Módosult az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)

Kálmán László 2019-09-19

A 2019. évi 129. számú Magyar Közlönyben megjelent az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet, amelynek szabályai 2020. január 22-én lépnek hatályba.

A terjedelmes módosítás 106 §-t és 14 mellékletet érint. A módosítások száma meglehetősen nagy – a rendelet mintegy 60 oldalon sorolja fel ezeket. A módosítások nagy száma ellenére általánosságban kijelenthető, hogy a jogalkotó szándéka döntően a jelenleg hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) pontosítása, korrekciója volt, így olyan markáns változásokkal nem kell majd szembesülnünk, mint a 2014-es rendelet megjelenésekor.

 

Az OTSZ felülvizsgálatának célja egyrészt az eddigi alkalmazása során összegyűlt tapasztalatok érvényre juttatása, másrészt a konkrét követelmények és megoldások arányának további, jelentős mértékű csökkentése volt. A szövegtervezet véglegesítése után a közigazgatási egyeztetést az uniós notifikációs eljárás követte, amely 2019. június 17-ig tartott. Annak során az uniós tagállamok nem tettek észrevételt.

 
Az OTSZ módosításához illeszkedve várható új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) megjelenése is, hiszen a módosított OTSZ-el össze kell hangolni a TvMI-k tartalmát. Vannak ugyanis olyan szakmai követelmények, amelyek eddig valamely TvMI-ben voltak, most pedig átkerültek az OTSZ-be, vagy éppen fordítva, az OTSZ-ből eltűntek, és TvMI-ben jelennek majd meg.

 

Az öt évvel ezelőtt hatályba lépett szabályzattal párhuzamosan hozzáférhetővé tett tűzvédelmi műszaki irányelvek át-, illetve kidolgozása tavaly év végén megindult és jelenleg is tart. Az összesen nagyjából nyolcszázharminc oldalt kitevő tizenkét irányelv hiánypótló, amellett, hogy segítik a tervezést, tűzvédelmi szakirodalomnak is tekinthetőek, hiszen az érintett szakterületek képviselői által elfogadott műszaki megoldásokat és módszereket részletesen, magyarázattal ellátva ismertetik, jó és rossz példákat egyaránt bemutatnak.

 

A tizenkét meglévő irányelv áttekintése és bővítése mellett két új is készül a következő témakörökben:

  • a kockázati osztályba sorolás,
  • és a robbanás elleni védelem.

Az OTSZ hatályba lépéséig –várhatóan - ezek a tűzvédelmi műszaki irányelvek megjelennek a BM OKF honlapján.

 

Fogalommeghatározások

Pontosították az OTSZ szerinti fogalommeghatározások egy részét, emellett új, a rendelet értelmezését, alkalmazását megkönnyítő fogalmak is bekerültek a módosított előírásba. Ilyen például a lábazat fogalmának a méretet tartalmazó meghatározása, amely egyértelműsíti a homlokzati hőszigetelések alkalmazhatóságát. A módosítás tartalmazza a robbanás elleni védelemmel kapcsolatos kifejezéseket, egyebek mellett a robbanásveszélyes tér, robbanásveszélyes térfogat, és robbanásveszélyes helyiség meghatározását. A kiürítés témaköréhez kapcsolódóan a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelv több fogalmat tartalmaz, amelynek OTSZ-be helyezését a jogszabály egyszerűbb értelmezése tette indokolttá.

A  beépített tűzjelző berendezés fogalma a következők szerint változott:

„10. beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével. A hangsúly az utolsó részen van, mely szerint csak akkor tekinthető tűzjelző berendezésnek, ha a hatóság a használatbavételi eljárást lefolytatta.

beépített tűzoltó berendezések esetén a fogalom hasonló elvre épül, azonban bővítésre került az alábbi módon.

„14. beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével,”

Anyagok tulajdonságaihoz kapcsolódóan a tűzveszélyességi osztályok átalakításával párhuzamosan megjelenik két módosított fogalom, a nem éghető anyag és a szilárd éghető anyag.

„108. nem éghető anyag: szervetlen vagy alacsony szervesanyag-tartalmú anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete a vonatkozó műszaki eljárásban a meghatározási hőmérséklethatárig nem állapítható meg, az A1 és A2 tűzvédelmi osztályba sorolt építőanyag, valamint az a szilárd építőanyag, amelynek a szabványos laboratóriumi vizsgálati módszerrel megállapított, a termék egészére vonatkozó égéshője nem haladja meg a 3,0 MJ/kg-ot,”

„129. szilárd éghető anyag: szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, szerves- vagy alacsony szervetlenanyag-tartalmú anyag, amelynek a gyulladási hőmérséklete a vonatkozó műszaki eljárással meghatározható, a B-F tűzvédelmi osztályba sorolt szilárd építőanyag, valamint az a szilárd építőanyag, amelynek a szabványos laboratóriumi vizsgálati módszerrel megállapított, a termék egészére vonatkozó égéshője 3,0 MJ/kg-nál nagyobb,”

Az egyik legnagyobb változás a passzív tárolás fogalma, mely alapján különbséget kell tenni bontott és bontatlan csomagolású anyagok között. A tárolás mikéntje befolyásolni fogja a tárolás rendeletetésének kockázati osztályát.

A cikket teljes terjedelmében a Munkavédelem c. folyóirat 2019. szeptemberi számában olvashatja.