Bérpótlék, egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Forum Média 2021-02-08

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén (12 órás munkaidő: 6–18, illetve 18– 6) 2 havi munkaidőkeret alkalmazásánál az összes pihenőnapon elrendelt munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár? Beosztás esetén minden "nem munkanap" pihenőnap-e vagy kötelező kiegyenlítő napot (nulla órás munkanapot) kijelölni? Igazából az ún. kiegyenlítő napok szabályaival nem vagyok tisztában: kötelező-e vagy csak lehetőség?
Mi a helyzet a munkaszüneti nappal, ha az pihenőnapra esik? Nem fizetendő az ünnep? 

Válasz:

Levelében azt írta, hogy munkavállalóik kettő havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Munkaidő-beosztásuk szerint váltakozva 6:00–18:00 és 18:00–6:00 óra.

A munkaidő-beosztás megállapítására csak a munkaidőkereten belül ledolgozandó munkaórák pontos meghatározása után kerülhet sor. A munkaidő-beosztásban a vonatkozó előírások mellett pontosan meg kell jelölni a pihenőnapokat, és ha a napi 8 órától eltérő a munkavállaló napi munkaideje, az ún. „szabadnapokat” (amit Ön a „levelében kiegyenlítő időnek” ír) is. Pontos munkaidő-beosztás és munkaidő-nyilvántartás nélkül nem állapítható meg a ténylegesen teljesített rendes, a rendkívüli munkaidő és annak díjazása.

 

Munkaidőkeret

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeret alkalmazása esetén állapítható meg.

„Mt. 93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.”

 

Fontos megjegyezni, hogy a pontos elszámolás és az ellenőrizhetőség érdekében bármilyen időtartamú munkaidőkeret megállapításának feltétele:

  • a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának írásban történő meghatározása és
  • írásbeli közzététele [Mt. 93. § (4) bek].

 

Írásbeli közlésnek minősül az is, ha a munkaidő-beosztást a munkáltató a helyben szokásos módon közzé teszi [Mt. 22. § (2) bek. b) pont]. Például: faliújságon. Kettő havi munkaidőkeret alkalmazása esetén például a következők szerint: „A munkaidőkeret kezdő napja minden páratlan naptári hónap első napja, befejezős napja minden páros naptári hónap utolsó napja”.

 

Az Mt. 135. § (2) bekezdés b) pontja értelmében e rendelkezéstől kollektív szerződés a munkavállaló javára térhet el. A munkáltató a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meghatározó, közzétett nyilatkozatához az Mt. 15. § (5) bekezdése értelmében ugyan nincs kötve, azt módosíthatja az általános magatartási szabályok betartása mellett. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik azonban a már megkezdett munkaidőkeret kezdő időpontjának módosítása, továbbá az is, ha a befejező időpont módosításának célja a munkáltató mentesülése a rendkívüli munkavégzés után járó díjazás kifizetése alól.

A munkaidőkereten belül a ledolgozandó munkaórák meghatározásakor az Mt. 93. §-a értelmében a távollétek időtartamát

  1. vagy figyelmen kívül kell hagyni,
  2. vagy az adott munkanapra a munkavállaló beosztása szerinti napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.

 

Ha a távollét napjára munkavégzésre nem volt beosztva a dolgozó, akkor a távollét tartamát a napi munkaidő teljes munkaidő esetén napi nyolc órával kell számításba venni vagy figyelmen kívül hagyni. Például 2021. január, február hóban a munkanapok száma 40 a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére, ezért 320 ledolgozandó munkaórát (40 munkanap × 8 munkaóra) kell a munkáltatónak beosztania és a munkavállalónak teljesítenie. A keresőképtelenség napjaira távolléti díjat vagy táppénzt kap, és pótlólag nem kell ledolgoznia az e napok szerinti munkaidő-beosztás szerinti munkaórákat.

 

Ez azt jelenti, hogy

  • a keresőképtelenség napjaira előzetesen beosztott munkaidőt, beosztás hiányában a napi munkaidőt, 8 órát teljesítettnek kell tekinteni, vagy
  • a 2 havi munkaidőkeret munkaóráinak megállapításánál a keresőképtelenség napjait figyelmen kívül kell hagyni. Pl. 2021. januári, februári hónapban összesen 40 munkanapból 5 munkanap keresőképtelen volt, akkor a januárban, februárban teljesítendő 320 munkaórából 35×8=280 munkaórát kell teljesítenie, az ezen felül teljesített munkaórák rendkívüli munkaidőnek minősülnek.

 

Ha előre ki van írva a szabadság, akkor a távollétek időtartamát a munkaidőkereten belül,

  • ha készült munkaidő-beosztás a munkaidő-beosztás szerinti munkaidővel kell számolni, ha nem készült, akkor a napi munkaidővel (teljes munkaidő esetén 8 órával) kell a távollét időtartamát figyelembe venni, vagy
  • a szabadság miatti távollétek időtartamát a munkaidő-beosztásnál, elszámolásnál figyelmen kívül kell hagyni.

 

 

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás

 

„Mt. 97. §

(3) A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató

a) a munkaidőt a napi munkaidőtől,

b) a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdéstől,

c) a heti pihenőidőt a 106. § (1) bekezdéstől

eltérően osztja be.”

 

 

A munkaidő-beosztás közlése

 

A munkaidőt a munkáltatónak legalább egy hétre a beosztás szerinti munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban kell közölni. Beosztás hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

Ha a munkáltató a gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, akkor a munkaidő-beosztást 96 órával korábban módosíthatja.

A közölt munkaidő-beosztást a munkáltató a munkavállaló írásbeli kérelmére is módosíthatja. Megjegyzem, hogy e megoldás korábban sem volt tilalmazott, ha abban a felek megállapodtak. A munkaidő-beosztás módosításával lehetővé válik, hogy a munkáltató rendkívüli munkavégzés elrendelése és díjazása helyett, a munkaidőkereten belül maradva, azt nem túllépve ossza be a munkavállaló munkaidejét.

A munkaidő-beosztás módosítása esetén a pihenőnapok beosztása is változhat, melynek következtében a módosított beosztás szerinti munkavégzés nem minősül rendkívüli munkavégzésnek (túlmunkának).

 

Heti pihenőnapok

 

Pihenőnapok beosztása (Mt. 105. §)

Fő szabályként a munkavállaló részére hetente két pihenőnapot kell beosztani.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani, de e szabály nem vonatkozik:

  • a megszakítás nélküli,
  • a többműszakos,
  • az idényjellegű tevékenység

keretében foglalkoztatott munkavállalókra, esetükben elegendő havonta legalább egy pihenőnapot beosztani.

Legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani, kivéve, a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottakat.

 

 

Rendkívüli munkaidő

 

Rendkívüli munkaidőnek minősül

  • a munkaidő-beosztástól eltérő,

o   a munkaidő-beosztás szerinti munkanapon felüli,

o   a heti pihenőnapra,

o   vasárnapra,

o   a munkaszüneti napra vonatkozó,

  • a munkaidőkereten felüli

munkavégzés.

 

Egyes munkavállalói csoportokat megillető védelem (Mt. 113. §, 114. §)

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás elrendeléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges, ha

  • várandós, a várandósága megállapításától a gyermek három éves koráig,
  • gyermekét egyedül neveli, gyermeke három éves koráig,
  • munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat áll fenn.

 

Rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be:

  • a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
  • a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig.

 

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig rendkívüli munkaidő csak hozzájárulásával rendelhető el.

 

Fiatal munkavállaló (18. életévét még be nem töltött) számára

a)  legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el,

b)   a heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be (Mt. 114. §)

 

 

Bérpótlékok


Napi munkaidőn, munkaidőkereten felüli munkavégzés

Az Mt. 143. §-a értelmében rendkívüli munkavégzés estén 50%-os bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár:

  • Ÿa munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
  • Ÿa munkaidőkereten felül vagy
  • Ÿaz elszámolási időszakon felül

végzett munka esetén.

 

A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, melyre alapbér illeti meg a munkavállalót.

A szabadidőt munkaidőkereten felül végzett munka esetén a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni.

 

Heti pihenőnapi munkavégzés

 A munkaidő-beosztás szerint heti pihenőnapon elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén rendkívüli munkavégzésért 100%-os bérpótlék, vagy ha a munkáltató másik pihenőnapot (pihenőidőt) biztosít, 50%-os bérpótlék jár [Mt. 143. § (4) bekezdés], továbbá

A heti pihenőnapot legkésőbb az elrendelését követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén legkésőbb a munkaidőkeret végéig kell kiadni.

 

Az olvasói kérdésre adott válasz teljes terjedelmében a Munkajog szaklap 2021. februári lapszámában olvasható.