a munkáltatók és munkavállalók biztonságának és egészségének megőrzésében egy olyan munkakörnyezetben, amely jelentősen megváltozott a világjárvány miatt.

Több rendelet is szabályozza a higiéniai előírásokat, amelyeket a munkáltató köteles biztosítani a munkahelyeken. Ide tartozik a munkaeszközök és egyéb berendezések, felszerelések rendszeres tisztítása és takarítása.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletében foglaltak szerint adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóalanyt a legalább 100 ezer forint áthárított általános forgalmi adót tartalmazó, belföldi adózók közötti ügyleteiről kiállított számláiról. 

A kormány által a veszélyhelyzet miatt a 2019/2020. tanévre tervezett minősítési eljárások végrehajtása nem maradhat el, csupán idejüket ütemezték át. A módosítást a veszélyhelyzet során az egyes pedagógusminősítési eljárások lefolytatásáról és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésekről szóló 222/2020. (V. 22.) Korm. rendeletben előírtak alapján fogják érvényesíteni.

A sales szakma – azon belül is a call centeres értékesítés, azaz a telesales – az elmúlt évtizedben sokat fejlődött, a megváltozott piaci feltételek és az online vásárlás térnyerése miatt azonban vitathatatlanul nehezebbek lettek az értékesítés körülményei.

Jelentős változás előtt áll a magyar adózási rendszer, és maga a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) is: 2020-ban több dolog is alapjaiban alakul át a számlázásnál, így a vállalkozások működésében. Radnai Károly, az OrienTax Adótanácsadó Zrt. partnere a Portfolio-nak elmondta, hogy a folyamat még az elején jár, de az biztos, hogy az adóhatóság nem lassít a digitalizációs fejlesztésekkel. A szakértővel többek között arról beszélgettünk, hogy az újítások mennyire könnyítik meg a vállalkozások dolgát, csökkentik-e a cégek adminisztrációra fordított idejét, mire kell idén készülnie idén katásoknak és a katás vállalkozókat foglalkoztató cégeknek.

A Magyar Közlöny 2019. évi 212. számában jelent meg az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény, amely 78 törvényt módosít, most röviden bemutatásra kerül.

A szervezetben minden rendszernek az a feladata, hogy a szervezet küldetését, céljai elérését támogassa. A hatékony, eredményes szervezeti működés nem képzelhető el a szervezeten belüli megfelelő kommunikáció nélkül. A belső kommunikáció része a vezetési kultúrának, elősegíti a szervezet tagjai azonosulását és fejleszti a munkatársak együttműködési készségét.

Kevés olyan fogalom van a foglalkoztatás világában, ami olyan bonyolult lenne, mint a kiküldetés. Ez a kifejezés ugyanis mást jelent az uniós jogban, a munkajogban, a társadalombiztosítási szabályokban és az adójogban.

A vezető állású munkavállalókkal szemben a többi alkalmazotthoz képest a törvény magasabb követelményeket, szigorúbb felelősségi szabályokat állít.

Magasabb munkaerő-piaci helyzetükre tekintettel – képzettség, tapasztalat, kapcsolatok – ugyanakkor gyengébb jogi védelemben részesülnek.

A tűzvédelmi szakemberek javaslatait figyelembe véve továbbá az OTSZ módosítása miatt ismét bővültek illetve módosultak Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek, amelyek a Katasztrófavédelem honlapján már el is érhetőek. Most induló cikksorozatunkban ezeket a változásokat illetve bővítéseket ismertetjük.

2020 január 1-től hatályos a kémiai biztonságról szól 2000. évi XXV. tv. módosítása. A változás oka az anyagok és keverékek osztályozásáról, csomagolásáról és feliratozásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (továbbiakban: CLP) 45.cikkéhez és VIII. mellékletéhez történő igazítás. 

Új szabályok vonatkoznak a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek bejelentésére a Méregközpontba történő bejelentésre, valamint a kártevőirtás engedélyezésére.

A december 30-i közlönyökben megjelent határozatdömping közepette megjelent a rendelet a 2020-as minimálbér és garantált bérminimum szabályairól. A döntés kimondja, hogy a rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra, a rendelet 2020. január elsején lépett hatályba.

A 2019. évi 129. számú Magyar Közlönyben megjelent az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet, amelynek szabályai 2020. január 22-én lépnek hatályba.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el.

A közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) néhány rendelkezését tekintjük át.

A bejelentés tartalmát a CLP-rendelet VIII. mellékletében meghatározott követelmények határozzák meg. A benyújtandó dokumentumban annak a tagállamnak a nyelvét kell használni, amelyben a keveréket forgalomba hozza, kivéve, ha a tagállam mást ad meg.

2019. 07. 26-án megjelent a Magyar Közlönyben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet. Bár a rendeletben foglaltak csak 2020 januárjában fognak hatályba lépni, mindenképpen el kell kezdenünk foglalkozni annak tartalmával. Jelen cikk egy általános, átfogó képet ad a jogszabályi változásokról, valamint ezen lapszámtól kezdve indul az a cikksorozat, ami a részletes ismertetőket fogja tartalmazni.

Hagyományosan június vége, július eleje a nyári betakarítási munkák kezdete. Ahhoz, hogy a betakarítást, a termények feldolgozását, tárolását is elkerüljék a tűzesetek, röviden áttekintjük a legfontosabb aktuális tudnivalókat, megtörtént esetek tanulságait, valamint a jó gyakorlatokat.

Az utóbbi évek időjárás-változásai egyre jobban ráirányították a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés esetenként váratlanul jelentkező szélsőséges időjárási eseményeket hoz, amely új, az eddigieknél nagyobb, gyakrabban jelentkező kockázatot jelent az európai országokban élők számára, így Magyarországon is. A szélsőséges időjárási körülmények általában a hőség gyakoribb és hosszabb idejű megjelenésében mutatkozik, amely a megszokott időjárási viszonyainkhoz alkalmazkodott emberi szervezet részére fokozott megterhelést jelent.

Budapest Főváros Kormányhivatalának és járási/kerületi hivatalainak népegészségügyi osztályai ebben az évben is szakmai munkatervek, országos hatósági ellenőrzési tervek és Európai Uniós szinten koordinált projektek alapján végzik ellenőrzési feladataikat.