Megjelent az új Nemzeti alaptanterv – a fogadtatás meglehetősen vegyes

Fórum Média 2020-02-05

Elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv (NAT). Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere egy 2020. január 31-ei – egyébként meg nem hirdetett – budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkészült az új alaptanterv, amit néhány hónap múlva az első, ötödik és kilencedik évfolyamon már be is vezetnek.

Kásler Miklós miniszter a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a tanterv

„ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, és erősíti a nemzeti identitást.”

Az új tanterv évfolyamonként határozza meg a diákok maximális heti óraszámát: ez az alsó tagozat első három évében 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező (a maximumban már benne van a heti öt testnevelés óra is). Az óraszám fokozatosan emelkedik a negyedik évben 25-re, utána 28-ra, 30-ra, végül a 9–12. évfolyamon összesen 34 óra lesz a maximum. A tanulóknak ettől magasabb óraszámuk csak a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, a nemzetiségi nevelésben, sportiskolában vagy emelt szintű oktatásban lehet. Mindez azt is jelenti, hogy

„a tanulók óraszámát az ígéreteknek megfelelően valóban mérsékelték.”

Új lehetőségként szerepel a Nemzeti alaptantervben, hogy a természettudomány tantárgyak a 7–8. évfolyamon egy integrált természettudomány tantárgy moduljaiként is oktathatók (de választható lehetőségként megmaradt a jelenlegi tantárgyi beosztás is). Gimnáziumokban a 9–10. évfolyamon diszciplináris bontásban folyik a természettudományi tantárgyak tanítása.

Bár korábban híre ment, hogy a mozgókép- és  médiaismeret tantárgyat teljesen kivezetnék a közoktatásból, ez nem történt meg, a dráma és színház vagy a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy a 12. évfolyamon kötelezően választandó tárgyként szerepel a NAT-ban.

Az új NAT készítését elképesztő viták és kavarások előzték meg. 2017-ben még Palkovics László, az Emmi oktatási államtitkára kérte fel Csépe Valéria akadémikust az új NAT kidolgozására. Ez a 2018 augusztusára elkészült, modern pedagógiai szemléletű szöveg azonban túl merész lehetett a kormányzat számára, mert Gulyás Gergely azt mondta: biztosan nem vezetik be, a magyarra, a történelemre és a természettudományra vonatkozó részek alapos átdolgozásra szorulnak. Ezután nevezték ki Hajnal Gabriellát miniszteri biztosnak, aki a szükséges kerettantervek kidolgozását is feladatul kapta. 

A módosított NAT megismert részleteivel kapcsolatban komoly kritikát fogalmazott meg a Magyartanárok Egyesülete választmánya és a Történelemtanárok Egylete is.

A Magyartanárok Egyesületének véleménye szerint 

„ez a Nemzeti alaptanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgy tekintetében nem nemzeti és nem alaptanterv.”

Mint írják, „nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti. Nem alaptanterv, mert a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza. Komoly óraszámcsökkentés mellett jelentős tananyagbővítést hajt végre. Annyira nem ad módot a képességfejlesztésre, a diákok egyéni fejlődésére, a módszerek és gondolatok sokféleségére, hogy egyáltalán nem szolgálja a diákok érdekeit, nem teszi őket jó szövegértőkké, árnyalt és pontos szövegek alkotóivá, művelt, a humán kultúra iránt elkötelezett felnőttekké. Nem szolgálja sem személyiségfejlődésüket, sem tanulás- vagy munkakultúrájukat, sem boldogulásukat a munka világában. Ezért mélyen gyerekellenes.”

Az állásfoglalás szerint a NAT az irodalom folyamatát is az 1970-es években lezárja, egészen véletlenül és elszórtan szerepelnek csak ennél újabb művek a tananyagban, a kortárs irodalom mint téma és fontos probléma eltűnt. A régi korok irodalomtörtének ismeretét sokkal mélyebben írja elő, mint azt a diákok nyelvi kompetenciája lehetővé tenné, és még a régebbi korok irodalomtörténetéről adott képe is elavult és elfogult.

Szerintük a NAT irodalomszemlélete a művek nyelvi megvalósulásának és nemzeti kulturális értékének elszakításával, szembeállításával nem konzervatív, hanem elmaradott.

Kitérnek arra is, hogy az alaptanterv az irodalom tananyag egyetlen lehetséges rendezőelvének a kronológiát tekinti, csak deklarálja, hogy az általános iskolában időlegesen lehetséges más rendezőelv, de nem tesz lehetővé semmiféle más utat. Ezzel a 7–8. osztályos diákokat végképp elidegeníti az irodalomtól, a 9–12. osztályosokat szintén. 

„Nem ad teret semmiféle tanári kezdeményezésnek, önálló gondolatnak. Nem vesz tudomást a régiók, az iskolák és tanulócsoportok különbségeiről, mindenkit beszorít az országos egyentanterv kalodájába.”

Majd úgy folytatják, hogy a NAT érzéketlen minden iránt, amit a magyar pedagógiatudomány, a tantervelmélet, a szakmódszertan az előző évtizedekben megalkotott. Deklarálja a módszertani szabadságot, de olyan mértékben szabályozza az elvégzendő tananyagot (például időnként még azt is meghatározza, hogy mely versek mely versszakait kell memoriterként megtanítani), hogy az minden tanári mozgásteret végképp beszűkít.

„A tárgyalt szerzők és művek listájának bővülése nem alapul komoly tudományos kutatásokra, nincs tudományos fedezete, hanem olyan kultúrharcos szemléletet tükröz, amely egy ideológiai üzenet kedvéért szétszakítja a nemzetet. Ezért nem tekinthető alaptantervnek, nemzetinek meg végképp nem, mert szemben áll azzal a gondolattal, hogy a nemzet egészének alaptanterve legyen.” – írják az alaptantervről, melybe az egyetlen magyar Nobel-díjas, Kertész Imre nem fért be, de Wass Albert, Nyírő József és Herczeg Ferenc igen. 

A Magyartanárok Egyesülete így zárja állásfoglalását: 

„a most nyilvánosságra került kormányrendelet olyan súlyosan veszélyezteti a nemzet egységét, a nemzeti kultúrát, a diákok fejlődését, a tanári munka szakmaiságát, annyira mérgezi a közgondolkodást, hogy azonnal vissza kell vonni.”

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya is állásfoglalást tett közzé, mely szerint  a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartják. 

Mint írják, a NAT ellentmond a digitális kor kihívásainak megfelelő megismerésre ösztönzésnek és a történelemtanítás alapvető készségfejlesztő szerepének. Egyoldalú ideológiai normakövetést ír elő, amely „nemzetvédő” elvárás elfogult, esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket.

Források:

www.kormany.hu

www.index.hu

www.444.hu

 

A témával a Kiadó Közoktatási Vezető c. magazinja is részletesen foglalkozik.