Módosultak egyes, sajátos számviteli kormányrendeletek

Forum Média 2021-02-22

A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelet több kormányrendeletet módosított a 2020. év végével.

A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításai a számviteli törvény egyes határértékek számításánál alkalmazandó „átlagos létszám” fogalom használatára vonatkozó módosítását vezeti át a kormányrendeletek előírásán. Az új előírást a 2021-ben induló üzleti évre kell alkalmazni, azonban a 2020-as üzleti évre is lehet.

A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 251/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet módosítása a számviteli törvény egyes határértékek számításánál alkalmazandó „átlagos létszám” fogalom használatára vonatkozó módosítását vezeti át a kormányrendelet előírásain. Az új előírást a 2021-ben induló üzleti évre kell alkalmazni, azonban a 2020-as üzleti évre is lehet. Ezen túlmenően a módosítás szabályozza, hogy a befektetési vállalkozás a számviteli politikában köteles rendelkezni arról, hogy az adózott eredményből képzett és még fel nem használt általános tartalékot az üzleti év(ek) adózott eredményeként kialakult veszteség megszüntetésére kívánja felhasználni a veszteség összegében, de legfeljebb a meglévő tartalék erejéig abban az üzleti évben, amelyben a veszteség keletkezett.

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: felnőttképzésről szóló törvény) előírásaival való összhang megteremtését szolgálja. Az akkreditációval rendelkező szervezeteket a nyilvántartásba vételt végző szervezet – azaz a Pénzügyminisztérium – a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésében közreműködő szervezetként nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás ezek után tartalmazni fogja a szervezet felnőttképzők nyilvántartásába történő felvétele során képzett nyilvántartásba vételi számát is. A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésére 2020. december 31-én akkreditációval rendelkező szervezetek az előbbi feltételnek legkésőbb 2021. március 31-ig kötelesek eleget tenni.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása egyszerűsítési céllal tovább bővíti – a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokra való kiterjesztéssel – a számviteli törvény azon előírásainak a körét, amelyeket a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozóknak – már a 2020-as üzleti évre is vonatkozóan – nem kell alkalmazniuk.

Az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása alapján az egyházi jogi személyek beszámolói tekintetében is – már a 2020-as üzleti évre vonatkozóan is – lehetővé válik a valós értéken történő értékelés szabályainak alkalmazása.

A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításának célja az alapul szolgáló jogszabályokkal, azok változásaival való összhang megteremtése.

A módosítás alapján kiegészítésre került a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezetek köre, tekintettel arra, hogy a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény alapján Országos Tudományos Diákköri Tanács jön létre, továbbá a Felsőoktatási Tervezési Testületnek és a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére 2021. január 1-jei hatállyal a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

2019. október 1-jével módosult az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: átalakulási törvény). Az átalakulási törvény új előírása alapján a vagyonmérlegeket és a vagyonleltárakat csak akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján éves beszámolója tekintetében is könyvvizsgálatra kötelezett. E módosítás lett átvezetve a kormányrendelet vagyonmérlegekre és vagyonleltárakra vonatkozó előírásain. Ezen új előírás szerint ha az átalakulás során az egyéb szervezetnél külön jogszabály nem írja elő a vagyonmérlegek és a vagyonleltárak független könyvvizsgálóval történő ellenőrzését, akkor a vagyonmérlegeket és a vagyonleltárakat abban az esetben kell független könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az egyéb szervezet az üzleti évi beszámolója tekintetében könyvvizsgálatra kötelezett.

 

Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló 263/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Anyr.) módosítása a felnőttképzésről szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásaival való összhang megteremtését szolgálja. Az akkreditációval rendelkezőknél a nyilvántartás ezek után tartalmazni fogja az akkreditált szervezet felnőttképzők nyilvántartásába történő felvétele során képzett nyilvántartásba vételi számát is.

 

A cikk a Számviteli és Adózási Tanácsadó 2021. februári lapszámában jelent meg.

Írta: Botka Erika, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke