Üdvözöljük!

Az új Munka Törvénykönyve valamint a közalkalmazottakra és köztisztviselőkre vonatkozó előírások gyakorlati alkalmazása a mindennapokban.

Havonta 16 A4-es oldalon, nyomtatott és on-line formában egyaránt megjelenő, rendkívül praktikus, életszerű problémákat feldolgozó szaklapunk tartalmazza valamennyi munkajogi jogszabály – így a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint a közalkalmazottakra és a köztisztviselőkre vonatkozó szabályozás – gyakorlati magyarázatát!

Kiadványunk segítségével így Ön időben informálódhat a tervezett és elfogadott módosításokról, kényelmesen felkészülhet a változásokra, cégében megteheti a szükséges lépéseket, és nyugodtan várhatja a munkaügyi ellenőrök érkezését.

Optimum előfizetés tartalma

  • A szaklap nyomtatott és elektronikus formában
  • Szerkeszthető iratminták, a hatályos jogszabályok szövege PDF formátumban
  • Hozzáférés a szaklap online archívumához
  • Korlátlan  szakértői tanácsadás
  • Olvasói kérdések és szakértői válaszok gyűjteménye
  • Kiegészítő szakmai anyag a hatékony munkaerő-gazdálkodás témaköreihez kapcsolódóan

Basic előfizetés tartalma

  • A szaklap nyomtatott vagy elektronikus formában
  • Szerkeszthető iratminták, a hatályos jogszabályok szövege PDF formátumban
  • Hozzáférés a szaklap online archívumához
  • Limitált szakértői tanácsadás (évente 4 kérdés)

Mintadokumentumok és jogszabályok

Jogszabályok

 

  • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
  • 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről
  • 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól
  • 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről
  • 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről
  • 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
  • 2012. évi V. törvény a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

 

Közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó iratminták

  • Átirányítás-Utasítás helyettesítésre
  • Azonnali hatályú ka. jv. megszüntetése próbaidő alatt
  • Felhívás további jogviszony bejelentésére
  • Felmentés egészségügyi alkalmatlanság miatt
  • Kirendelés másik munkáltatóhoz
  • Közalkalmazott - nő - felmentés iránti kérelme
  • Közalkalmazott felmentése nyugdíjkorhatárt betöltött
  • Közalkalmazott felmentése öregségi teljes nyugdíjra jogosult kérelme alapján
  • Közalkalmazott felmentés iránti kérelme öregségi teljes nyugdíjra jogosult
  • Közalkalmazott munkáltatói felmentése
  • Megállapodás - közalkalmazott szabadságának kiadása a következő évben
  • Pedagógus, dajka kérelme csökkentett munkaidőre
  • Rendkivüli felmentés
  • Tájékoztatás közalkalmazotti jogviszony létesítésekor
  • Tájékoztatás munkaviszony megszűnéséről
  • Lemondás közalkalmazotti jogviszonyról

 

Minták, segédletek

 

Munkaszerződések

  • Elállás a munkaszerződéstől
  • Előszerződés
  • Munkaköri leírás nyomtatvány minta
  • Munkáltatói elállás versenytilalmi megállapodástól
  • Munkaszerződés
  • Munkaszerződés hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásával
  • Munkaszerződés módosítás munkakörre határozott időtartamra
  • Munkaszerződés módosítása
  • Munkaszerződés módosítása-munkabérre 2016.01.01-től
  • Munkaszerződés munkakör megosztására
  • Munkaszerződés távmunkához
  • Munkaszerződés több munkáltató által létesített munkaviszonyra
  • Tájékoztatás munkaszerződés mellé
  • Versenytilalmi megállapodás

 

Felmondási dokumentumok

  • Azonnali hatályú felmondás a munkáltató részéről
  • Csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándék bejelentése
  • Csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntés bejelentése
  • Értesítés határozott idejű munkaviszony megszűnéséről
  • Felmentés öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt
  • Felmondás
  • Felmondás egészségügyi alkalmatlanság miatt
  • Felmondás nyugdíjasnak
  • Felmondás védőoltás megtagadása miatt
  • Határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú indokolás nélküli felmondása
  • Határozott idejű munkaviszony felmondása azonnali hatállyal
  • Határozott idejű munkaviszony MUNKAVÁLLALÓI FELMONDÁSA
  • Munkáltatói felmondás
  • Munkáltatói felmondás - nyugdíjas Mt. 294 § (1) g
  • Munkavállaló azonnali hatályú felmondása
  • Munkavállaló rendes felmondása
  • Nyilatkozat felmondási tilalomról való tájékoztatásról
  • Próbaidő alatti munkaviszony-megszüntetés
  • Tájékoztatás munkaviszony megszűnéséről
  • Munkavállaló rendes felmondására válasz
  • Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

 

Munkavégzéshez kapcsolódó iratminták

  • Beosztás szerinti munkaidő megemelésében megállapodás
  • Felszólítás munkából való távollét igazolására
  • Figyelemfelhívás - kötelezettségszegés
  • Figyelmeztetés
  • FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS a munkavállaló által okozott kár megtérítésére
  • FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére
  • Fizetés nélküli szabadság kötelező engedélyezése
  • Fizetés nélküli szabadság méltányosságból
  • KÉRELEM részmunkaidős foglalkoztatásra való áttérésre
  • Kiküldési rendelvény a napidíj elszámolásához
  • Leltár hozzájáruló nyilatkozat alkalmazott foglalkoztatásához
  • Megállapodás beosztás szerinti munkaidő tartalmában
  • Megállapodás bérpótlék helyett szabadidő kiadásáról
  • Megállapodás 24 órás beosztás szerintí munkaidőre
  • Megállapodás rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék helyett szabadidőről
  • Megállapodás - munkavállaló szabadságának kiadása a következő évben
  • Megállapodás - vezető szabadságának kiadása
  • Megőrzési felelősség átvételi elismervény
  • Mentesítés munkavégzési kötelezettség alól
  • Munkaidő-nyilvántartás
  • Munkaidő-nyilvántartás munkaidőkeretre
  • Munkaközi szünet időtartamában megállapodás
  • Munkáltatói utasítás rendkívüli munkavégzésre
  • Munkáltatói utasítás továbbképzésre
  • Munkaszerződés több munkáltató által létesített munkaviszonyra
  • Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelése
  • Nyilatkozat illetékmentesség igazolására
  • Osztott munkaidőben megállapodás
  • Rendkívüli munkavégzés elrendelése
  • Rendkívüli munkavégzés elrendelése 2
  • Szabadság kiadása a 14 egybefüggő nap kiadásától eltérően
  • Szabadság kiadásáról megállapodás
  • Szabadság kiadásáról megállapodás - életkor
  • Tanulmányi szerződés
  • Teljes munkaidő megemelésében megállapodás
  • Utasítás munkakörbe nem tartozó munkavégzésre
  • Utazási költségtérítéshez nyilatkozat
  • Utazási költségtérítés igénybevételéhez nyilatkozat - szgk.
  • Méltányosságból biztosított fizetés nélküli szabadság
  • Nyilatkozat utazasi koltsegteriteshez - gyermekről
  • Utazási költségtérítéshez nyilatkozat

 

Egyéb dokumentumok

  • Apa nyilatkozata gyermek utáni szabi igénybevételéhez
  • Kirendelés másik munkáltatóhoz
  • Leltárfelelősségi megállapodás
  • Előzetes hozzájárulás kérése munkáltatói intézkedéshez szakszervezeti tisztségviselő esetén
  • Előzetes hozzájárulás kérése munkáltatói intézkedéshez üzemi tanács elnöke esetén
  • Meghatalmazás munkabér felvételére
  • Felszólítás munkából való távollét igazolására
  • Figyelemfelhívás
  • Gyermek utáni pótszabadság
  • Határozat hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása esetén
  • Munkaszerződés több munkáltató által létesített munkaviszonyra
  • Hozzájárulás munkabérből való levonáshoz havi fix összegben
  • Részletfizetési engedély
  • Hozzájárulás munkabérből való levonáshoz százalékos arányban
  • Igazolás apa pótszabadságának igénybevételéhez
  • Illetékmentesség igazolása
  • Jegyzőkönyv okirat átvételének megtagadásáról
  • Nyilatkozat illetékmentesség igazolására
  • Ellenőrző lista a vezetői munka értékeléséhez

 

Útmutatók

  • Munkaköri leírás mint a munkaszerződés kötelező melléklete
  • Munkaszerződés teljesítése
  • Munkaviszony létesítése
  • Teendők az új munkavállalók bejelentésekor

 

Pár perc munkajog 

  • A bérpapírok kiadása
  • A bérpótlék alapbérbe foglalása
  • A beszámítás lehetősége a munkaviszonyban
  • A cafeteriáról szóló belső szabályzat visszavonásának lehetősége
  • A felmondási idő le nem töltése
  • A gyermek gondozása céljára szóló fizetés nélküli szabadság többszöri igénybevétele
  • A hosszabb teljes munkaidő
  • A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása
  • A munkabér kifizetésének módjai közti választás
  • A munkaidő részét képező előkészítő tevékenység
  • A munkaközi szünet kiadása
  • A próbaidőt töltő munkavállalók kizárása a cafeteriából
  • A rendkívüli munkára járó bérpótlék kapcsolata egyéb bérpótlékokkal
  • A túlóra díjáról történő lemondás közös megegyezésben
  • Állásidő iskolaszövetkezeti munkaviszonyban
  • Az apákat megillető pótszabadság
  • Az egyszerűsített foglalkoztatás
  • Bérpótlékok helyettesítés esetén
  • Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor munkaidőkeret esetén
  • Esettanulmányok a munkaviszony létesítése témakörből
  • Esettanulmányok az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatosan
  • Határidők kötetlen munkarend esetén
  • Munkabérelőlegre kamat kikötése
  • Munkaidő-beosztás kötetlen munkarendben
  • Munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek fizetés nélküli szabadság esetén
  • Munkavállalói elállás a munkaszerződéstől
  • Munkavédelmi bakancs árának levonása próbaidő alatti kilépés esetén
  • Munkavégzés a fizetés nélküli szabadság alatt
  • Pótlékátalány - alapbérbe foglalt pótlék
  • Szabadidő kiadása a rendkívüli munkára járó bérpótlék helyett
  • Tanulmányi szerződés engedményezése

 

Pár perc HR 

  • A HR tevékenység célcsoportjai
  • A karriertámogatási rendszer
  • A munkakörök elemzési módszerei
  • Létszámcsökkentés
  • Mire figyeljünk a munkaerő-kölcsönzés során
  • Mire ügyeljünk a kiválasztásnál
  • Stresszfelmérés
  • Toborzás értékesítő munkakörbe

Munkajog archívum

A szaklap számait a kívánt hónapra kattintva töltheti le pdf formátumban. Az archívumban mindig az aktuálisnál egy hónappal korábbi lapszámtól visszamenőleg lehet megtalálni a régebbi anyagokat.

2015

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július, augusztus, szeptember, október, november, december

2014

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

2013

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

2012

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Prev Next

EU támogatás elszámolása

Egy társaság konzorciumi tagként EU forrásból finanszírozott költségek ellentételezésére támogatásban részesül. 2017. évben a 2017. december 31-ig felmerült költségekkel a konzorciumvezető felé 2018. december 31-ig köteles elszámolni. A konzorciumvezető az EU felé 2018. március 31-ig köteles benyújtani az elszámolást. A társaság mérlegkészítésének az időpontja 2018. január 31. Társaságunk a 2017-es üzleti évet tervezi már, ezért az lenne a kérdésem, hogy a fenti esetben a számviteli törvény 2017. január 1-jétől hatályos támogatás elszámolásra vonatkozó szabályok szerint elszámolható-e a bevétel 2017. évre, vagy 2018. évi bevétel lesz?

Tovább

Önkormányzati tulajdonú vállalat kapcsolti viszonyának bemutatása

Társaságunk 99%-ban önkormányzati tulajdonú. Megbízási szerződéssel köztisztasági és parkolóüzemeltetési tevékenységet végzünk az önkormányzatnak. Társaságunk hulladéklerakó létesítményt bérel az önkormányzattól. Adójogi értelemben (Tao., Art.) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kapcsolt vállalkozásaink, melyet be is jelentettünk a NAV felé. Ugyanakkor a számviteli törvény szerint éves beszámolót készítünk, nincs konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettségünk (az önkormányzattal nem állunk „anyavállalat-leányvállalat” kapcsolatban). A kérdésem az, hogy a mérlegben a „Követelések (vevőkövetelések) és Rövidlejáratú kötelezettségek (szállítói tartozások miatt) kapcsolt vállalkozással szemben” mérlegsorokban kell-e feltüntetnünk adatot?

Tovább

Eszközök bekerülési értéke

A számviteli törvény 47. §-a tartalmazza  az eszköz bekerülési értékénél, hogy a kapott kedvezmények csökkentik  azt. Ma már, főleg a telefonok esetében az eredeti  vételár  akár felére, harmadára  is csökkenhet a kapott kedvezmények miatt. Ettől az alapelv változatlan, tehát a kifizetett (kedvezményekkel csökkentett)  érték a bekerülési  érték? A piaci  értékre kell-e korrigálni a kedvezmény mértékével a mikrogazdálkodói, illetve a normál beszámolót készítő vállalkozásoknál?

Tovább

Átalakítás költségének aktiválhatósága

Társaságunk raktározással foglalkozik, az általunk üzemeltetett raktárakban nyújtunk szolgáltatást az ügyfeleinknek. A raktárakban használt állványrendszerek a mi tulajdonunkat képezik. Az állványrendszer polcai és tartóelemei átrendezhetőek. Az egyik ügyfelünk igényeire válaszolva a meglévő állványrendszer átalakítása vált szükségessé. Az állványrendszer a jelenlegi állapotában nem biztosítja a megfelelő szolgáltatás nyújtását. Az átalakítás eredményeképpen az állványrendszer ki tudja szolgálni az ügyfél igényeit. Az átalakítás során át kell helyezni a meglévő tűzoltó rendszert (sprinkler rendszer) is, amely az állványzatba van beleépítve. Az átalakítás (állványzat és tűzjelző rendszer) költsége jelentős, nagyságrendileg több millió forint. Új állványelemek beszerzése nem szükséges, az átalakítás eredményeképpen az élettartama nem hosszabbodik meg, a jelentős különbség az, hogy jelen állapotában nem tudjuk használni az elvárt szolgáltatás nyújtására, míg az átalakítás után igen.

Megítélésünk szerint az átalakítás költsége aktiválható a könyvekben (a meglévő eszközökre történő ráaktiválással), hiszen jelenlegi állapotában nem tudnánk az ügyfelünk igényeit kielégíteni és így bevételt/profitot realizálni. Az átalakítás költségét az ügyféllel kötött szerződés időtartamának végéig aktiválnánk, így az értékcsökkenés azokban a hónapokban kerül majd elszámolásra, amikor az ügyféltől kapott bevétel. Kérdésünk az, hogy helyesen járunk-e el, ha az átalakítás költségét aktiváljuk?

Tovább

Nem saját eszköz kiépítési költségének aktiválhatósága

Társaságunk egy új irodaházban bérel egy teljes szintet call center szolgáltatás elvégzésére. A telefontársaság, akivel kapcsolatban állunk, saját hálózatát telepítette a bérelt irodaszintre, amelyen keresztül a szolgáltatást nyújtani fogja. Amennyiben a szolgáltatást már nem ez a telefontársaság fogja végezni, vagy az irodát társaságunk már nem bérli tovább, a kiépített hálózatot leszereli és elviszi. A telefontársaság által biztosított eszközökért havonta használati díjat fogunk fizetni. A telefontársaság a kiépítés költségét kiszámlázta, amely több millió forint volt. Sajnos számlát még nem kaptunk, így nem tudjuk pontosan, milyen megnevezés fog a számlán szerepelni. Az lenne a kérdésünk, hogy a kiépítés több millió forintos költségét társaságunk aktiválhatja-e, vagy költségként kell elszámolnunk. Mivel nem a saját eszközünk került kiépítésre, és a szolgáltatás befejeztével a telefontársaság azt elviszi, ezért nem egyértelmű számunkra az eset megítélése.

Tovább

Utólag adott, szerződésben megállapított engedmény elszámolása

Egy társaság a termékértékesítés forgalmának növelése érdekében egyes vevők részére szerződésben meghatározott, a forgalom értékének %-ában megállapított engedményt ad. Az utólagos engedmény összegével az eredeti értékesítés számlahelyesbítésére nem kerül sor.  A szerződésekben az utólagos engedményre vonatkozó rendelkezés nem egységes, az alábbi esetek fordulnak elő:

  • az engedmény összege kizárólag pénzügyileg (vagy utalással, vagy beszámítással) rendezendő,
  • az engedményt kizárólag a vevő által igényelt termék átadásával rendezik a felek, önálló pénzügyi rendezést kizárták a felek,
  • az engedménynek megfelelő összegről a vevő rendelkezik és azt vagy pénzben, vagy termékben kapja.

Kérdésem, hogy az utólag adott, szerződésben megállapított engedményt a fenti esetekben mikor számolandó el egyéb ráfordításként és mikor térítésmentes termékátadásként?

Tovább

Projektcég költségeinek hatása az eredményre

Egy beruházási projektre önálló gazdasági társaságot hoztak létre. A projekttársaságot társasházak felépítésére, majd értékesítésére hozták létre, ez a folyamat több évig fog tartani. A projekt kezdetétől jellemző, hogy kizárólag költségek merülnek fel az egyes években, mely miatt várhatóan a társaság veszteséges lesz. Találtam olyan szakirodalmi véleményt, hogy a projekttársaságok vonatkozásában az az álláspont, hogy az összemérés elvével összhangban egy adott év költségeit befejezetlen termelésként a készletek között aktiválni kell a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Az aktivált teljesítmény ellentételezi az éves beszámolókban elszámolt költségeket, és így gyakorlatilag nem keletkezik veszteség a felmerülés éveiben. Az álláspont szerint a projektcég egész tevékenysége egyetlen beruházás megvalósítására irányul, ezért az üzleti években felmerült költségek mindegyike a számviteli törvény 51. §-a (1) bekezdése szerinti közvetlen költségekbe belefér. Véleményem szerint a számviteli törvény viszont tiltja az értékesítési és igazgatási költségek aktiválását.

A helyes költségelszámolás érdekében az alábbi kérdéseim lennének:

1. Az építési projekt kezdetén felmerülhetnek értékesítési költségek, pl. reklám a később megépülő lakások értékesítése érdekében, ügyvédi díj a vevőkkel kötendő előszerződések megkötéséhez kapcsolódóan stb. Ezek a költségek a készlet aktiválandó értékébe figyelembe vehetők-e? Ha nem, akkor a cég veszteséges lesz, mely veszteséget a társasági adóalapnál elhatárolt veszteségként kell kimutatni. A projekt végén keletkező árbevétel miatt nagyössszegű nyereség kerül majd kimutatásra, mellyel szemben a későbbi évek adóalapjának 50%-áig lehet majd az elhatárolt veszteséget figyelembe venni. Van-e valamilyen számviteli megoldás a bevétel előtt felmerülő értékesítési költségek problematikájára?

2. A projekt esetében egyéb költségek is felmerülnek, pl. értékesítéshez nem kapcsolódó ügyvédi díj, szakértői díjak, könyvelési díj, bakköltségek, a projekt alkalmazottainak bére stb. Elfogadható-e, hogy a projekttársaságnál ezek a költségek az előállítási költségben (közvetlen önköltségben) figyelembevételre kerülnek, mivel a projekttársaságnál minden az előállítást szolgálja? További kérdésem, hogy mi az elhatárolási pont, amitől kezdve az általános és igazgatási költségek nem hozhatók közvetlen kapcsolatba az előállítással?

Tovább

Közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése, a felmentési idő alatti esetleges jogszabály-módosítás hatása

Közszféra

A közalkalmazott határozatot hozott a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról, miszerint 2017 márciusában rendelkezni fog a nők 40 éves jogosultsági idejével, ezért szeretné, ha munkáltatói felmentéssel szüntetnék meg a közalkalmazotti jogviszonyát. A felmentés már 2016. évben elkezdődne. Kérdésem, mi van abban az esetben, ha oly módon változik a törvény január 1-jén (létezhet egyáltalán ez, ilyen hirtelen?), hogy nem lehet már elmenni 40 évvel nyugdíjba, miközben a felmentése a dolgozónak már ketyeg ezen a jogcímen? 

Válasz
Ha a felmentési idő a közalkalmazott kérelme alapján, a Kjt. 30. § (4) és (5) bekezdése szerint már 2016. évben elkezdődik, akkor a jogviszony a felmentő határozatban megjelölt időpontban megszűnik.

Tovább

Tevékenység kiszervezése miatt munkaviszony megszüntetése

Versenyszféra
A takarítói munkakörben – határozott és határozatlan idejű munkaszerződéssel – foglalkoztatott munkavállalóink munkaviszonyát szeretnénk megszüntetni, mert társaságunk a takarítási feladatokat a jövőben egyéni vagy társas vállalkozókkal kívánja elvégeztetni. Ez az indok elégséges-e a felmondáshoz, valamint a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozhat-e a munkáltató?

Válasz
Az Mt. 66. §-a értelmében a határozatlan idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését a munkáltató köteles megindokolni, kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül

Tovább

Munkaszüneti napi munkavégzés, bérpótlék

Versenyszféra

A következőkben egy nappali és éjjeli őrzést is ellátó portaszolgálat munkatársainak munkaidő-beosztásával, hétvégi munkavégzésével kapcsolatban felmerült kérdésekre adjuk meg a válaszokat.

Tovább

Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének feltételei

Közszféra

A közalkalmazott kinevezése 8 órás napi munkaidőre szól egy adott munkakörre. Lehet-e  ugyanezen munkáltatónál ugyanilyen munkakörre további 4 órás kinevezést kötni? Ha a főállású közalkalmazottunkat egy másik munkáltató részmunkaidőben, munkaviszonyban kívánja foglalkoztatni, akkor ennek mi a feltétele? Megtagadhatja-e a főállású munkáltató a további munkavégzést?

Válasz
A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének feltételeit a munka törvénykönyve részletesen nem szabályozza, míg a közalkalmazottak esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) az összeférhetetlenségre tételes tiltó rendelkezéseket és eljárási előírásokat tartalmaz.

Tovább

Mikor jogszerű a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése?

Versenyszféra

 

Munkáltatóként kezdeményezni szeretném egyik dolgozónk munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. Felmondás esetén a törvény szerint csak egy hónap végkielégítésre lenne jogosult, adható-e a részére háromhavi végkielégítés, ha megállapodunk munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésében. Mire kell figyelnünk a megállapodás megkötésekor? Ha a dolgozó aláírja a megállapodást, de utóbb meggondolja magát, fordulhat-e bírósághoz? Ha igen ez milyen jogkövetkezményekkel járhat a munkáltatóra nézve?

Válasz

A munkaviszony alanyai, a munkáltató és a munkavállaló bármikor közös megegyezéssel megszüntetheti a munkaviszonyt.

Tovább

A mostohaszülő gyermek utáni szabadsága

Versenyszféra

 

Kérdésem az eltartottak után járó pótszabadsággal kapcsolatos: nem hivatásos nevelőszülő – élettárs, aki több éve neveli a gyermeket, és ugyanazon a lakcímen laknak – jogosult-e igénybe venni a gyermek után járó pótszabadságot vagy sem? Több helyről eltérő választ kaptam, ezért kérem a segítségüket.

Válasz

Röviden:

2015. december 31-ig nem illette meg a gyermek utáni pótszabadság a munkavállalót csupán a szülővel való együttélés alapján.

Tovább

Jár-e végkielégítés, ha a munkavállaló mond fel?

Versenyszféra

 

Egy multinacionális cég alkalmazásában állok több mint 15 éve. Második gyermekem idén májusban töltötte be 3. életévét. Idén márciusban jeleztem cégem felé, hogy vissza szeretnék menni a felgyülemlett szabadságok letelte után. Rákérdeztem a munkaidőre, munkakörre és a bérezésre. A bérezésre és a munkaidőre kaptam választ, a munkakörre vonatkozó kérdésemet figyelem nélkül hagyták. Visszakérdeztem, de nem érkezett válasz továbbra sem. Augusztus 15-ével kellene munkába állnom, így júliusban ismét rákérdeztem a munkakörömre. Három hét múlva kaptam választ, hogy a régi munkakörömbe várnak vissza.
Időközben
˗ mivel számomra március óta úgy tűnt, hogy nem biztosított a visszavételem a korábbi munkakörömbe ˗ egy a gyes alatt elkezdett másodállást erősítettem meg, ami úgy tűnik, felfutóban van, így rákérdeztem, hogy dolgozhatok-e 4 órában. Azt a választ kaptam, hogy valóban azért nem válaszoltak hónapokig a kérdésemre, mert nem volt meg a korábbi pozícióm, és úgy „kaparták” nekem össze ezt a mostanit. Nekik az a jó, ha 8 órában megyek vissza, vagy ha felmondok.

Kérdésem az lenne, hogyha felmondok, jár-e valamilyen végkielégítés? Egy weblapon azt olvastam, hogy 2016-ban, ha a munkavállaló mond fel ˗ jogszerűen ˗, akkor jár végkielégítés. Igaz ez? Ha igen, mire kell odafigyelnem?

 

Válasz

A munkavállaló nem jogosult végkielégítésre, ha saját maga szünteti meg felmondással a jogviszonyát (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 77. §).

Tovább

Különadó megállapítása jogviszony megszűnésekor

Versenyszféra

2013.február hónapban a munkáltatom felmondta munkaviszonyomat betegállomány ideje alatt. Az Mt. szerint egy év betegállomány után automatikusan életbe lép a felmondás. A helyzetem úgy alakult, hogy a felmondás életbe lépése előtt rokkantsági ellátásra lettem jogosult, melyről tájékoztattam a munkáltatót, aki ezt nem vette figyelembe és életbe léptette a felmondást. Az Mt. és a Ksz. szerint megtörtént az elszámolás. A kérdésem az lenne, hogy jogosan vonták le a 75%-os különadót?

Válasz

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 9. § (1) bekezdése szerint nem köteles különadó fizetésére az, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék kerül megállapításra. Az (1b) bekezdés szerint a fentiek alkalmazásában saját jogú nyugellátásnak minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján megállapított rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás is. A 12/E. § szerint e rendelkezést a 2013. december 31-től megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

Tovább

A csoportos létszámcsökkentés

Az Mt. 71−76. §-aiban rögzített csoportos létszámleépítés kérdéseinek ismertetése az Mt. hatálybalépését követő gyakorlat szemszögéből.

Szerző: dr. Ferge Zsigmond

Tovább

Útmutató a felmondás szabályairól

Tovább

Az üzemi tanács létszámának csökkenése

Szerző: dr. Kozma-Fecske Ivett, Opus Simplex Kft.

 

Az üzemi tanácsunk csak fél éve lett megválasztva, ám két munkavállaló is felmondott, aki tagja volt. Ilyen esetben működhet tovább az üzemi tanács, új tagok választása szükséges, vagy teljesen új üzemi tanácsot kell választani? Éppen csak aláírásra került az üzemi megállapodás, annak mi lesz a sorsa?

Tovább

Az egyenlő bér elvének alkalmazása a kölcsönzött munkavállalókra

Szerző: dr. Kozma-Fecske Ivett, Opus Simplex Kft.

 

Egyre gyakoribb, hogy a nyári szabadságok idejére a munkáltatók kölcsönzött munkavállalókat vesznek igénybe. Az egyenlő bánásmód, egyenlő bér elvét a munkáltatóknak ilyenkor is tiszteletben kell tartaniuk, azonban felmerül a kérdés, hogy anyagi szempontból lehet-e jogszerűen különbséget tenni a saját és a kölcsönzött munkavállalók között? Akár úgy, hogy a kölcsönzötteknek nem adják meg a saját munkavállalóknak járó cafeteriát…

Tovább

Állásidő és rendkívüli munka munkaidőkeretben

Szerző: dr. Kozma-Fecske Ivett, Opus Simplex Kft.

A munkaidőkeret végén az egyik munkavállalónk részére egy munkanapon már nem tudtunk munkát adni, így be sem kellett jönnie. A munkaidőkeret közben viszont két alkalommal is előfordult, hogy hirtelen volt szükség a többletmunkára, így két-két óra rendkívüli munkaidő került elrendelésre. A le nem dolgozott napot és a rendkívüli munkaidőt ki lehet váltani egymással?

Tovább

A munkaviszony fenntartásának időtartama tanulmányi szerződés esetén

Szerző: dr. Kozma-Fecske Ivett, Opus Simplex Kft.

 

Egyik munkavállalónk egy kétéves képzésen szeretne részt venni, amelyet anyagilag támogatnánk. Szeretnénk tanulmányi szerződést aláíratni vele, hogy a képzés elvégzését követően minél tovább nálunk kamatoztassa tudását. A képzettség megszerzését követő munkaviszony-fenntartási kötelezettség időtartamát mi alapján lehet meghatározni?

Tovább