Felkészülés a 2021-es üzleti év zárására (III. rész)

Forum Média 2022-05-27

Közeledik május vége, a beszámoló benyújtásának határideje. A 2021-es üzleti év zárási feladataihoz kapcsolódóan több gyakorlati kérdés merült fel, részben a számviteli törvény 2021-es változásai, részben az adó- és egyéb jogszabályok változásai miatt.

 Kapott támogatások elszámolása

 

Fejlesztésre kapott támogatások

 

A fejlesztésre kapott támogatásoknak – függetlenül attól, hogy azok bevételként vagy tőketartalékként kerülnek elszámolásra – főszabály szerint mérlegfordulónapig be kell folyniuk ahhoz, hogy a 2021. évi beszámolóban szerepeljenek.

A számviteli törvény azon előírása nem változott, hogy tőketartalékba csak és kizárólag jogszabályi előírás alapján kerülhet fejlesztési támogatás elszámolásra. Tőketartalékba jellemzően jogszabályi előírás alapján mezőgazdasági fejlesztési támogatások kerülnek elszámolásra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes támogatások számviteli nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról szóló 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet előírása alapján.

A számviteli törvény 2021-es évközi változásai alapján azonban a vállalkozás 2021-ben dönthet úgy – ha mérlegfordulónapig nem folyt be a támogatás, vagy az előleggel való elszámolás nem történt meg –, hogy a várható támogatási összeget aktív időbeli elhatárolásként – az egyéb bevételekkel szemben – kimutatja, amennyiben a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni (a várható támogatás bevételkénti elszámolását akkor érdemes mérlegelni, ha a tárgyi eszköz üzembe helyezése a 2021-es üzleti évben megtörtént, és így a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása megkezdődött). A tőketartalékba kerülő támogatásokra azonban ez a szabály nem alkalmazható.

 

Költségráfordításra kapott támogatások

 

A jogszabály alapján a mérlegkészítés időpontjáig igényelt normatív támogatásokat 2021-re egyéb bevételként el kell elszámolni, ha azok a tárgyévre vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekre vonatkoznak. Ha azonban a költség a tárgyévben vagy az azt megelőző években még nem merült fel, akkor a támogatást időbelileg el kell határolni (feloldása a költség, ráfordítás felmerülésekor). Amennyiben a jogszabály alapján igényelt támogatás normatív, de országkerethez kötött, azaz a jogszabály az igényelt támogatás tekintetében – az igénylőktől függően – „leosztást” tartalmaz, akkor a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes szervezet, hatóság határozatának, végzésének kell meglennie ahhoz, hogy a támogatás bevételként 2021-re elszámolásra kerüljön.

 

Pályázat keretében kapott támogatások esetén egyrészt a mérlegkészítés időpontjáig befolyt támogatásokat kell 2021-re egyéb bevételként elszámolni, másrészt, ha a mérlegkészítés időpontjáig a támogatást nyújtó szervezettel az elszámolás megtörtént, az elszámolás alapján járó támogatást is 2021-re egyéb bevételként ki kell mutatni. Ezek a támogatások általában utófinanszírozásúak, ezért a költség hamarább felmerül, mint ahogy a támogatás befolyik. Amennyiben 2021-ben a támogatást – az előbb leírtak alapján – bevételként nem lehet elszámolni, a tárgyévben felmerült költséget viszont nem lehet elhatárolni, azért, mert a támogatást a tárgyévben nem lehetett elszámolni. Ha a támogatás mérlegkészítés időpontja után, de még a beszámoló elfogadása előtt folyik be (vagy az elszámolás megtörténik), akkor lehetőség van arra is, hogy a vállalkozás számviteli politikát módosítson, és a mérlegkészítés időpontját kitolja azért, hogy a támogatást bevételként el tudja számolni (a számviteli politika módosításáról viszont a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni).

 

Amennyiben a jogszabály alapján igényelt, de „leosztásos” támogatásoknál a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes szervezet, hatóság határozata, végzése nem áll rendelkezésre, vagy a pályázatos támogatásoknál a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg az elszámolás, amelyek alapján a bevételt el lehetne számolni, illetve a támogatási előleggel való elszámolás sem történt meg, akkor a vállalkozás aktív időbeli elhatárolásként – az egyéb bevételekkel szemben – kimutathatja a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét, amennyiben a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás folyósításának meghiúsulásakor kell szintén megszüntetni. Amennyiben a várható támogatásként 2021-re elszámolt összeg nem egyezik meg a 2022-ben ténylegesen megkapott összeggel, akkor nem kell önrevíziót végrehajtani a 2021-es üzleti évre, ahol a várható támogatás bevételként elszámolásra került, így a tényleges támogatás elszámolásának üzleti éve – azaz 2022 – eredményét fogja majd módosítani a különbözet.

 

Kapott támogatási előlegek

 

A kapott támogatási előleget – függetlenül attól, hogy azt fejlesztésre vagy költségre adják – kötelezettségként kell kimutatni mindaddig, míg el nem számolnak az előleggel. Az elszámolásnak a mérlegkészítés időpontjáig kell megtörténnie ahhoz, hogy a 2021. évi beszámolóban a kapott előlegek bevételként megjelenhessenek.

 

GINOP támogatásokról külön

 

Rendszeresen visszatérő kérdés a jelenlegi GINOP 2020–2021 támogatási rendszerében kapott támogatások elszámolása. Amennyiben a támogatói okirat rendelkezésre áll, ez alapján sok vállalkozás előleget kapott a 2021-es év folyamán. A támogatás visszatérítendő támogatásnak minősül, amely bizonyos eredményességi célok (mérföldkövek) elérése esetén részben vagy egészében átalakítható vissza nem térítendő támogatássá (a következő 2–4 évben). A projekt költségvetése sok esetben tartalmaz költségeket is (bérköltség, anyagjellegű ráfordítás stb.) és tárgyi eszközbeszerzést is. Kérdés általában az, hogy amíg nincs határozat a vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítésről, addig kapott kötelezettségként könyveljék-e az előleget és a felmerülő bért, anyagjellegű költségeket stb. pedig tárgyévi költségek lesznek, így az adott év eredményét csökkentik, vagy amikor az előleget átminősítik vissza nem térintendővé, akkor számolhatók-e el bevételként az előlegek, a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó támogatási rész esetén innen kezdhető-e el az értékcsökkenéssel arányos feloldás.

Az előbbiekben leírtak alapján a 2021-ben támogatási előlegként folyósított összeget – függetlenül attól, hogy azt részben fejlesztésre, részben költségráfordításra kapta a társaság – a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. A kapott támogatási előleget a mérlegkészítés időpontjáig csak akkor lehet egyéb bevételként elszámolni, ha az előleggel az elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik (ekkor válik véglegessé a támogatási előleg). Amennyiben nem történik meg a támogatási előleggel történő elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig, akkor azt továbbra is a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Ezeknél a GINOP támogatásoknál az egyes mérföldkövek elérésénél lesz vissza nem fizetendő a támogatás, így főszabályként akkor lehet a rövid lejáratú kötelezettséget bevételként elszámolni.

 

A számviteli törvény 77. § (2) bekezdésének d) pontja szerint a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni, ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. A költségek (a ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént.

Ettől függetlenül a költségráfordításra járó támogatást a számviteli törvény 33. §-a (7) bekezdésének előírása alapján – az egyéb bevételekkel szemben – aktív időbeli elhatárolásként ki lehet mutatni, amennyiben a társaság bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást ebben az esetben akkor kell feloldani, amikor megtörténik a támogatási előleggel való elszámolás.

 

Az osztalék-jóváhagyásról

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) előírása szerint a beszámoló elfogadásakor lehet osztalékról dönteni. A koronavírus okozta járvány miatt sok vállalkozás már 2020-ban nehéz gazdasági helyzetekbe került, a 2021. évi gazdasági kilátások pedig bizonytalanok, ezért az osztalékról való döntés mellőzése javasolt. Osztalékfizetés helyett inkább a korábbi üzleti évek eredménytartalékának a megtartása javasolt az esetleges későbbi veszteségek fedezetére, illetve a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.

 

A számviteli törvény előírása szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A számviteli törvény előírása szerint a szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. A számviteli törvény ezen előírásából következően a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között elszámolt, kapott (járó) osztalék összegét az osztalék fedezetének számítása során figyelembe lehet venni. Mivel ez a járó osztalék a 2021-es üzleti év beszámolójába nem kerülhet bevételként elszámolásra, ezért az osztalék-jóváhagyás időpontjában ez a fedezet még nincs meg az eredménytartalékban. Így amikor a jóváhagyott osztalék elszámolásra kerül az eredménytartalékból, akkor az eredménytartalék akár negatívvá is válhat.

 

A számviteli törvény szerint egy eredménytartalék van, de az adótörvények többféle eredménytartalékot (társasági adós, KIVÁ-s, EVA-s és KATA-s) különböztetnek meg, melyeket számvitelileg is külön kell kezelni ahhoz, hogy az adózási szabályokat a vállalkozás követni tudja. Azonban sem a számviteli törvény, sem az adótörvények eredménytartalék-felhasználási sorrendet nem határoznak meg, így a vállalkozás dönti el – ha van pozitív forrása –, hogy 2022-ben a 2021. évi beszámoló elfogadásakor melyik eredménytartalékból hagy jóvá osztalékot a tulajdonosainak.

 

A számviteli beszámoló ismételt közzétételét érintő változásokról

 

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény jogi személyekre vonatkozó előírásai és a korábbi kormányrendeleti rendelkezések is lehetővé tették, hogy kft. és zrt. esetén a számviteli beszámolót az ügyvezetés fogadja el azzal, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően a beszámolót a taggyűlés, a közgyűlés elé kell terjeszteni. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a taggyűlés, a közgyűlés nem az ügyvezetés által elfogadott beszámolót fogadja el.

 

A veszélyhelyzeti jogszabályi előírások azonban kimondták, hogy az ügyvezetés által elfogadott beszámolót úgy kell tekinteni, mintha azt a legfőbb szerv fogadta volna el, ezért azt kellett nyilvánosságra hozni, közzétenni. Ha azonban a taggyűlés, a közgyűlés eltérő adatokkal fogadja el a beszámolót, annak a közhiteles nyilvántartásokban is meg kell jelennie úgy, hogy az ügyvezetés által korábban elfogadott és közzétett beszámolót a cég kérelmére a Céginformációs Szolgálat passzív státuszba helyezze, és a taggyűlés, közgyűlés által elfogadott végleges beszámolót tegye közzé.

 

Emiatt módosult a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: rendelet), amely lehetővé teszi az ügyvezetés által elfogadott beszámoló passzív státuszba helyezését. A rendelet új előírása szerint ha a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó jogszabályi rendelkezések lehetővé tették, hogy a jogi személy döntéshozó szervének hatáskörbe tartozó ügyekben – ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is – a jogi személy ügyvezetése döntsön, és e döntéseknek a jogi személy döntéshozó szerve általi utólagos felülvizsgálatát vagy jóváhagyását jogszabály lehetővé teszi, a cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat az ügyvezetés által elfogadott és korábban közzétett számviteli törvény szerinti beszámolót passzív státuszba helyezi, és a megküldött beszámolót közzéteszi. A Céginformációs Szolgálat az ismételt közzététel lehetőségét a beszámoló benyújtását követő egy éven belül, és kizárólag egy alkalommal biztosítja. Ha a Céginformációs Szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi, feltünteti az utólagos közzététel napját és a változás tényét is. A passzív státuszú beszámoló a Céginformációs Szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad.

 

 

Írta: Botka Erika, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke

 

A cikk a FORUM Média Kiadó Kft. gondozásában megjelenő Számviteli és Adózási Tanácsadó c. szakmai folyóirat 2022. májusi lapszámában jelent meg.