Felkészülés a 2021-es üzleti év zárására

Botka Erika 2022-03-10

Ahogy minden új év, 2022 is számos számvitelt érintő jogszabály változását hozta. A fejlesztésre kapott támogatások elszámolását, a szerződés elszámolási egységére vonatkozó elszámolási elv alkalmazását, a bekerülési értéket érintő módosítások, a know-how átsorolása, a bizonylatok körének pontosítása – csupa olyan változás, amelyet ismernünk kell, amikor a 2021. év üzleti zárását készítjük. Arról nem is beszélve, hogy a beszámoló összeállítása során részletesen ki kell térni a koronavírus-járvány vállalkozásra gyakorolt hatásainak vizsgálatára.

1. Iparűzési „adókedvezmény” elszámolásához kapcsolódóan

A 2021. iparűzési adófizetési kötelezettség megállapításakor sok kis- és középvállalkozás érvényesíteni szeretné az adókedvezményt, mellyel kapcsolatosan rendszeresen felmerülnek kérdések, mert a figyelembe vett kedvezmény átmeneti támogatásnak minősül. Kérdésként az merül fel, hogy az átmeneti támogatást le kell-e könyvelni, ha igen, melyik időszakra, és a támogatás tartalmat az egyéb bevételek között ki kell-e mutatni, vagy a nettó fizetendő összeget kell egyéb ráfordításként elszámolni. Az iparűzési adókedvezmény számviteli elszámolási szempontból hasonlóan viselkedik a társasági adókedvezményekhez. A 2021-es üzleti évre vonatkozóan az egyéb ráfordításokban már a támogatástartalommal csökkentett összeget – azaz a ténylegesen fizetendő összeget, amit a bevallás 24. sora tartalmaz – kell lekönyvelni a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdés e) pontjának az előírása alapján. Ebből következően kapott támogatásként az egyéb bevételek között nem kerülhet elszámolásra semmi sem.

 

2. Létszámadat számítása

 

A számviteli törvény 2021-es üzleti év előtt hatályos előírásai a különböző (beszámoló készítésre, könyvvizsgálatra vonatkozó) határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos létszám, átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használtak. A 2021-es üzleti évtől kezdődően a számviteli törvény módosítása egységesítette a számviteli törvényben szereplő létszámfogalmakat, minden esetben az „átlagos létszám” fogalmat használva. Fel kell azonban a figyelmet hívni arra, hogy a módosítás következtében az egyes határértékek számításánál alkalmazandó létszámfogalmak tartalmukban nem változtak, azok értékét továbbra is a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, hatályos útmutatója szerint indokolt meghatározni (a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján). A számviteli törvény által hivatkozott létszámfogalom alatt az alkalmazásban állók átlagos statisztikai állományi létszámába tartozókat indokolt érteni. Számításánál a statisztikai létszámba tartozás feltételeinek a teljesülését kell vizsgálni, az ezt követő átlagszámítás során pedig szintén az útmutatóban meghatározott módszer alapján kell eljárni.

 

3. Új nettó módon elszámolandó gazdasági események

 

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a 2021-es üzleti évtől kezdődően több gazdasági esemény eredményét nettó módon kell elszámolni. Az új nettósított elszámolás az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelésekre és az értékesített immateriális jószágokra, a tárgyi eszközökre vonatkozik. A gyakorlatban többször felmerült kérdésként, hogy a nettósítást hogyan kell értelmezni ügyletenként, vagy éves szinten (pl. mezőgazdaságban rendszeres a tenyészállat, mint tárgyi eszköz értékesítése). A nettósított elszámolás ügyletekre vonatkozik, azaz külön-külön az egyedi értékesítések nyereségét vagy veszteségét kell kimutatni, így nem éves szinten kell a nettó eredményt elszámolni.

 

4. Felfüggesztett kamatfizetések számviteli kezelése

 

A vállalkozások likviditási helyzetének javítása érdekében a hitel- és kamatfizetések felfüggesztésre kerültek. A fizetés felfüggesztéséhez kapcsolódóan a gyakorlatban sokszor felmerül kérdésként, hogy a felfüggesztett kamatokat el kell-e vagy sem a 2021-es üzleti évre számolni.

 

A kamatráfordítások elszámolásánál figyelembe kell venni a számviteli törvény 15. §-ának (7) bekezdésének előírását, mely szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek (ráfordításoknak) ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve).

 

A számviteli törvény 85. §-a (2) bekezdésének előírása szerint Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni – függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni – a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével.

 

A számviteli törvény előbb hivatkozott előírása így a fizetendő kamatok elszámolásában nem tesz különbséget abban, hogy a kölcsön a hosszú vagy a rövid lejáratú kötelezettségek között van.

 

A számviteli törvény 44. §-a (1) bekezdés b) pontjának az előírása alapján a passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel.

 

Így a fizetendő kamatot addig kell a passzív időbeli elhatárolások között szerepeltetni, míg az a hitel- és kölcsönszerződés szerint nem esedékes. Ha a kamatfizetés a szerződés szerint esedékessé vált, akkor azt – a számviteli törvény 43. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján – az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.

Így az összemérés elve alapján a 2021-es üzleti évet terhelő kamatot – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – el kell számolni kamatráfordításként, az a 2021-es üzleti évet terheli, függetlenül annak pénzügyi teljesítésétől. A fizetési haladéktól függetlenül, amennyiben a kamat a korábban megkötött hitel- vagy kölcsönszerződés alapján 2021-ben esedékessé vált a mérlegfordulónapig, akkor azt a kamatráfordításokkal szemben egyéb rövid lejáratú kötelezettségként ki kell mutatni 2021-es üzleti évben. Amennyiben a szerződés szerint nem vált esedékessé a mérlegfordulónapig a 2021-et terhelő kamat, akkor azt kamatráfordításként a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni.

Írta: Botka Erika, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke

A cikk a FORUM Média Kiadó Kft. Számviteli és Adózási Tanácsadó c. szakmai folyóiratának 2022. évi márciusi számában jelent meg.