Koronavírus – Negyedik hullám?

Fórum Média 2021-10-08

Mire számíthatunk a járványhelyzet kapcsán a téli időszakban? Mit tehetnek a munkáltatók a kockázatok csökkentése érdekében?

„Kötelezővé teszik minden dolgozó számára a védettségi igazolványnak megfelelő zöldkártya felmutatását Olaszországban - írja a The Guardian. A rendelet október 15-től léphet érvénybe, és a magánszektorban dolgozókra is érvényes lesz. Aki nem tudja igazolni védettségét, akár ezer eurós pénzbüntetést is kaphat. A munkáltatónak arra is lehetősége lesz, hogy felfüggessze a dolgozó jogviszonyát, ameddig nem tudja igazolni védettségét. 

Olaszországban jelenleg az éttermekben, kulturális intézményekben is kötelező felmutatni a védettségi igazolványt, és a vonatokra is csak azok szállhatnak fel, akik igazolni tudják védettségüket.” (Forrás: HR portál)

Ilyen és hasonló intézkedéseket vezetnek be, készítenek elő Európa több országában a koronavírus terjedésének, újbóli felerősödésének megakadályozása céljából.

 

„A koronavírus negyedik hulláma Nyugat-Európában megindult, és Magyarországra is meg fog érkezni”– hangzott el az augusztus 21-i kormányinfón. Óriási a bizonytalanság és a véleménykülönbség egy negyedik koronavírus-hullám magyarországi esélyeivel és súlyosságával kapcsolatban. A szakértők egymásnak ellentmondó nyilatkozatai mellett azt is nehéz megjósolni, hogy szükség lesz-e az ősszel olyan korlátozásokra, amelyek a gazdaság teljesítményére kihatnak. Mindenesetre a kormány bizakodó, nem tervezi olyan intézkedések bevezetését, amelyek a gazdaság leállítását céloznák.

 

A megelőzés legbiztonságosabb módjának a szakemberek a minél nagyobb átoltottságot tartják.

 

Egyes becslések szerint – figyelembe véve, hogyan bővült az iparban a vakcina termelési kapacitása az elmúlt hat hónapban – a jövő év közepén elegendő oltásadag állhat rendelkezésre, hogy mindenkit beoltsanak a Földön. A kutatók között mára konszenzus alakult ki abban, hogy az oltások jelentik a kiutat a járványból, és a maszkviselés, a fizikai távolságtartás és a szellőztetés is hatékonyan segít a védekezésben.

 

Az első hullámtól eltekintve az egyes országok egészen különféleképpen kezelték a koronavírus járvány további hullámait. Van, ahol előbb, máshol később jelent meg a delta variáns, másként álltak a nyári korlátozásokhoz, és a beoltottság is más ütemben halad. Nem csoda tehát, ha az egyes országok most is egészen máshol tartanak a járványkezelésben.

 

Európa keleti felén egyre súlyosabb gondokat okoz a delta variáns, de a szomszédos Ausztriában, Szerbiában és Szlovéniában is nőnek az esetszámok. A kutatások szerint a delta variáns az eddigieknél nemcsak fertőzőbb, hanem ártalmasabb is az egészségre. Nyugaton több korlátozást is készülnek feloldani, Franciaországban, Hollandiában javul a helyzet. Németországban egyre nagyobb problémát jelent az oltásellenesség.

 

Az emelkedő tendencia Magyarországon is megjelent a harmadik járványhullám nyár eleji lecsengését követően. Hazánkban egyelőre jóval a korábbi hullámok szintje alatt marad a fertőzések száma, ami nagyságrendileg megfelel a tavalyi év azonos időszakának.

 

A magyar járványügyi adatok a megbetegedések gyorsulását mutatják, a fertőzöttek számának emelkedésével párhuzamosan a súlyos esetek száma is növekszik. Járványügyi szakértők arról számolnak be, hogy hamarosan megérkezik Magyarországra – lehet, hogy már itt van – a COVID-19 vírus negyedik hulláma, egyelőre úgy nyilatkoznak, hogy a járvány felfutó szakaszában jár.  Figyelmeztetnek arra is, hogy az átoltottság mértéke még nem elég magas ahhoz, hogy a lakosság körében el lehessen kerülni a fertőzések további terjedését. Kérdés, mennyire fogja mindez megviselni a lakosságot, hogyan fogadja mindezt az egészségügyi ellátórendszer, és nem utolsó sorban az is, hogy a munkáltatók és a munkavállalók felkészültek-e a járvány kezelésére.

 

A vakcinák jelentik a jelenlegi egyedüli hatékony védekezést a koronavírus járvány ellen, és tudják megvédeni az emberiséget a világjárvánnyal szemben – hangzott el több világfórumon.

A kormányzati kommunikációban naponta elhangzik a lakosság átoltottságának jelentősége, azonban az eddigi lendületes oltási hajlandóság a lakosság körében megtorpant, az erőfeszítések ellenére jelentős még azoknak a száma, akik oltásellenesek vagy a második oltást nem vették fel. Magyarország e téren elért kedvező pozícióját lassan elvesztette. Az erőfeszítések ellenére a lakosság átoltottsága nem éri el a 65%-ot. Az első oltásukban részesülők száma rendkívüli mértékben lelassult, és ezzel párhuzamosan a második adagot megkapók száma is. Pedig az tény, hogy a lakosság járványhullámok elleni védekezőképességét alapvetően az első két vakcina felvétele határozza meg. A folyamat nem meglepő, hiszen az oltási igazolvány mostanra minimális előnyöket biztosít (tömegrendezvényekre szükséges a felmutatása), vagyis az oltatlanok nem szenvednek relatív nagy hátrányokat a hétköznapokban, így ez nem ösztönöz a vakcinafelvételre. Emellett pedig a járvány is visszaszorult a nyári hónapokban idehaza, vagyis a megfertőződéstől való félelem sem hajtja a vakcinák irányába a magyar lakosságot.

 

Az egészségügyet érintő kötelező védőoltás, a fiatal korosztály, az iskolások átoltottsága kétségtelen, hogy kedvező, azonban továbbra sem emeli meg jelentősen az oltással védett fiatalok számát, arról nem is beszélve, hogy 12 év alattiaknak egyelőre nem elérhető a vakcina.

A statisztikák azt mutatják, hogy a fokozottan veszélyben lévő idősek átoltottságát mindenképpen szükséges javítani.

 

Mit tehetnek a munkáltatók a járványveszély csökkentése érdekében?

 

Kétségtelen, hogy az átoltottság növeléséhez – különösen munkavállalóik tekintetében – a munkáltatóknak jelentős gazdasági érdeke fűződik, a vírus ismételt megjelenése, terjedése tevékenységük részbeni vagy teljes korlátozását, veszteségeik növelését okozhatja.

 

Egyre több vállalat ösztönzi a munkavállalóit az oltások felvételére. Van olyan vállalat, ahol a munkáltató többletjuttatást (pl. ajándékcsomag, egyszeri kifizetés, vásárlási utalvány) ad vagy adna azoknak a munkavállalóknak, akik beoltatták, vagy be fogják oltatni magukat. Több munkáltatónál vállalati szintű oltást szerveztek a hivatalos oltópontokra, ennek idejére természetesen mentesítették a munkavállalókat a munkavégzési kötelezettség alól. Több helyen pótszabadsággal vagy szabadnappal motiválják az oltást még fel nem vett dolgozókat.

Az egyetemek egy része újból bevezette a kötelező maszkviselést (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Debreceni Egyetem). A Semmelweis Egyetemen egy olyan hallgató sem kezdhette meg tanulmányait, aki nem volt beoltva.

 

 

A munkáltatók zömében a járvány első és második hullámára adott reakcióikat, intézkedéseiket készítik ismételten elő, felhasználják azokat a tapasztalatokat, amelyeket időközben sikerrel alkalmaztak. A munkáltatók a napi híradások és az esetszámok növekedése függvényében hozzák meg szigorító intézkedéseiket (maszkhasználat újra kötelezővé tétele, heti munkabeosztás bevezetése, személyes meetingek létszámkorlátozása vagy teljes átállás online platformokra, illetve az otthoni munkavégzés visszaállítása – természetesen ott, ahol ez lehetséges). A legtöbb esetben kérik, hogy a munkavállalók kerüljék a kézfogást, de a multinacionális vállalatok egy részénél még mindig kötelező a maszkviselés és a távolságtartás.

Irodai munkakörnyezetben zömében továbbra is megmaradtak a személyes távolságtartás – íratlan – szabályai. A higiénés intézkedések, kézfertőtlenítés, ehhez szükséges eszközök és anyagok biztosítása a szigorítások feloldását követően is megmaradt, kivétel nélkül szinte minden telephelyre belépéskor kézfertőtlenítő automatával lehet találkozni, a takarítások megnövelt száma is megmaradt a gyakorlatban.

 

Már az első és második hullám során olyan gyakorlati megoldásokkal találkoztunk, amelyeknek csak a megerősítésére van szükség, ugyanis ezek a gyakorlatok beváltak. A harmadik hullám után bizonyos munkaköröknél a munkavállalók home office-ban maradtak. A munkáltatók szerint a távmunka bevált és a jövőben is alkalmazásra kerül több területen.

 

Az egészségügyi hatásokon túl a koronavírus járványnak számos további hatása van, így a mindennapi munkavégzésünkre is komoly nyomot fog hagyni. Éppen ezért minden munkáltatónak érdemes átgondolnia és tisztáznia a legfontosabb kérdéseket a járvány munkajogi vonzatait tekintve is. Ez a munkáltató és a munkavállaló közös érdeke is, hiszen az emberek egészsége mellett az üzletmenet, a termelés folytonosságának biztosítása is alapvető. Nem könnyű azonban eligazodni, ugyanis a helyzet csak több különálló jogszabály közös értelmezésével kezelhető.

 

Az elsődleges feladat a felkészülés, melyet mostanra a legtöbb vállalat a vírus hazai megjelenését követően vélhetően már megkezdett. Célszerű ismételten felhasználni az ITM Munkavédelmi Főosztály 2020.07.03-án kiadott segédletét, amely olyan kérdéslistát tartalmaz, melyek segítheti a munkáltatókat és a munkahelyi vezetőket abban, hogy felkészítsék a munkahelyeket és a munkavállalókat a COVID-19 munkahelyen történő ismételt terjedésének megelőzésére, és a COVID-19 expozíció minimalizálására.

 

Célszerű áttekinteni – ha szükséges módosítani, kiegészíteni – a munkahelyi kockázatértékeléseket, számbavenni azokat a kockázati tényezőket (formáit, következményeit), amelyek az eltelt időszakban megváltoztak, vagy lehetséges a megelőzés hatékonyabb eszközökkel történő megvalósítása, a folyamatos működés fenntartása érdekében célszerű a vállalkozásoknak figyelembe venni. Egyelőre, az látszik, hogy – az oltásokon túlmenően – a fizikai távolságtartás, a személyi higiénés és egyéni védelem, a munkahelyek takarítása, fertőtlenítése, vagy az előbbiek kombinációja jelentheti azokat a módszereket, amelyek célszerű alkalmazásával a munkahelyek fenyegetettsége csökkenthető.

A terjedés megfékezésében az utazás és az emberek találkozásának elkerülése a legfontosabb cél, így minden munkáltató első feladata átgondolni, hogy mely munkakörökben lehetséges az otthoni munkavégzés.

 

Ki kell azonban emelni, hogy hatékony védelem csak a munkavállalók tevékeny közreműködésével valósítható meg.

 

Csökkenthetjük a megbetegedés kockázatát, ha betartjuk az „alapvető szabályokat”:

  • Mivel a koronavírus nem csak közvetlenül cseppfertőzéssel, hanem fertőzött felületekkel történő érintkezéssel is terjed, alaposan és rendszeresen kezet kell mosni alkohol alapú kézfertőtlenítő szerrel vagy szappannal és vízzel. Ezzel elpusztíthatjuk a kezünkön lévő vírusokat. Minden étkezés előtt feltétlenül szükséges a kézmosás, illetve abban az esetben is, ha az arcunkat készülünk megérinteni. A  kezünkkel a szembe, az orrunkba vagy a szánkba is bevihetjük a vírust, ahonnan a test további részeibe kerülhet. Ezért ezeket az érintéseket mindenképpen érdemes elkerülni.
  • Legalább 1 méteres távolságot tartsunk azoktól, akik köhögnek vagy tüsszentenek. Ha egy köhögő vagy tüsszentő beteghez túl közel állunk, akkor van esély belélegezni azokat a vírusokat, amelyek a tüsszentéssel vagy a köhögéssel a levegőbe kerültek.
  • Tüsszentsünk helyesen! Hajtsuk le a fejünket, tüsszentéskor vagy köhögéskor használjunk zsebkendőt, amit azonnal dobjunk a kukába. Ezt követően alkoholos kézfertőtlenítés vagy szappanos kézmosás szükséges.
  • Zárt terekben és sok ember jelenlétében érdemes maszkot viselni. A maszk leginkább az egészséges emberek megvédésére alkalmas, tehát ha valaki fertőzött vagy gyanúja van rá, akkor ezzel megvédheti az egészséges társait.
  • Kerüljük a testi kontaktusokat, mint pl. a kézfogás, ölelés, ezek ugyanis könnyen a vírus terjedését okozhatják.
  • Töröljük át naponta a munkaterületünket. Influenzaszezonban egyébként is érdemes a szokásosnál gyakrabban takarítani az íróasztalunkat és egyéb használati tárgyainkat. Iktassuk be a napi rutinunkba, hogy fertőtlenítő kendővel áttöröljük az asztalunkat, laptopunkat vagy billentyűzetünket, az egeret, a tollakat és minden olyan eszközt, amit sokat használunk a munkánk során.
  • A mosdó kilincsét általában a legtöbben naponta megérintik. Mikor a mosdóba indulunk, töröljük át kendővel a kilincset, kifelé jövet pedig kézmosás után – ha lehetőség van rá – próbáljuk meg úgy kinyitni az ajtót, hogy a kilincshez nem érünk hozzá.
  • Az erős immunrendszer mindenképpen szükséges ahhoz, hogy valaki könnyebben vészeljen át egy fertőzést. Nincs garancia az elkerülésre, de mindenképpen enyhébbek lesznek a tünetek, ha erős az immunrendszer. Az őszi-téli időszakban egyébként is gyengébb az emberek immunrendszere, amit vitaminok fogyasztásával, kiegyensúlyozott táplálkozással, minimális stressz-szinttel, valamint elegendő pihenéssel lehet támogatni.

 

Nagyon fontos terület a munkavállalók rendszeres, pontos tájékoztatása, mely nemcsak kötelező, de rengeteget segít abban, hogy mit és miért kell betartani, kialakíthatja a tudatos cselekvést.

 

Az üzemorvos elérhetőségeit érdemes újra közzétenni, a munkahelyi egészségügyi előírásokról a szokásosnál intenzívebb tájékoztatást nyújtani, pl. az oktatások alkalmával. Elhúzódó járvány esetén már kiemelten fontos a szabadságok tervezéséről, esetleg átütemezéséről is beszélni. Fontos továbbá – szinte elkerülhetetlen –, hogy a munkavállalók tudják, kit értesítsenek és mit tegyenek, ha valaki betegnek érzi magát.

 

A cikk a Munkavédelem című szakmai folyóirat 2021. októberi számában jelent meg.