Ellenérték SZÉP kártyával történő megtérítésének adójogi megítélése

Fórum Média 2022-01-17

A Széchenyi Pihenő Kártya (továbbiakban: SZÉP Kártya) használatával kapcsolatosan felmerül a kérdés, hogy az állami adó- és vámhatóság vizsgálja-e a SZÉP Kártya mint fizetőeszköz használatára vonatkozó jogszabályi előírások betartását, valamint a SZÉP Kártya fizetőeszközként történő jogszerűtlen elfogadása esetén felmerül-e az adott ügyletről szóló számlák és nyugták érvénytelenítése, helyesbítése, illetve az állami adó- és vámhatóság részéről szankció alkalmazása. Cikkünkben a fenti kérdéseket egy konkrét példaeset ismertetése útján mutatjuk be.

Egy sporteszközök értékesítésével foglalkozó belföldi általános forgalmiadó-alany vállalkozás az állami adó- és vámhatósághoz intézett levelében arra vonatkozóan kért tájékoztatást, hogy jogosult-e az általa megnevezett, szintén sporteszközöket árusító konkurens áfaalany (továbbiakban: eladó) arra, hogy a vevői részére teljesített, különféle termékek értékesítésére irányuló ügyletek ellenértékének megtérítése során fizetőeszközként SZÉP Kártyát fogadjon el.

 

Az állami adó- és vámhatóság gyakorlata

 

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (továbbiakban: Air) 6. §-a értelmében az állami adó- és vámhatóság az adózóknak a jogszabályok megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét velük megismerteti, az adózókat jogaiknak érvényesítésére figyelmezteti. Az Air. hivatkozott rendelkezése alapján az állami adó- és vámhatóság az adózók részére az egyes adókötelezettségek teljesítésének elősegítése céljából általános adójogi, illetve adózási kérdésekben, valamint az adózókat érintő konkrét adóügyekben nyújt tájékoztatást.

 

Annak a megítélése, hogy az áfalalanyok az általuk teljesített ügyletek keretében milyen feltételek mellett jogosultak fizetőeszközként SZÉP Kártyát elfogadni, nem minősül az állami adó- és vámhatóság feladat- és hatáskörébe tartozó adójogi, illetve adózási kérdésnek,

ezért arra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóságnak nem áll módjában tájékoztatást adni. Az előzőekből az is következik, hogy az állami adó- és vámhatóság a SZÉP Kártya elfogadásának a jogszerűségét nem vizsgálhatja, illetve a SZÉP Kártya jogszerűtlen elfogadása esetén nem alkalmazhat szankciót.

 

Az állami adó- és vámhatóság a feladat- és hatáskörében eljárva az egyes áfaalanyok bizonylatolási gyakorlatát olyan ügyletek esetében is ellenőrzi, illetve ellenőrizheti, melyek keretében az ellenérték megtérítése SZÉP Kártyával történik. Önmagában az a tény, hogy termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként eljáró áfaalany jogosult-e fizetőeszközként SZÉP Kártyát elfogadni vagy sem, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) szerinti számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését nem befolyásolja.

 

Ha a termékértékesítői, szolgáltatásnyújtói minőségben eljáró áfaalany nem volt jogosult fizetőeszközként SZÉP Kártyát elfogadni, akkor az adott ügylet kapcsán kibocsátott számla vagy nyugta helyesbítése, érvénytelenítése nem merül fel, feltéve, hogy a valós teljesítés megtörtént, és a számla, nyugta a tartalmát tekintve megfelel az Áfa tv. előírásainak, függetlenül attól, hogy a számlán, nyugtán az Áfa tv. szerinti kötelező tartalmi elemnek nem minősülő adatként a SZÉP Kártyával történő fizetés tényét is feltüntették-e vagy sem.

 

A vonatkozó ágazati szabályozás

 

A SZÉP Kártya fizetőeszközként történő használatára vonatkozó alapvető szabályokat a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza.

 

A Korm. rendelet 1. § 2. pontja értelmében pénzforgalmi szolgáltatónak minősül a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénzforgalmi szolgáltató.

Ugyanezen § 3. pontja alapján szolgáltatónak minősül a pénzforgalmi szolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló természetes személy, jogi személy vagy egyéb gazdálkodó szervezet, amely az e 

rendeletben meghatározott szolgáltatásokat ténylegesen nyújtja, ide nem értve a szolgáltatás közvetítőjét.

 

A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a)–cs) pontja a SZÉP Kártyával kezdeményezett fizetés elfogadásával érintett ügyletek köréről az alábbiak szerint rendelkezik:

„5. § (1) A szolgáltató – a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés elfogadás esetén – kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás felhasználásnak jogszerűen megfelelő és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére:

a) az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szálláshely alszámla terhére

aa) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR08 55.10., 55.20., 55.30.),

ab) belföldi utazásközvetítés és belföldi utazásszervezés (TEÁOR08 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi utazás foglalása, 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),

ac) a szálláshelyen igénybe vehető és a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás,

ad) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR08 96.04-ből a gyógyfürdők tevékenysége),

ae) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR08 93.29-ből a strandszolgáltatás);

b) az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vendéglátás alszámla terhére

ba) éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR08 56.10.),

bb) egyéb vendéglátás (TEÁOR08 56.29.),

bc) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR08 55.10., 55.20., 55.30.),

bd) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR08 96.04-ből a gyógyfürdők tevékenysége),

be) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR08 93.29-ből a strandszolgáltatás),

bf) belföldi utazásközvetítés és belföldi utazásszervezés (TEÁOR08 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi utazás foglalása, 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése);

c) az Szja tv. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szabadidő alszámla terhére

ca) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR08 86.90-ből a fizioterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés, a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás és az egyéb, máshová nem sorolt humán-egészségügyi ellátás),

cb) előadó-művészet (TEÁOR08 90.01.),

cc) múzeumi tevékenység (TEÁOR08 91.02.),

cd) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR08 91.04.),

ce) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR08 93.21.),

cf) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR08 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajókikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése),

cg) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR08 96.04.),

ch) testedzési szolgáltatás (TEÁOR08 93.13.),

ci) egyéb sporttevékenység (TEÁOR08 93.19-ből a verseny- és lovaglóistállók tevékenysége, a sporthorgászat és a sportesemények, a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja),

cj) belvízi személyszállítás (TEÁOR08 50.30.),

ck) egyéb foglalás (TEÁOR08 79.90-ből az idegenvezetés),

cl) sportlétesítmény működtetése (TEÁOR08 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése),

cm) sportegyesületi tevékenység (TEÁOR08 93.12.),

cn) sport, szabadidős képzés (TEÁOR08 85.51.),

co) szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR08 77.21.),

cp) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR08 55.10., 55.20., 55.30.),

cr) helyközi vasúti személyszállítás (TEÁOR08 49.10-ből kizárólag a keskenynyomközű vasúton történő személyszállítás);

cs) belföldi utazásközvetítés és belföldi utazásszervezés (TEÁOR08 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi utazás foglalása, 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése).”

 

Általánosságban elmondható, hogy abban az esetben, ha az áfaalanyok a SZÉP Kártyát a fenti ügyletkörbe tartozó ügyletek ellenértékének a megtérítése során fogadják el fizetőeszközként, akkor a Korm. rendelet előírásainak megfelelően járnak el. Amennyiben az

áfalanyok biztosítani kívánják a SZÉP Kártyával történő fizetés lehetőségét az ügyfeleik részére, úgy azt kell megvizsgálniuk, hogy az általuk végzett tevékenység, illetve az annak keretében megvalósuló ügyletek a jellegük és a tartalmuk alapján a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a)–cs) pontja szerinti ügyletkörbe sorolhatók-e vagy sem.

 

A példaeset megítélése

 

A fentiekben ismertetett példaesetben az eladó a különféle sporteszközök mint termékek értékesítésére irányuló ügyletek kapcsán nem jogosult fizetőeszközként SZÉP Kártyát elfogadni, tekintettel arra, hogy a kérdéses ügyletek nem tartoznak a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a)–cs) pontja szerinti ügyletkörbe. Ettől függetlenül adójogi szempontból nem indokolt, hogy az eladó a Korm. rendelet alkalmazásában jogszerűtlennek minősülő gyakorlat keretében ténylegesen megvalósuló, SZÉP Kártyával történő fizetéssel érintett ügyletekről kibocsátott számlákat, nyugtákat érvénytelenítse vagy helyesbítse, még akkor sem, ha a fenti bizonylatokon kifejezetten utalt a SZÉP Kártyával történő fizetés tényére.

 

Írta: Dr. Boda Péter, a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának szakértője

 

A cikk a FORUM Média Kiadó gondozásában megjelenő Számviteli és Adózási Tanácsadó c. digitális szaklap 2022. évi januári lapszámában jelent meg.