Enyhül a KATA-szigor

Fórum Média 2020-10-19

Némileg enyhül a kata-szigor is: az az intézkedés, amely alapján a kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel után 40 százalékos adót kell fizetni, úgy módosul, hogy az adó alapja a bevétel 71,42 százaléka lesz. De fel kell készülni a KATA 2021. évi egyéb változásaira is.

  • Az a szabályozás, amely szerint a kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel után 40 százalékos adót kell fizetni, úgy módosul, hogy az adó alapja a bevétel 71,42 százaléka lesz. Ha a belföldi székhelyű kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetőnek a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A bevallásban pedig köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét. Tehát a kifizetőnek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik.
  • Ha a belföldi kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során bizonyos összegeket, így például a kapcsolt vállalkozástól származó összeget nem kell számításba venni.
  • A belföldi kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd ezt követően a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig köteles így tenni, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat.
  • A belföldi kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40%-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.
  • január 1-től megszűnik a kisadózói státusz többszörözésének lehetősége. Ez azt jelenti, hogy minden magánszemély csak egy KATÁ-s vállalkozásban lehet kisadózóként bejelentve. Ha a magánszemély több vállalkozásban is kisadózó (pl. több KATÁ-s bt.-ben, vagy kkt.-ben van kisadózóként bejelentve, illetve emellett még KATÁ-s egyéni vállalkozó is), akkor egy kivételével köteles a többi kisadózói státuszát megszüntetni. Erre vonatkozóan 2020. december 31-ig a NAV-nál bejelentést lehet tenni. Ha ezt nem teszi meg, akkor a NAV határozatot hoz, amelyben az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi kisadózói státuszát 2021. január 1-jével megszünteti. A 2021-ben újabb kisadózói státuszra vonatkozó bejelentést a NAV elutasítja.
  • További szigorítás, hogy kapcsolt vállalkozástól (pl.: saját vagy családtagok tulajdonában álló vállalkozás részére történő számlázás) kapott bevétel után annak összegétől függetlenül 40%-os mértékű adót kell fizetni. A kapcsolt vállalkozás fogalmát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 28. pontja határozza meg. Belföldi kapcsolt vállalkozás esetén a számlát befogadó vállalkozásnak kell a 40%-os mértékű adót bevallani és megfizetni. Az adót az adóköteles bevétel juttatásának hónapjára kell bevallani. A bevallás és az adó befizetésének határideje az adóköteles bevétel juttatását követő hónap 12. napja. A belföldi kapcsolt vállalkozásnak bevallásában a KATÁ-s vállalkozás adószámát, nevét és címét is fel kell tüntetnie. A naptári évet követő év január 31-ig a belföldi kapcsolt vállalkozásnak tájékoztatnia kell a KATÁ-s vállalkozást az adó alapjáról.
  • Ha a külföldi kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a kisadózó 40%-os mértékű adót fizet meg.
  • Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40%-os mértékű adót fizet.

Fontos rendelkezés, hogy a fentiek alapján számítandó 3 millió forint feletti értéket a 12 milliós értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Emellett a fentiek alapján megfizetett 40%-os adó nem mentesíti a kisadózót a tételes adófizetés alól.

Értékhatártól függetlenül egyik félnek sem kell 40%-os mértékű adót fizetnie a bevételek után abban az esetben, ha azt a KATÁ-s vállalkozás

a, költségvetési szervnek kiállított számla alapján; vagy
b, az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként mint egészségügyi szolgáltató;
c, jogszabályban meghatározott díjszabás alapján kapja meg.

Adatszolgáltatással és tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos változások

Valamennyi belföldi adózó – kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát – a tárgyévet követő év március 31-ig adatot köteles szolgáltatni az adóhatóság felé a kisadózó vállalkozás részére kifizetett összegről, ha az az évi 1 millió forintot meghaladja. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát, vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki. Továbbra sem változik ugyanakkor, hogy a kisadózó is köteles a tárgyévet követő év február 25-ig adatot szolgáltatni az üzleti partnere nevéről, címéről és a naptári évben megszerzett bevételéről, ha az éves összesítésben az 1 millió forintot meghaladta. Így az adóhatóság mind kifizetői, mint kisadózói oldalról megkapja az adatszolgáltatást, amely megkönnyítheti az adóhatósági ellenőrzéseket.

A módosítás következtében új eljárással egészül ki a törvény. Ennek alapján, ha a kisadózó vállalkozó szerződéses jogviszonyba kerül a kifizetővel, írásban kell nyilatkoznia kisadózói jogállásáról a kifizető felé. Továbbá a kisadózói jogállás megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről is köteles nyilatkozatot tenni. A kifizető pedig a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a kisadózót tájékoztatni a 40%-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről. A törvény azt is rögzíti, hogy a kifizetővel 2020. december 31-éig létesített, 2021-ben is fennálló szerződéses viszony esetén a tájékoztatást a kifizető felé 2021. január 15-éig szükséges megtenni.

 

A cikk a Számviteli és Adózási Tanácsadó mellékletében, az E-Controlling szaklap 2020. novemberi számában olvasható.

Írta: Szücs Tamás, adózási és számviteli szakértő, a Pécsi Tudományegyetem Vállalati Gazdaságtan és Számvitel Tanszékének előadója