Publikációk

Régóta alkalmazott jogintézmény az adózásban, mégis a mai napig számos adózónak okoz fejtörést a kapcsolt vállalkozási körének megállapítása. A témának külön aktualitását adja a kisadózó vállalkozások tételes adójában (kata) 2021-től bevezetett azon módosítás, mely szerint a kataalany – kifizetőnek minősülő – kapcsolt vállalkozását 40 százalékos mértékű adó terheli a kataalanynak juttatott bevétel után. A külföldi – kapcsolt vállalkozás – kifizetőtől szerzett bevétel alapján pedig a kataalanyt terheli e kötelezettség.

A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelet több kormányrendeletet módosított a 2020. év végével.

A magyar adórendszerben jelenleg három olyan adónem van, amelyek hatálya alatt a jogi személyek és az egyéni cégek teljesíthetik a nyereségadó-kötelezettségeiket; ezek a társasági adó, a kisvállalati adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója^[1]. Az adórendszer tehát az adózók egy részének választási lehetőséget biztosít az adónemek között. A megalapozott választáshoz sok körülmény együttes vizsgálata szükséges, mindamellett, hogy az adózónak az adóalanyiság törvényi feltételeinek eleget kell tennie, figyelembe kell vennie a saját működésének sajátosságait. Az egyedi körülmények vizsgálata nélkül általánosságban megállapíthatjuk, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója [a továbbiakban: kata] szerinti adózás meglehetősen kedvező az adózók egy bizonyos körének. Így bizonyára jelenleg is vannak olyan adózók, amelyek „most” döntenek, döntöttek úgy, hogy – például 2021. január 1-jétől – a társasági adó hatálya alól áttérnek, áttértek a kata hatálya alá. Az alábbi írás a társasági adó hatálya alól a kata hatálya alá történő áttérés esetén irányadó szabályokat kívánja bemutatni.  

[1] Megjegyezzük ugyanakkor a kisadózó vállalkozások tételes adója nem tekinthető nyereségadónak, hiszen az alapvetően a bevételt, nem a nyereséget adóztatja.

Az év végi hajtás után az év elején sem lélegezhetnek fel a munkáltatók, számos teendő vár rájuk, amelyeket jelen cikkünkben a teljesség igénye nélkül megpróbálunk összegyűjteni. Először is a hatályos jogszabályok alapján célszerű a nyomtatványok frissítése, a szabályzatok aktualizálása.

Az emberi erőforrások minisztériuma november 26-án körlevelet adott ki valamennyi személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást és szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény, szolgáltató, gyermekjóléti szolgáltató és intézmény, valamint gyermekvédelmi szakellátási és javítóintézeti intézmény fenntartója és intézményvezetője részére a COVID-19 vírusfertőzéssel kapcsolatos munkavédelmi és társadalombiztosítási eljárásrendre.

2020. november 4-én lépett hatályba az újabb veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet. Ezzel párhuzamosan 2020. november 12-től hatályos a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló rendelet is.  

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény újabb módosítását a T/13.258. számú törvényjavaslat tartalmazza. A számviteli törvény módosítása elsősorban a más jogszabályi változásokkal való összhang és a törvényen belüli belső összhang megtemetését szolgálja, illetve egyszerűsítéseket tartalmaz.