Létszámgazdálkodás és személyügyi kérdések a kormányzati igazgatási szerveknél

dr. Fuith-Kocsis Barbara 2019-07-16

A kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) értelmező rendelkezésinél – többek között – a következő definíciókkal találkozhatunk:

  • lakásbővítés: a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység (ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is), feltéve, hogy a kormánytisztviselő a lakás (rész)tulajdonosa, vagy a bővítés révén azzá válik;
  • lakáskorszerűsítés: a kormánytisztviselő, illetve házastársa vagy élettársa tulajdonában, résztulajdonában álló és a kormánytisztviselő lakóhelyeként bejelentett lakás komfortfokozatának növelése céljából meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység, ezen belül

víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának korszerűsítése,

fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,

megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (például napenergia) alkalmazását,

az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

a külső nyílászárók (ajtó, ablak) szigetelése vagy korszerűre cserélése,

tető, illetve födémszint cseréje, felújítása, szigetelése,

a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig;

  • szállóférőhely: a kormányzati igazgatási szerv vagy a KEF kezelésében lévő ingatlan lakásnak nem minősülő helyisége, amely a kormánytisztviselő ideiglenes lakhatásának biztosítására szolgál;
  • szolgálati lakás: a kormányzati igazgatási szerv vagy a KEF kezelésében lévő állami tulajdonú lakás, amelyet a kormányzati igazgatási szervhez közeli lakhatás átmeneti megoldása céljából biztosítanak.

Ha a Korm. rendelet valamely juttatás igénybevételének feltételéül vagy mérlegelési szempontjául a kormányzati igazgatási szervvel fennálló jogviszony időtartamát határozza meg, a jogviszonyban töltött időként vehető figyelembe

  • a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény és az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, kormánytisztviselői és állami szolgálati jogviszonyban töltött idő,
  • a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő,
  • a hivatásos szolgálati jogviszony, a hivatásos és szerződéses katonai szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony időtartama,
  • a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban – ideértve az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyt is –, munkaviszonyban töltött idő,
  • a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő,
  • a Kit., a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő,
  • a Kit. 104. § (9) bekezdése szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartam, és az állami vezetői szolgálati jogviszonyban és a politikai szolgálati jogviszonyban töltött idő.

 

A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése és megszüntetése

Az álláshely betöltésének szakmai és képesítési követelményei

A Korm. rendelet szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva, a kormányzati igazgatási szerv szakmai összetétele, a kormányzati igazgatási szerv által ellátandó feladatok jellege alapján és a helyi munkaerőpiac helyzetének figyelembevételével állapíthatja meg szabályzatában a kormányzati igazgatási szerv álláshelyei betöltésének szakmai és képesítési feltételeit, azzal, hogy

  • biztosítani kell az álláshelyen ellátandó feladatok szakszerű és hatékony ellátását,
  • meg kell felelni azoknak – a jogszabályban előírt – szakmai és képesítési feltételeknek, amelyek az álláshelyen ellátandó feladatok tekintetében irányadók.

 

A távmunkavégzés és az otthoni munkavégzés közös szabályai

A Korm. rendelet értelmében távmunkavégzésre vagy otthoni munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha

  • az álláshelyen ellátandó feladat jellege lehetővé teszi a kormánytisztviselőnek az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv székhelyétől, illetve a munkavégzés rendes helyétől elkülönült helyen történő foglalkoztatását, valamint
  • az álláshelyen ellátandó feladat körében kezelt – keletkező, felhasznált, feldolgozott és továbbításra kerülő – adatok védelmére, biztonságára vonatkozó követelmények lehetővé teszik azoknak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (a továbbiakban együtt: számítástechnikai eszköz) történő továbbítását.

A távmunkavégzésre vagy az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás létrejöttéről az ún. beosztási okiratban is rendelkezni kell.

A távmunkavégzésre vonatkozó különös szabályok

Alapszabály, hogy a távmunkavégzést csak a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelheti el.

A távmunkavégzés elrendelése esetén a kormánytisztviselő és munkáltatói jogkör gyakorlója megállapodásban állapítja meg

  • a kormánytisztviselő által távmunkavégzés keretében ellátandó feladatot,
  • a munkáltatói jogkör gyakorlója és a távmunkát végző kormánytisztviselő közötti, a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás feltételeit és módját, valamint
  • a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkát végző kormánytisztviselőnél szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módját.

A munkáltatói jogkör gyakorlója biztosítja, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatási szerv székhelyére vagy telephelyére beléphessen, és más kormánytisztviselővel kapcsolatot tartson.

A távmunkát végző kormánytisztviselő a távmunkavégzés elrendelésével egyidejűleg tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltatói jogkör gyakorlója biztosítja. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzés ellenőrzése során a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkavégzéssel összefüggő adatokba tekinthet be.

 

Az otthoni munkavégzésre vonatkozó különös szabályok

Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését a kormánytisztviselő a közszolgálati szabályzatban meghatározottak szerint kérelmezheti, ha a Kit. 126. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatja a kormánytisztviselőt az otthoni munkavégzésre irányuló foglalkoztatás lehetőségéről.

Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás – a Kit. 126. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül – tartalmazza az otthoni munkavégzés helyeként a kormánytisztviselő lakó- vagy tartózkodási helyét.

A Kit. 126. §-a szerint a kormánytisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlójának megállapodása esetén a kormánytisztviselő a munkáját a munkavégzés rendes helyétől eltérően a lakó-, illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel is végezheti.

Az otthoni munkavégzésre abban az esetben kerülhet sor, ha az elvégzendő munka jellege ezt lehetővé teszi, továbbá ha az otthoni munkavégzés elrendelése vagy lehetővé tétele nem jár a kormányzati igazgatási szerv vagy a kormánytisztviselő számára aránytalan sérelemmel.

Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzíteni kell az otthoni munkavégzés idejét, az egyedileg elvégzendő feladatokat, továbbá a kapcsolattartás és az elvégzett munka leadásának módját és időpontját.

Az otthoni munkavégzés részletes szabályait a Kormány rendeletben, továbbá ennek keretei között a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati szabályzatban állapítja meg.

A kormánytisztviselő a megállapodásban megjelölt lakó- vagy tartózkodási hely megváltozását haladéktalanul köteles bejelenti a humánpolitikai szervezeti egység vezetőjének.

Az otthoni munkavégzésre a kormánytisztviselővel keretmegállapodás is köthető. A keretmegállapodás esetén a kormánytisztviselő minden alkalommal a megállapodásban foglaltak szerint jelzi az otthoni munkavégzés iránti igényét a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

A kormánytisztviselő az otthoni munkavégzéshez használt saját eszközein a kormányzati igazgatási szerv által meghatározott informatikai védelmi beállításokat bizonyítható módon alkalmazza, valamint a biztonsági előírásokat maradéktalanul betartja.

Az otthoni munkavégzés esetén a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatási szervvel történő, valamint a feladatellátással összefüggő kapcsolattartásra kizárólagosan a rendelkezésére bocsátott elektronikus levélcímet, illetve elektronikus postafiókot használhatja.

A teljesítményelismerésre és a motivációs elismerésre vonatkozó közös rendelkezések

A teljesítményelismerés, valamint a motivációs elismerés adományozására és mértékére a szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

Az elismerések adományozásáról és mértékéről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt és arról munkáltatói intézkedésben rendelkezik.

A teljesítményelismerés

Ha a kormánytisztviselő egyéni teljesítményértékelésének eredménye legalább „jó teljesítményszint” fokozatú, akkor teljesítményelismerésben részesíthető.

A motivációs elismerés

A Korm. rendelet szerint a kormánytisztviselő motivációs elismerésben részesíthető, így különösen

  • magas színvonalú munkája elismeréseként, vagy
  • egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként.

A motivációs elismerés pénzbeli juttatásként állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek,

  • aki a kormányzati igazgatási szervnél legalább hat hónapos kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkezik,
  • akinek próbaideje letelt, és
  • aki felmentési vagy lemondási idejét nem tölti.

Az álláshelyi elismerés

Az álláshelyi elismerés szempontjából az esedékesség napja az álláshelyi elismerésre jogosító idő utolsó napja, vagy – ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik – az ezt megelőző munkanap. Az álláshelyi elismerésre jogosító időtartam kezdő napja 2019. március 1-je.

A cikket teljes terjedelmében a Munkajog a közszférában c. folyóirat 2019. júniusi számában olvashatja.