Munkáltatókat érintő szja-változások 2022-ben

Fórum Média 2022-02-08

2022. január 1-től fontos, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Szja törvény) kapcsolatos változásokra kell figyelemmel lenniük a munkáltatóknak. A következőkben ezeket a változásokat foglaljuk röviden össze.

25 év alatti fiatalok kedvezménye

2022. január 1-től az Szja törvény kiegészült egy új 29/F. §-sal, amely a 25 év alatti fiatalok kedvezményéről (a továbbiakban: fiatalok kedvezménye) rendelkezik. Ez a kedvezmény – hasonlóan a többi szja kedvezményhez – az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalapját csökkenti.

A kedvezményre az a fiatal jogosult, aki még nincs 25 éves. Utoljára abban a hónapban érvényesíthető, amikor a fiatal betölti a 25. életévét.

A fiatalok kedvezményét a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (a továbbiakban: NÉTAK) követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőzően lehet érvényesíteni.

A fiatalok kedvezményének alapja a fiatal által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt):

  • nem önálló tevékenységből származó jövedelem (például bér, jutalom, jogviszony szerint adóköteles juttatás, táppénz), ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértékét meghaladó összegét,
  • önálló tevékenységből származó jövedelmek közül

o   az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme,

o   a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme,

o   az európai parlamenti képviselő, helyi önkormányzati képviselő, választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme,

o   a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés (például megbízási szerződés) alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

 

A kedvezmény havi mértéke legfeljebb a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete.

2021. július hónapra az említett átlagkereset 433 700 forint volt, ami havonta (433 700*15% =) 65 055 forint adómegtakarítást jelenthet.

Abban az esetben, ha a fiatal jogosultsága a teljes adóévben fennáll, akkor a kedvezmény összege (433 700*12 =) 5 204 400 forint, így ha legalább ennyi jövedelmet szerez, akkor (5 204 400*15%=) 780 660 forinttal kevesebb adót kell fizetnie.  

Ha a fiatal a jövedelmét munkáltatótól, rendszeres bevételt juttató kifizetőtől kapja, akkor a juttató a fiatal adóelőleg-alapját – a fiatalnak a fiatalok kedvezménye részben vagy egészben történő érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozata hiányában – jogosultsági hónaponként csökkenti a fiatalok kedvezményével. Miután a jogosultságra vonatkozó adatok a munkáltató rendelkezésére állnak – mert ismeri a munkavállaló életkorát –, ezért automatikusan érvényesítenie kell a kedvezményt.

Ez alól kivételt képez, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem kéri, vagy csak részben kéri a kedvezmény érvényesítését. Ebben az esetben a munkáltatónak a nyilatkozat figyelembevételével kell az adóelőleget megállapítania.

Mindenképpen nyilatkoznia kell a fiatalnak, ha például két munkáltatója van, mivel a két juttatás együtt meghaladhatja a kedvezmény mértékét, és a mértéket meghaladóan igénybe vett jogosulatlan kedvezmény adóját a fiatalnak 12 százalékos különbözeti bírsággal megnövelten kell a bevallás benyújtásakor visszafizetnie.

A fiatalok kedvezménye érvényesítésével kapcsolatban a munkáltatónak, kifizetőnek az alábbi kötelezettségei keletkeznek:

  • Abban az esetben, ha a munkáltató megállapítja a fiatal kedvezményre való jogosultságát, akkor – a magánszemélynek a fiatalok kedvezménye részben vagy egészben történő érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozata hiányában vagy annak figyelembevételével – a kedvezményt érvényesíti az adóelőleg alapjának meghatározása során.
  • A munkáltatónak a havi adó- és járulékbevallás (2208) M lapján magánszemélyenként szerepeltetnie kell a kedvezmény alapját képező jövedelmeket.
  • A munkáltatónak további kötelezettsége, hogy a magánszemély részére a levont adóelőlegről kiállított igazoláson szerepeltesse az év közben érvényesített fiatalok kedvezményének összegét.

 

A fiatalok kedvezményére jogosult magánszemély más adóalap-kedvezményt a következők szerint tud érvényesíteni:

  • Ha a fiatal jogosult a NÉTAK-ra is, akkor a fiatalok kedvezményét nem tudja igénybe venni, miután a NÉTAK-ot kell előbb érvényesíteni, aminek nincs összegkorlátja.
  • A személyi kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a magánszemélynek van olyan jövedelme, amire a fiatalok kedvezménye nem érvényesíthető (például a havi bére meghaladja a 433 700 forintot).
  • A családi kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a magánszemély adóalapja a fiatalok kedvezménye igénybevétele miatt nulla lesz. Ekkor a családi kedvezmény fel nem használt része családi járulékkedvezményként vehető igénybe.
  • Az első házasok kedvezményét csak akkor veheti igénybe a fiatal, ha a házastársa nem jogosult a fiatalok kedvezményére. Ha mindketten jogosultak a fiatalok kedvezményre, akkor az első házasok kedvezményének első jogosultsági hónapja nem a házasságkötést követő hónap, hanem az a hónap, amely előtt egyikük a 25. életévét betöltötte.

Átmeneti szabály értelmében, ha a fiatalok 2020-ban vagy 2021-ben kötöttek házasságot, és mindketten 25 év alattiak, akkor az első házasok kedvezménye átmenetileg nem érvényesíthető mindaddig, amíg egyikük a 25. életévét betölti. Az ezt követő hónaptól a még hátra lévő első házasok kedvezményének jogosultsági hónapjai érvényesíthetők.

NÉTAK

2022. január 1-jétől az Szja törvény. 29/D. §-a kiegészült egy új (3a) bekezdéssel, mely rendelkezés azokban az esetekben jelent kedvező változást, ahol a gyermeket súlyos fogyatékossága miatt ápolást, gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos szociális intézményben helyezték el. Az ilyen elhelyezéskor a gyermek után a családi pótlékra a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény rendelkezései alapján a szociális intézmény vezetője jogosult, ugyanakkor az anya szülői felügyeleti joga továbbra is fennáll.

A változás értelmében a NÉTAK szempontjából a családi pótlékra jogosult gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni, mert a gyermek fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a szülő vele kapcsolatot tart fenn.

Abban az esetben, ha az említett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül az anya vagy a szociális intézmény vezetője vagy mindkettejük esetében összesen fennállt, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha az anya családi pótlékra való jogosultsága 12 évig fennállt volna.

A gyermeket a NÉTAK szempontjából mindkét esetben figyelembe lehet venni, az utóbbi esetben véglegesen.

 

A NÉTAK-kal összefüggésben a másik változás az adóelőleg-nyilatkozattal kapcsolatos. A módosítás értelmében a NÉTAK-ra jogosult anyának nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére, ha a magánszemély korábban tett arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kedvezményre való jogosultsága végleges.

Akkor tekinthetjük a kedvezményre való jogosultságot véglegesnek, ha az anyának van legkevesebb négy olyan gyermeke, akik után legalább 12 évig családi pótlékra jogosult volt. Ide kell érteni azt a gyermeket is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg.

Adómentes kerékpárhasználat

Az Szja törvény 1. számú melléklet 8.44. pontja értelmében nem keletkeztet adókötelezettséget a magánszemély a részére a munkáltató, kifizető által biztosított, kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használata.

Az adómentesség feltétele, hogy a kerékpárt nem a magánszemély tulajdonába, hanem a használatába adják.

Miután a jogszabály kerékpárt említ, és nem határozza meg annak fogalmát, ezért a hétköznapi értelembe vett kerékpárt kell ez alatt érteni. Azaz például nem biztosítható adómentesen roller, elektromos roller.

Fontos tudnivaló, hogy a juttatás adható közösségi megosztáson alapuló kerékpárhasználattal is, de csak abban az esetben, ha a juttató a munkáltató, azaz szolgáltatóval kötött szerződés alapján a bérlés díja a munkáltatót terheli, az ő nevére szól a számla.

Nem felel meg a feltételnek, ha a munkavállaló bérli a kerékpárt – az ő nevére szól a számla –, és a munkáltató ezt az összeget megtéríti a részére.

SZÉP-kártya juttatás

A 2020–2021. évektől eltérően módosulnak a Szép-kártya juttatás szabályai. Ismét az Szja törvény 70–71. §-ai alapján kell az adókötelezettség feltételeit meghatározni, amelyek a következők:

  • az egyes alszámlákra béren kívüli juttatás jogcímén adható keretösszegek: szálláshely – 225 000 forint, vendéglátás – 150 000 forint, szabadidő – 75 000 forint,
  • a keretösszeg több munkáltató esetén, együttesen értendő
  • a rekreációs keret minden munkáltatónál egységesen maximum 450 000 forint,
  • meg kell fizetni a juttatás után a szociális hozzájárulási adót, amelynek mértéke 2022. január 1-től 13 százalékra csökkent.

 

A cikk a Számviteli és Adózási Tanácsadó c. szakmai folyóirat 2022. februári számában jelent meg