Ki jogosult az adóvisszatérítésre?

Forum Media 2021-12-09

A veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről szóló 560/2021. (IX. 30.) Korm. rendelet értelmében azok a magánszemélyek, akik 2021-ben családi kedvezményre jogosultak, 2022-ben a Rendeletben meghatározott adóvisszatérítésben részesülnek. A következőkben bemutatásra kerül, hogy a magánszemély mikor részesülhet az adóvisszatérítésben.

1. Ki jogosult a családi kedvezményre?

 

Az adóvisszatérítést az a magánszemély kaphatja meg, aki:

₋          2021-ben legalább egy napig jogosult volt családi kedvezményre és

₋          2021-ben szerzett

o   az összevont adóalapba tartozó jövedelmet,

o   ekhós jövedelmet, illetve

o   kisadózó vállalkozás utána – mint kisadózó – tételes adót fizetett.

 

A családi kedvezményre az a magánszemély jogosult, aki:

  • családi pótlékra jogosult,
  • a családi pótlékra jogosult, családi pótlékra nem jogosult házastársa, (nevelőszülő, gyám házastársa),
  • a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa,
  • családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója (ideértve a gyerek szüleinek hozzátartozóit is) közül egyikük,
  • rokkantsági járadékban részesülő, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója (ideértve a gyerek szüleinek hozzátartozóit is) közül egyikük.

 

Miután a családi kedvezményre való jogosultság határozza meg az adóvisszatérítésre való jogosultságot, és nem a családi kedvezmény igénybevétele, így akár, az a jogosult is részesülhet adóvisszatérítésben, aki sem évközben, sem év végén nem vesz igénybe családi kedvezményt.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyermeküket, gyermekeiket közösen nevelő házaspár, élettárs esetén mindkét szülő jogosult a visszatérítésre, mindketten külön, külön visszaigényelhetik azt.

 

Mint látható nem befolyásolja az adóvisszatérítésre való jogosultságot, hogy folyósítanak-e családi pótlékot, vagy hogy mennyi a gyermek életkora, illetve hány gyermeket nevelnek, lényeg a családi kedvezményre való jogosultság fennállása.

 

Ha az élettársak közösen nevelik a közös gyermeküket, szülőként mindketten jogosultak a családi kedvezményre és az adó-visszatérítésre is.

Ha az élettársak csak az egyikük gyermekét nevelik közösen, akkor a gyermek szülőjével együtt élő élettárs csak akkor jogosult a családi kedvezményre és az adó-visszatérítésre, ha a családi pótlékra is jogosult. Ebben az esetben az élettárs akkor lesz családi pótlékra jogosult, ha az élettárs gyermekével közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

Amennyiben az élettárs nem szülő és nincsenek hivatalosan nyilvántartásba véve a kapcsolatuk, akkor ő nem tekinthető családi kedvezményre jogosultnak így nem jár neki az adóvisszatérítés sem.

 

Bár kezdetben a hírek arról szóltak, hogy az adóvisszatérítés csak azoknak jár, akik családi pótlékot kapnak, de a kihirdetett Rendelet ennél szélesebb jogosulti kört határoz meg. Így visszatérítésre jogosult a várandós nő és a közös háztartásban élő házastársa, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója.

 

Rokkantsági járadékban részesülő és családi pótlékra saját jogán jogosult

 

Mindkét esetben a magánszemély, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a szülő hozzátartozóját is) közül egy személy a családi kedvezmény jogosultja. Azaz egy adóéven belül ezekben az esetekben csak egy jogosult lehet.

Amennyiben év közben a családi kedvezményt a hozzátartozó vette igénybe, akkor az adóvisszatérítésre is csak ő jogosult. Ez azt jelenti, hogyha például a családi kedvezményre saját jogán jogosult és a hozzátartozója az adóévben megállapodtak arról, hogy év közben melyikük érvényesíti a családi kedvezményt, akkor ezt a döntésüket sem év közben, sem év végén az adóbevallásban nem változtathatják meg.

 

Válás

 

Ha a szülők 2021-ben elváltak, és a válásig mindketten jogosultak voltak családi kedvezményre, akkor mindkét fél jogosult a visszatérítésre, függetlenül attól, hogy a gyermeket melyiküknél helyezték el.

Azonban, ha a szülők 2021 előtt váltak el, akkor a visszatérítés annak a szülőnek jár, aki 2021-ben családi pótlékra és családi kedvezményre jogosult volt.

 

Amennyiben az elvált szülők 2021-ben felváltva gondozták gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékban jogosultak, akkor mindketten jogosultak a családi kedvezményre és a visszatérítés teljes összegére is.

A felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, azonban az utána megállapított családi kedvezmény összegét a szülők 50 százalékban érvényesíthetik. A felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt mindkét szülő, valamint a szülő új házastársa is igénybe veheti. Azaz ebben az esetben a felváltva gondozott gyermekre tekintettel előfordulhat, hogy 4 magánszemély (mindkét szülő és az új házastársaik) tekinthető jogosultnak családi kedvezmény és adóvisszatérítés tekintetében is. Az adóvisszatérítést a jogosultak mindegyike maximálisan igénybe veheti.

 

Várandósság

 

A várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a fogantatás 91. napjától jogosultak a családi kedvezményre. Ezért, ha a várandósság a fogantatástól számított 91. napot eléri, jogosult a visszatérítésre akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy azt a közös háztartásban élő házastársa veszi igénybe.

Közös háztartás nem jelenti feltétlenül azt, hogy a házaspárnak az állandó lakcíme megegyezik. Ha együtt élnek, közös háztartásban, akkor mindketten jogosultak a családi kedvezményre és jár a visszatérítés, függetlenül attól, hogy eltérő az állandó lakcímük.

 

Az élettárs abban az esetben sem jogosult a családi kedvezményre a magzat után, ha a babának vérszerinti szülője. Azonban, ha a baba 2021-ben születik meg, akkor az élettárs jogosulttá válik a családi pótlékra, a családi kedvezményre és így az adóvisszatérítésre is.

Azonban, ha a baba 2022-ben születik meg, akkor az élettárs családi kedvezményre 2021-ben nem jogosult, így nem jár neki az adóvisszatérítés. Természetesen, ha a szülők még 2021-ben összeházasodnak, akkor már az apa is megfelel a jogosultság feltételének, így kaphat adóvisszatérítést is.

 

Családi kedvezmény megosztása

A jogosult év végén megoszthatja jogosultsági hónapok után járó, őt megillető családi kedvezményt az adóbevallásában a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával.

 

Ebben az esetben a jogosultnak nem minősülő házastárs, élettáérs a családi kedvezményt igénybe veheti, de továbbra sem tekinthető családi kedvezményre jogosultnak, így nem kaphat adóvisszatérítést sem.

Annak viszont nincs akadálya, hogy a jogosult az őt megillető családi kedvezmény teljes összegét átadja, így magasabb összegű adóvisszatérítésben részesülhet.

 

A jogosult nem oszthatja meg azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezmény összegét:

₋          amelyre vonatkozóan a gyermek után a családi pótlékot egyedülállóként veszi igénybe, ide nem értve, ha a jogosult a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak,

₋          amelyben a családi kedvezményt más jogosulttal közösen érvényesíti.

Így például, ha az anya egyedülállók családi pótlékját kapja egész évben, akkor nincs lehetősége a családi kedvezmény megosztására.

 

2. Adóvisszatérítés szempontjából figyelembe vehető jövedelmek

 

Az adóvisszatérítést csak akkor kaphat a családi kedvezményre jogosult magánszemély, ha van olyan adóelőlege, adója, amely az adóvisszatérítés szempontjából figyelembe vehető.

 

Összevont adóalap

 

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek:

  • önálló tevékenységből származó jövedelem, (megbízási díj, bérbeadásból származó jövedelem, vállalkozói kivét, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme)
  • nem önálló tevékenységből származó jövedelem (például: munkabér, táppénz, gyermekgondozási díj, végkielégítés, társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem, stb.),
  •  egyéb jövedelem.

 

Az adóvisszatérítés a külön adózó jövedelmeket terhelő adó után nem jár. Azaz meg kell fizetni az ingatlan, ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelmet, az osztalékot, tőzsdei nyereséget, az egyéni vállalkozói jövedelmet – kivéve, ha a vállalkozó átalányadózást alkalmaz –, osztalékalapot terhelő adót.

 

Abban az esetben, ha a magánszemély a felsorolt jövedelmek valamelyikét megszerzi 2021-ben, akkor adóvisszatérítést csak akkor kaphat, ha van megfizetett adója, adóelőlege.

Például, ha egy anya négy vagy több gyermeket nevelő anya és csak bérjövedelme van, akkor ez a jövedelme „adómentes”, a munkáltatója nem vont le tőle adóelőleget, így nincs olyan adója amiből adóvisszatérítést kapjon.

Azonban, ha a rendelkezik például bérbeadásból származó jövedelemmel is – ami nem képezi a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének az alapját – akkor az adóvisszatérítést ezen jövedelem adójára már igénybe tudja venni.

 

adó alapján járó visszatérítés a személyi jövedelemadóból – ekhó-ból – visszaigényelhető összegen felül vehető figyelembe, de a két – három – összeg együttesen nem haladhatja meg a 809 000 forintot.

 

3. Az adóvisszatérítés összege

 

A visszafizetés felső határa a 2020. december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalma, azaz 15 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az szja, az ekho és a kata alapján figyelembe vehető adóvisszatérítés összege együttesen nem haladhatják meg 809 ezer forintot, azaz ez az összeg a jogosultankénti maximális adóvisszatérítés összege.

 

Ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja utáni adó legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el, akkor a visszatérítés összege ezer forint.

 

Példa az adóvisszatérítés összegének megállapítására 

 

Viki és Krisztián élettársak. Viki 2021. november 20-án eléri a fogantatás 91. napját és jogosult lett a családi kedvezményre és az adóvisszatérítésre is. Miután Krisztián élettárs, ezért ő magzat után családi kedvezményre és, így adóvisszatérítésre sem jogosult.  

 

Viki jövedelme:

  • havi munkabére                                                                                                                   167 400 forint
  • a munkáltató által levont éves adóelőleg (167 400x12 x15%)                            301 320 forint
  • ekhós jövedelem éves összege                                                                                   5 500 000 forint
  • a kifizető által levont ekho szja-tartalma (5 000 000 x 9,5%)                               522 500 forint

 

Az élettársak úgy döntenek, hogy a két havi családi kedvezmény összegét Viki megossza és a bevallásában Krisztián veszi igénybe.

 

Viki adóvisszatérítésként visszakapja a levont szja-adóelőleg teljes összegét (301 320 forintot) és a levont ekhó-ból 507 680 forintot, azaz összesen 809 ezer forintot.

 

Írta: Kopányiné Mészáros Edda, a NAV Személyi Jövedelemadó és Járulékok Osztályának szakértője

 

A cikk a Számviteli és Adózási Tanácsadó c. szakmai folyóirat 2021. évi decemberi lapszámában jelent meg.