1184Üdvözöljük!

Ön most Az új közbeszerzési törvény magyarázata című kiadványhoz tartozó weblapot látja.

Az online platform segítségével Ön könnyedén és átláthatóan kezelheti a meglévő előfizetéseihez tartozó szolgáltatási csomagjainkat.

Optimum előfizetés tartalma
  • Korlátlan  szakértői tanácsadás
  • Kiegészítő szakmai anyagok a közbeszerzési folyamatokhoz kapcsolódóan
  • A szakkönyv nyomtatott és elektronikus formában
  • Segédletek, ellenőrzőlisták, a hatályos jogszabályok szövege PDF formátumban

Basic előfizetés tartalma

A Basic előfizetés kizárólag a szakkönyvet tartalmazza, nyomtatott formában.

 

 

Mintadokumentumok

  • Ajánlati-részvételi felhívás
  • Eljárást megindító felhívás
  • Előzetes-időszakos tájékoztató
  • Az ajánlatkérő tájékoztatása ajánlatról érdeklődésről
  • Az Egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványa
  • Kormányzati kommunikációs feladatokhoz tartozó szolgáltatások
  • Mentesítési kérelem

Jogszabályok

Törvény

  • 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről
  • 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról
  • 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról
  • 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
  • 2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről
  • 2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről
  • 2016. évi XXX. törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről
  • 2016. évi CLX. évi törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról

Kormányrendelet

  • 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről
  • 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról
  • 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról
  • 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárásokról
  • 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről
  • 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról
  • 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól
  • 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
  • 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről
  • 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről

Miniszteri rendelet

  • 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről
  • 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról
  • 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről

Uniós joganyagok

  • 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
  • 2014/24/EU irányelv (klasszikus irányelv)
  • 2014/25/EU irányelv (közszolgáltatói irányelv)
  • 2014/23/EU irányelv (koncessziós irányelv)
  • AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/18/EK IRÁNYELVE az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerzıdések odaítélési eljárásainak összehangolásáról

A becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma, a beszerzési igények mesterséges egyesítése és a becsült érték meghatározásának dokumentálása

A tovább gombra kattintás után böngészőben lapozható könyv formájában tekintheti meg a témához kapcsolódó információkat

Tovább

A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet módosítása

A 115/2017. (V. 19.) Korm. rendelet módosította a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendeletet is.

Tovább

Elnöki tájékoztató a közérdekű bejelentések gyakorlati tapasztalatairól

A Közbeszerzési Hatóság elnöke elismeri a panasz és a közérdekű bejelentés jelentőségét az átláthatóság érvényesítése érdekében, valamint a korrupció elleni küzdelemben a közbeszerzések területén is. Az értékteremtő „jó gyakorlatok” kialakítása érdekében - biztosítva
a közérdekű bejelentők minél szélesebb körű jogérvényesítését – a Hatóság nagy hangsúlyt helyez a közbeszerzési jogalkalmazók folyamatos tájékoztatására. A közérthetőség erősítése, a kiszámítható joggyakorlat, a közbeszerzések átláthatóbbá és eredményesebbé
tétele érdekében a Közbeszerzési Hatóság Elnöke az alábbi tájékoztatót bocsátja ki.

Tovább

A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója az öntisztázás gyakorlati tapasztalatairól

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 64. §-a szerint a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.

Tovább

Új Kbt. - Alapelvek, innovatív megoldások

Szerző: Kamocsay-Berta Eszter

Az új közbeszerzési törvény 2015. szeptember 22-én történt elfogadását nagy várakozás előzte meg, hiszen az új törvény az építési beruházásokban aktív vállalkozások széles körét érintik. Ezért ebben a cikkünkben az új közbeszerzési törvény által bevezetett alapelveket, innovatív megoldásokat mutatjuk be.

Tovább

Építőipari beruházások változásai az új Kbt. tükrében

Szerző: Dr. Gáts Andrea

2015 novembere az új közbeszerzési törvényre történő átállás jegyében zajlik az építőipari beruházások körében is. Az ajánlatkérői oldal szakemberei a törvény hatályba lépésével egyidejűleg szembesülhettek az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletek többségével. Egy-két kivételtől eltekintve (pl. egységes európai formanyomtatvány) még zajlik a szükséges dokumentumminták elkészítése.

Tovább

Építési beruházás egybeszámítása

Ajánlatkérő önkormányzat támogatást nyert 2 db épület energetikai felújítására 1 db pályázat keretében. A 2 épület két külön helyrajzi számon van: 1. épület: polgármesteri hivatal, a beruházás nettó becsült értéke 15 millió forint; 2. épület: orvosi rendelő, a beruházás nettó becsült értéke szintén 15 millió forint. Kérdésünk: a 2 beruházás egybeszámítandó-e, és így közbeszerzést kell lefolytatni, vagy nem kell egybeszámítani?

Válasz

A kérdés megválaszolásakor először is figyelembe kell venni a Kbt.16-19. §-ait, amelyek a becsült érték meghatározásával foglalkoznak. Az építési beruházás esetére a Kbt. 17. § (5) bekezdése leszögezi, hogy a becsült érték megállapításakor a teljes – műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező – építési beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni,  ideértve az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is.

Tovább

Különböző ingatlanokhoz kapcsolódó építési beruházások külön-külön beszerzésként kezelése

Egy projekt alapján Ajánlatkérő 6 db ingatlan építéséről döntött. A 6 ingatlan 6 földrajzilag eltérő helyen kerül megépítésre. A 6 ingatlan mindegyike önálló műszaki egységet alkot, működésük egymástól független lesz, a 6 ingatlanból 3 azonos feladatokat fog ellátni az ország különböző részein, a további 3 ingatlan funkciója, feladatellátása egymástól különböző. Az ingatlanok fenntartója, üzemeltetője a jövőben Ajánlatkérő lesz.

A fentiek szerinti projekt során Ajánlatkérő helyesen jár el, ha a különböző ingatlanjaihoz (más cím és helyrajzi szám, külön építési engedély) kapcsolódó építési beruházásait, illetve azokra vonatkozó tervezési szolgáltatásokat nem számítja egybe; az adott ingatlanokra vonatkozó építéseit külön-külön egy-egy beszerzésként kezeli?

 

Tovább

Nemzeti közbeszerzési eljárás élelmiszer-beszerzésre

Önkormányzati konyhai élelmiszer-beszerzésre nemzeti közbeszerzési eljárást kíván indítani. A Kbt. 111. § f) bekezdése alapján a beszerzés alól kivételt képez többek között a hideg élelmiszer és a főzési alapanyag. Kérjük szíves tájékoztatását, hogy pontosan milyen élelmiszereket kell ez alatt érteni? A konyha beszerzésében szerepel többek között: fagyasztott baromfi és sertés húsok, egyéb fagyasztott élelmiszerek (tészta, hal, panírozott ételek), fűszerek, különféle tészták. Jól értelmezzük-e, hogy ezek a felsorolt termékek kivételt képeznek? Ugyanakkor lehetőségünk van-e arra, hogy ezekre az élelmiszerekre a Kbt. 115. §-a szerint külön eljárást indítsunk meg? Ha igen, akkor lehetséges-e az is, hogy az összes élelmiszerre (a kötelezőket is belevonva) - az egybeszámítás miatt - egy darab eljárást írjunk ki, annak ellenére, hogy lesz olyan termék közötte, ami a Kbt. szerint kivételt képez?

Válasz

Az élelmiszer az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény mellékletének 10. pontja meghatározza, hogy mi tartozik az „élelmiszer” fogalmába.

 

Tovább

Termékbeszerzés a központosított közbeszerzésekre vonatkozó szabály szerint

Intézményünk irodaszereket kíván beszerezni. A termékkör a központosított közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, tekintve, hogy hatályos keretmegállapodás lett megkötve rá. A beszerzendő termékek egy része (figyelembe véve az egyenértékűséget is) nem szerepel a keretmegállapodásokban. Ez utóbbi termékek – (jóváhagyás utáni) saját hatáskörű beszerzése esetén – becsült értékét (régi terminológia szerint) egybe szükséges-e számítani a KEF-honlapon történő megrendelésekkel vagy pedig nem? (Pl. azon okból, hogy más jogi rezsim alá tartoznak, és szükségszerűen nem lehet beszerzésüket egy eljárással lebonyolítani, nem lehet egy szerződésbe foglalni őket).

Válasz
A kérdésében nem nevesítette konkrétan a beszerzendő irodaszereket, feltételezzük, hogy azok hasonló felhasználásúak.

Tovább

Az uniós értékhatárt el nem érő tervezési szol­gáltatásokra vonatkozó szabályok

Az alábbi kivételi körök pontos tartalmának meghatározásában kérjük segítségüket.

A Kbt. 111. § r) és s) pontjai szerint:

„E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő
r) a 71221000-3, 71222000-0, 71223000-7, 71243000-3, 71245000-7, 71410000-5, 71420000-8, 79932000-6 CPV kódok által meghatározott tervezési szolgáltatásokra;
s) a 71241000-9, 71242000-6, 71244000-0, 71246000-4, 71247000-1 CPV kódok által meghatározott szolgáltatásokra, feltéve, hogy a szolgáltatás megrendelésére az r) pontban meghatározott tervezési szolgáltatással együttesen, ugyanazon építési beruházás tekintetében kerül sor.”

Tovább

Tájékoztatási kötelezettség a közbeszerzési értékhatár alatt kizárólagos joggal kapcsolatosan

A közbeszerzési értékhatár alatt létezik-e kizárólagos joggal kapcsolatos bármiféle tájékoztatási/bejelentési kötelezettség (mint például a Kbt. szerinti, kizárólagos jogok védelme jogalappal induló hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál)?

Válasz
A közbeszerzési értékhatár alatti eljárásra nem vonatkoznak a Kbt. előírásai a Kbt. 4. § (1) szerint: a meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 57. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni.

Tovább

A kizárólagos jog értelmezése az áru értékének egybeszámításakor

Kizárólagos jog esetén az adott áru értékét (az egyszerűség kedvéért a régi fogalommal élve) egybe szükséges-e számítani más, a kizárólagos jog védelmén kívül eső, azonos felhasználású, hasonló áru értékével?

 Válasz
A kérdés megválaszolásához először nézzük meg a  Kbt. 19. §-ának előírását a becsült értékkel kapcsolatosan!

Tovább

Az üzleti titok fogalmához kapcsolódó aránytalan sérelem követelménye

Az új Közbeszerzési törvény üzletit titok fogalmához kapcsolódóan az aránytalan sérelem mint követelmény mit jelent? Ennek meghatározásánál melyek az irányadó szempontok, és mi az, amit a hatóság figyelembe vehet?

Válasz
Az üzleti titokká minősítés jogszabályi feltétele, hogy az iratban foglalt információk nyilvánosságra hozatala az ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

Tovább

Jogszerű-e az eljárás lezárása az előzetes vitarendezési szakaszban?

A régi Kbt. szerint indult közbeszerzési eljárásban az összegezéssel kapcsolatban 2 ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be Ajánlatkérő felé. Ajánlatkérő még a válasz megadása előtti napon tájékoztató hirdetményt adott fel az eredményről, melyben az eredetileg megadott szerződéskötési dátumot szerepeltette, ami előzőekre tekintettel már nem lehetséges. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő, amikor az előzetes vitarendezési szakaszban (amiről nyilván tudomása volt) tulajdonképpen az eljárást lezárta? Mit jelent a szerződéskötést követő tíz munkanapon belüli megfogalmazás? A szerződést követő 1-10 nap értendő, vagy a Kbt. csak a végső határidőt adja meg a szerződéskötést követő 10. munkanapban, legkorábbi időpontot nem határoz meg?

Válasz
A hatályon kívül helyezett 2011. CVIII tv., a Kbt. szabályai a feltett kérdéséről a 79. §-ban rendelkezik.

Tovább

Uniós értékhatár árubeszerzéskor – felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó igénybevétele

Árubeszerzés (gyógyszerbeszerzés) esetén mi az uniós értékhatár?

 

Honnan tudjuk az ajánlati felhívás megjelenésekor, hogy a közbeszerzés az uniós értékhatárt meg fogja haladni, és kötelező felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadót igénybe vennünk/bevonnunk?

Válasz
Árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelékor a Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pont szerinti ajánlatkérők esetében az uniós értékhatár 135 000 euró, melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke 41 427 450 forint.

Tovább

Részajánlatok – kell-e külön-külön szerződést kötni?

Amennyiben a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban részajánlattételre lehetőséget biztosítottunk, úgy minden részajánlattal kapcsolatban külön szerződést kell kötni, vagy pedig, ha egy ajánlattevő több részajánlattal kapcsolatban is nyertes, abban az esetben egy szerződésbe foglalhatóak-e az adott nyertes által megnyert részajánlatok? Amennyiben lehetséges kérném a pontos jogszabályi hivatkozásokat is.

Válasz
Amennyiben az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító felhívásban meghatározza, hogy az ajánlatok (részvételi jelentkezések) egy, több vagy minden rész tekintetében benyújthatók-e.

Tovább