Összefoglaló az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról

Kovács Ferenc 2019-08-15

2019. 07. 26-án megjelent a Magyar Közlönyben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet. Bár a rendeletben foglaltak csak 2020 januárjában fognak hatályba lépni, mindenképpen el kell kezdenünk foglalkozni annak tartalmával. Jelen cikk egy általános, átfogó képet ad a jogszabályi változásokról, valamint ezen lapszámtól kezdve indul az a cikksorozat, ami a részletes ismertetőket fogja tartalmazni.

Az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság az év utolsó negyedévében szakmai felkészítéseket fog tartani a jogalkalmazók számára, addig azonban célszerű már előre felkészülni a módosításokból.

A Szabályzat felülvizsgálatának oka, az alkalmazás során összegyűlt tapasztalatok figyelembe vétele, illetve a konkrét megoldások és követelmények arányának további csökkentése volt. A jogszabály változtatása során, annak alapelvein, struktúráján nem történt változás.

 

Eltérési engedélyekkel kapcsolatos változások

A viszonylag gyakran előforduló eltérési engedélyezési eljárások során, annak elbírálásához vizsgálni kellett mind az érintett rendelkezéseket, mind a szakmai szempontokat. Módosult a tűzjelző és tűzoltó berendezések létesítési kötelezettségét előíró 14-es melléklet táblázata, pontosítva az erőművi helyiségek, a zárt konténeres üzemanyagtöltő állomások és a nagykonyhai készülékek esetében a létesítési kötelezettséget. A füstmentes lépcsőházak tervezésénél és annak ellenőrzésénél mind a tervező mind a hatóság körültekintő módon folytatott le vizsgálatokat, a gyakorlatban ezen a területen viszonylag sok esetben volt eltérési engedély kérelem benyújtva. Általában a füstmentes lépcsőház és annak környezetének kialakítása, a kapcsolódó helyiségek elválasztása, a természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházakban a nyílászárók közelsége adta tárgyát az eltéréseknek. Ezek miatt a jelenleg elkészült módosítás nagyobb hangsúlyt fektetett ennek a kérdéskörnek a tisztázására.

 

Fogalmi meghatározások

Az újsághoz beérkező kérdések igen sok esetben visszavezethetők a fogalmi meghatározásokra. Különösen fontosnak tartom egy jogszabály értelmező rendelkezéseit, mivel az ott megfogalmazott előírások csak akkor kapnak értelmet, ha az abban található fogalmak az adott jogszabályban definiálásra kerülnek. Más-más szakterületek számára ugyanazon definíciók eltérő tartalommal bírhatnak, ami sok esetben értelmezésbeli kérdéseket vet fel. Az OTSZ módosítása során a jogalkalmazókban – mind a hatóság mind pedig az ügyfelek visszajelzéseit alapul véve – megfogalmazódott az igény, a jelenleg használt fogalmak pontosítására. Ennek keretében új, a rendelet érthetőségét, alkalmazhatóságát megkönnyítő fogalmak is bekerültek a jogszabályba. Új meghatározásokként kerültek bele az alábbiak:

egyszeres vezetékhiba: legfeljebb egy hiba - zárlat, szakadás, földzárlat, vezeték-ellenállás vagy -impedancia megváltozása - a vezetékhálózatban;

fedett átrium: épületek belső, két vagy több építményszintet födémáttörésekkel egybefüggő légtérré tevő térrésze, kivéve a lépcsőt, a lépcsőházat, a felvonóaknát, a gépészeti aknát, valamint a technológiai átvezetésekkel áttört födémű tereket;

kiürítésre szolgáló nyílászáró: a kiürítés útvonalán beépített nyílászáró;

lábazati felület: az egy építményszinthez tartozó homlokzati falfelület technológiailag szükséges magasságú sávja, amelynek alsó határa a terepcsatlakozás, alacsonyabb épületcsatlakozás, csatlakozó vízszintes építményszerkezet felső síkja;

olvadék: a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott állapotú anyag;

összefüggő tömeggel járó tömegtartózkodás: személyek 300 főt meghaladó létszámú csoportja, ideértve a nézőteret is, amelyen belül a fajlagos létszámsűrűség meghaladja szabad téren a 0,5 fő/m2-t, épületen, valamint épület helyiségében az 1,0 fő/m2-t;

passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása;

robbanásveszélyes tér: egy vagy több robbanásveszélyes zóna által alkotott, beltéren vagy kültéren lévő, nyitott vagy zárt térrész;

tűzvédelmi célú homlokzati sáv: a külső térelhatároló falon alkalmazott burkolati, bevonati, valamint vakolt hőszigetelő rendszer B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelését megszakító és kiváltó, a tűz terjedését korlátozó sáv;

tűzveszélyességi fokozat: az éghető folyadékoknak és olvadékoknak a lobbanáspontjuktól és az üzemi hőmérsékletüktől függő, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti kategóriája.”

 

Előfordult az is, hogy a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek értelmező rendelkezései többet nyújtottak a jogszabálynál, ez történt például a kiürítés témakörével foglalkozó TvMI-vel is, ahol a vonatkozó irányelvben található fogalmakat az OTSZ-be integrálta a jogalkotó. Ez utóbbinak az volt az oka, hogy a jogszabály ezen a téren egzaktabb, érthetőbb legyen.

 

Tűzveszélyességi osztályba sorolás

A tűzvédelmi jogszabályok sarkalatos pontja volt mindig is a tűzveszélyességi osztályba sorolás. Már a főiskolán is kívülről kellett fújni azokat a hőmérsékleti tartományokat, melyek az egyes osztályokhoz tartoztak. Ezek a hazai, lobbanási valamint üzemi hőmérsékleten alapuló besorolást évtizedek óta alkalmazták. Azonban az uniós veszélyességi kategóriák más logika alapján épülnek fel, így az eltérő álláspontokat közelíteni kellett. Ez számos szakmai és jogi kérdést vetett fel, valamint hosszas szakmai egyeztetéseket igényelt a témában. Az OTSZ-ben a jogalkotó figyelembe vette a jelölés és a CLP szerinti jelölések összefüggéseit és a párhuzamos valamint megtévesztő információkat igyekezett kiküszöbölni.

A cikket teljes terjedelmében a Tűzvédelem c. folyóirat 2019. augusztusi számában olvashatja.

 

Amennyiben részt venne OTSZ témájú konferenciánkon, augusztus 30-ig 20% kedvezménnyel jelentkezhet, itt.