Munkahelyi higiénia, a munkáltató kötelezettségei

Szabó Andrea, munkavédelmi szakember 2020-06-09

Több rendelet is szabályozza a higiéniai előírásokat, amelyeket a munkáltató köteles biztosítani a munkahelyeken. Ide tartozik a munkaeszközök és egyéb berendezések, felszerelések rendszeres tisztítása és takarítása.

A különböző gyártói helyiségek takarítási terve minden egységnél külön kerüljön meghatározásra, amely kitér a takarítás rendjére, módszerére és gyakoriságára. Ezt a tervet szabályzatba kell foglalni és a dolgozókkal meg kell ismertetni. Érdemes a gyártási területeken kihelyezett táblákon, formanyomtatványokon megjeleníteni, így mindenki eszerint tud eljárni. A takarításon túl ne feledkezzünk meg a rovarok és rágcsálók szükség szerinti irtásáról sem.

Biológiai kockázatértékelés

61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről rendelet alapján minden munkáltatónak értékelni kell a munkavállalókra ható biológiai kockázatokat.

A kockázatbecslést évente felül kell vizsgálni, illetve minden olyan technológiai vagy tevékenységbeli változás után, ami a biológiai kóroki tényezőket befolyásolhatja.

A kockázatértékelés során meg kell határozni a munkát végző személyeket, az expozíció jellegét és időtartamát, illetve amennyiben lehet, a mértékét. A rendelet 3. számú melléklete szerinti csoportosítást szükséges alkalmazni a biológiai tényezők besorolásához. 1–4 csoportokba sorolja a rendelet a biológiai tényezőket. Az 1-es csoportba tartozó tényezőknél nincs teendő. A 2-nél magasabb tényezők előfordulása esetén viszont a munkáltatónak több kötelezettséget ír elő a rendelet. Meg kell vizsgálni, hogy a technológia, a felhasználandó anyag helyettesíthető-e biztonságosabb módon. Amennyiben ez nem lehetséges, az expozíció megakadályozására szükséges intézkedéseket meghatározni.

Ha nem lehetséges megakadályozni, akkor alacsonyabb szintre kell csökkenteni az expozíciót. Ennek lehetőségei:

  • Kitett munkavállalók számát szükséges csökkenteni. Az adott munkafolyamatot csak kijelölt emberek végezzék.
  • Intézkedések bevezetése a technológiára (pl. ellenőrzési terv, takarítási, fertőtlenítési protokoll).
  • Védő berendezések alkalmazása, amelyek csökkentik az expozíciót az adott technológiánál (ha létezik ilyen), és egyéni védőeszközök biztosítása az expozíciónak kitett munkavállalóknak.
  • Helyi izoláció, minél kisebbre csökkenteni a területet, ahol a kóroki tényező előfordulhat, műszaki és szervezési intézkedésekkel csökkenteni a szétszóródást.
  • Biológiai kockázatot jelző táblák kihelyezése. Rendelet meghatározza az alkalmazandó piktogramot:
  • Amennyiben indokolt, vizsgálatokat kell végezni az expozíció kimutatására (pl. légtérelemzés).
  • Biztosítani kell a megfelelő hulladékkezelés eszközeit, és szabályozni kell ennek módját.
  • Biztosítani kell a megfelelő eszközöket a biológiailag fertőzött anyagok szállításához.

Biológiai kockázati tényezőket a helyi illetékes hatóságnak be kell jelenteni, adott csoportokban a munkavállalók rendszeres vizsgálatai is szükségesek.

Azon biológiai kockázatok esetén, ahol létezik védőoltás, azt az érintett dolgozók számára a foglalkozás egészségügyi vizsgálat keretében biztosítani kell.

 

A munkahely kialakítására vonatkozó jogszabályok

A munkahelyek kialakítására vonatkozó minimális előírásokat teljes körűen a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről rendelet szabályozza, amit a munkáltatóknak figyelembe kell venni, és ezen rendelet alapján kell kialakítani és fenntartani a munkakörülmények feltételeit.

A rendeletben szereplő fontos előírások a munkahigiénére vonatkozóan az alábbiak.

Zárt munkahelyek szellőztetése: Zárt munkahelyeken a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szempontjából az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, tekintettel az alkalmazott technológiára és a munkavállalók fizikai megterhelésére. Abban az esetben, ahol a munkahelyek légterében szennyező gázok, gőzök, aerosolok, porok (rostok) előfordulnak, ott az ezzel kapcsolatos specifikus előírásokat a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásait kell szem előtt tartani.

Ahol a természetes szellőztetés nem oldható meg megfelelően, ott mesterséges szellőztetést szükséges alkalmazni. Ennek módját, jellegét, mértékét a helyiségben munkát végzők száma, a munkavállalók fizikai megterhelése, a tevékenység, technológia jellege, a légszennyezettség mértéke és a helyiség légtérfogata határozza meg.

A mesterséges szellőztetési rendszereknél biztosítani kell:

  • az állandó, hatékony működőképességüket;
  • meghibásodásuk esetére ellenőrző rendszer útján a hiba jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet;
  • a rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását;
  • a szennyezőanyagok felkavarásának megakadályozását;
  • a kellemetlen és egészségre káros légmozgás kialakulásának megelőzését, és ennek érdekében a légsebesség alábbi értékeinek megtartását a rendelet szabályozza.

Szintén pontosan meghatározza azt is, hogy melyek lehetnek frisslevegő-vételi helyek.

A szellőztető berendezéseket üzembe kell helyezni, ahol mérésekkel kell alátámasztani, hogy a frisslevegő-pótlás a munkahely méretének (légköbméter) megfelelő, és a levegő minősége a határértékeknek megfelel.

Hőmérséklet: Ezen rendelet tartalmazza a pontos adatokat arra vonatkozóan, hogy a különböző hőmérsékletű munkakörülmények/munkahelyek esetén (hideg, meleg) milyen hőmérséklettel, milyen feltételekkel és milyen intézkedések bevezetésével, illetve alkalmazásával dolgozhatnak a munkavállalók, annak érdekében, hogy a munkavégzés az egészséget nem veszélyeztető körülmények között legyen végezhető.

Pihenőhelyek: Abban az esetben, ha a munkáltató 10 főnél több munkavállalót alkalmaz, vagy a végzett tevékenység ezt indokolja (veszélyes anyag felhasználása, hideg vagy meleg klíma hatásának érvényesülése), akkor a munkáltatónak szükséges gondoskodnia a tiszta levegőjű, szükség esetén fűthető, könnyen megközelíthető pihenőhelyiség biztosításáról.

Fontos tudni, hogy meleg munkahelyek esetén a pihenőhelyiséget zárt folyosón keresztül kell elérhetővé tenni a dolgozók számára. Ahol elérhető egyéb pihenési lehetőség (pl. irodaházak), ott nem szükséges külön pihenőhelyet biztosítani.

A cikket teljes terjedelmében a Veszélyes Anyagok c. folyóirat 2020. május-júniusi számában olvashatja.