Kezelt árucikkek

dr. Körtvélyessy Gyula 2019-07-16

Sajnos már az elnevezés is sok félreértésre adhat alkalmat. Mind az angolban mind a magyarban kezelt árucikk (treated article) az elnevezés, ugyanazt az „árucikket” használva, mint amit a REACH, a CLP és a biocid rendelet is használ az anyag-keverék-árucikk hármas lehetőségben a termékek felosztásánál.

Márpedig látni fogjuk, hogy egyrészt nemcsak árucikket lehet kezelni, hanem anyagot és keveréket is, másrészt a kezelt árucikkek sem mind árucikkek, hanem igen gyakran keverékek, néha még akkor is, amikor árucikket kezeltünk biocid termékkel (például egy fertőtlenítő törlőkendő). A német ebből a szempontból sokkal következetesebb, mert nem a Stoff, Gemisch, Erzeugnis hármasból „választja” a kezelt árucikk fogalmát, hanem más szót használ: „behandelte Waren”. De a többi nyelvben is ugyanolyan következetlenül van, mint a magyarban.

A fogalmak mélyebb megértéséhez igen gyakran azt a célt kell megvizsgálnunk, amiért egy terméken valamilyen átalakítást végzünk.

Ha egy anyagot kémiailag átalakítunk, akkor a cél egy új kémiai szerkezet, az új anyag létrehozása. Ez a gyártás egyik megvalósulása (a másik a természetből való kinyerés, illetve a hulladékból való visszanyerés). Témánk esetén a kémiai átalakítás célja egy olyan anyag létrehozása, melynek károsító szervezetekre hat (negatívan), ez a biocid funkció. Ezek az anyagok a biocid hatóanyagok.

Egy anyagot azért adunk hozzá egy vagy több más anyaghoz, hogy az anyag valamilyen funkcióját kifejtse a többi anyag funkcióján túl, pl. színezze, csúsztassa, stabilizálja, viszkózussá tegye stb azokat. Ez a tevékenység a keverés, a kapott termékek a keverékek. Észre kell venni, hogy ez a funkció lehet, hogy csak a keverékre magára hat, pl. stabilizálja azt, vagy megakadályozza a nagyobb kristályok képződését lehűléskor. Ez ilyenkor egy ún. belső funkció. De lehet, hogy a hatás a keverék felhasználásánál fontos, pl. színes falfesték. Ennél a funkció még mindig a terméken belül marad.

Ezzel szemben egy keverékbe beadott pl. növényvédő szer hatóanyag kifelé, pl. a növényen fejti ki a hatását. Ez azért lényeges, mert a kifelé történő hatás fokozott expozíciót is jelent. Végül árucikkekhez – általában azok formára hozásánál, tehát az előállításuk során – is adhatunk funkcióval rendelkező hatóanyagokat (vagy „anyagkombinációkat, magyarul keverékeket.

Ezek egyes példáit néhány fontosabb „funkcióra” az alábbi összeállítás mutatja:

Nagyon fontos fogalmi kérdés, hogy az árucikkek – meghatározásuk szerint – olyan termékek, melyeknél a fő funkciót az alakjuk, a formájuk, a méretük adja. Tehát a fenti táblázatban a kapott árucikk csak akkor „marad árucikk”, ha a megfelelő hatóanyag, vagy a hatóanyagot tartalmazó keverék árucikkhez való hozzáadása nem változtatja meg az eredeti árucikk fő funkcióját.

Ez a helyzet a felsorolt példák esetén: a színezett villanykapcsolónak ugyanaz a fő funkciója, mint a színezetlennek, de drágábban adható, mert gyönyörködteti a szemet. Hasonló a helyzet a több példával is: a megadott hatóanyagok hozzáadása nem változtatja meg a fő funkciót (talán a rakéta a kivétel), csak egy másodlagos hasznos funkciót ad az eredeti árucikk alap/fő funkciójához.

Egy különleges, de igen gyakori esetet képeznek itt a szokásos csomagolóanyagok – melyek nyilvánvalóan árucikkek: hordók, tartályok, zsákok, papírzacskó, papír- vagy műanyag fólia. Lehetnek ezek nagyon különlegesek, pl. egy a szervezetbe beültetett gyógyszeradagoló, egy spray, vagy egy, csak a szükséges esetben működő WC szagtalanító szerkezet. Ezeknek a hatóanyaggal kezelt árucikkeknek az eredeti funkciója nem változott, csomagolóanyagok, arra szolgálnak, hogy a bennük elhelyezett hatóanyagot vagy keveréket megtartsák, megóvják és kívánt esetben szabaddá tegyék.

Vannak azonban olyan esetek, melyeknél a hatóanyag vagy az azt tartalmazó keverék hozzáadása megváltoztatja az árucikk addigi fő funkcióját (ami az alakja vagy formája volt). Ezért ekkor az megszűnik árucikk lenni. Ilyenek leginkább a törlőkendők: ha egy zsebkendő formájú kendőt átitatnak mosó-, tisztító, vagy frissítő szerrel, vagy baktériumölő hatású biocid termékkel, akkor már nem használható az eredeti funkciójában, a fő funkciót a beletett szer adja (és a kendő egy különleges csomagolóanyaggá válik). Ezeket nem tartalmazza a fenti táblázat.

 

A kezelt árucikkek fogalma

A kérdést az alábbi ábrán érhetjük meg:

Ha egy anyaghoz vagy keverékhez biocid hatóanyagot/terméket keverünk abból a célból, hogy ezáltal annak biocid funkciója legyen, akkor biocid terméket kapunk.

Mit jelent az, hogy egy terméknek biocid funkciója van?

Azt, hogy a címkén, a biztonsági adatlapjában, bármilyen reklámanyagban, használati utasításban vagy műszaki leírásban biocid hatást tulajdonítunk a terméknek. Nem jelent biocid funkciót, nem teszi engedélykötelesség a kapott termékünket, ha a hozzáadott biocid hatóanyag vagy termék csak a termékünk konzerválására szolgál (belső funkció).

Ez azt jelenti, hogy a felhasznált (és nyilván engedélyezett) biocid terméknek a 6. (tartósítószerek), 10. (építőanyag tartósítószerek), vagy a 21. terméktípusba (algásodásgátló szerek) kell tartoznia, de nem tulajdonítunk ilyen konzerváló hatást a kapott termékünknek, legfeljebb annyira, hogy a termékünk alkalmazásakor kapott, az abból létrejött termék(rész) is pl. konzervált.

Ilyen jön létre, ha a felhasznált biocid termék a 7. terméktípusba tartozik (bevonatvédő szerek, tehát ezek nem csak a bevonóanyagunkat konzerválják, hanem a létrejött szilárd bevonatot is).

Az is ugyanez az eset, ha a biocid termékkel kezelt keverékünket mi magunk használjuk (általában nem forgalmazzák ezeket). Ilyenek a 11. terméktípus (a hűtő- és rendszerfolyadékok tartósítása) és a 13. terméktípus (megmunkáló és vágófolyadékok tartósítása) biocid termékeivel kezelt keverékek. Mindezen esetekben a kapott termék (általában folyadék vagy gél) úgynevezett kezelt árucikk (a felső sorban a NEM válasz).

A cikket teljes terjedelmében a Veszélyes Anyagok szaklap 2019. július-augusztusi számában olvashatja.