Harmadik országbeli állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatása – különleges szabályok a veszélyhelyzet ideje alatt

Fórum Média 2021-09-07

2021. szeptember 1-jén lépett hatályba az EU-n kívüli állampolgárok veszélyhelyzet alatt történő foglalkoztatásának speciális szabályairól szóló kormányrendelet.  

A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának szabályait a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) kormányrendelet tartalmazza.

A rendelet tételesen felsorolja, hogy mely foglalkoztatások engedélymentesek. A mentesség nem vonatkozik a külföldinek a felsorolásban nem szereplő egyéb tevékenységére. A mentesség feltételeinek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítania.

Nincs szükség engedélyre annak a harmadik országbeli állampolgárnak a miniszter által évente március 31-i közleményében meghatározott foglalkozásokban történő foglalkoztatásához – ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is –, aki Magyarországgal szomszédos ország állampolgára. (Lásd: Hivatalos Értesítő 2019/20. számában megjelent PM közleményt.)

A miniszter közleményben állapítja meg azokat a foglalkozásokat, amelyekre:

  • a benyújtott munkaerőigények alapján a járási hivatalok országosan, megyei szinten vagy járási szinten

            o   legalább egy hónapja nem tudtak megfelelő létszámú munkaerőt közvetíteni, vagy

            o   azért nem tudnak megfelelő létszámú munkaerőt közvetíteni, mert rövid idő alatt nagy létszámú munkaerő
                 közvetítésére lenne szükség, és

  • a munkaerőigényt szomszédos országbeli állampolgárokkal lehet hatékonyan biztosítani.

 

A foglalkoztatás különleges szabályai a veszélyhelyzet ideje alatt

 

A harmadik országbeli állampolgárok veszélyhelyzet ideje alatt történő magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról szóló 407/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet 2021. szeptember 1-én lép hatályba.

 

A veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős tagja a külgazdasági és külügyminiszter.

Az összevont kérelmezési eljárásában a kormányhivatal szakhatóságként nem működik közre abban az esetben sem, ha a harmadik országbeli állampolgár a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter közleményében meghatározott harmadik ország állampolgára, aki a közleményben meghatározott foglalkoztatásokban minősített foglalkoztatónál kerül foglalkoztatásra, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is. 

 

Kiemelt foglalkoztatónak minősül a rendelet szerint nyilvántartásba vett minősített foglalkoztató is. 

 

2021. szeptember 1-től a veszélyhelyzet ideje alatt, nemcsak akkor nincs szükség a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához engedélyre, ha szomszédos harmadik ország állampolgára, és lakóhelye is e szomszédos országban van, és a miniszter közleményében meghatározott foglalkozásban foglalkoztatnak, hanem akkor sem, ha a miniszter közleményében meghatározott harmadik országok állampolgárai és a közleményben meghatározott foglalkoztatásokban minősített foglalkoztató által kerülnek foglalkoztatásra, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.  

 

A foglalkoztató elektronikus űrlapon benyújtandó kérelmére a székhelye szerinti, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal – Magyarországon székhellyel nem rendelkező gazdasági társaság esetén Budapest Főváros Kormányhivatala – (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) a foglalkoztatót minősített foglalkoztatóként nyilvántartásba veszi, ha

  • kölcsönbeadóként nyilvántartásba vett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén székhellyel rendelkező, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság,
  • a harmadik országbeli állampolgárok jogszabályszerű foglalkoztatásának támogatására az 1. mellékletben meghatározott számban és végzettséggel vagy szakmai képesítéssel rendelkező személyt – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – alkalmaz, vagy e feladat ellátására olyan gazdasági társasággal köt szerződést, amely az 1. mellékletben meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személyt heti húsz órát elérő munkaviszony keretében foglalkoztat,
  • a rendelet által előírt ötvenmillió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja,
  • a kérelem benyújtását megelőző üzleti évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai létszáma legalább 500 fő,
  • megbízható üzleti háttérrel és a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, és
  • szerepel az állami adóhatóság által vezetett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban vagy az állami adóhatóságnál tartozása nem áll fenn.

 

„6.§ (5) Megbízható üzleti háttérrel rendelkezik az a foglalkoztató,

a) aki biztosítani képes a harmadik országok állampolgárainak jogszabályszerű foglalkoztatását és az azzal összefüggő hatósági adatszolgáltatások megbízható, pontos teljesítését, és ehhez megfelelő, írásba foglalt belső szabályozással is rendelkezik,

b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható, és

c) akivel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg.

(6) A megbízható üzleti háttér fennállásának megállapítása keretében a Kormány - annak megállapítása érdekében, hogy a foglalkoztató működése körében nemzetbiztonsági kockázat megállapítható-e - az Alkotmányvédelmi Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a szakhatósági állásfoglalását 30 napon belül adja ki.

(7) A megbízható üzleti háttér bizonyításának sikertelenségét a kormányhivatalnak határozattal kell megállapítania.”

 

A cikk a Munkajog című szakmai folyóirat 2021. szeptemberi számában jelent meg.