Az új társadalombiztosítási törvénnyel kapcsolatos szabályok 2020. július 1-től

Dr. Palotay Pálma 2020-07-13

2020. július 1-én lép hatályba a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.). Az új törvény sok tekintetben a „régi Tbj” és annak végrehajtási rendeletében található szabályokon nem módosított, azonban néhány fontos változást az alábbiakban ismertetünk.

A biztosítottak körének taxatív felsorolása változatlan maradt, ugyanakkor a biztosítottak körébe nem tartoznak bele a kiegészítő tevékenységet folytató személyek, függetlenül attól, hogy milyen jogviszonyban végzik a tevékenységüket.

Kiegészítő tevékenységet folytató személynek kell tekinteni:

A biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató

  • kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá
  • az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

 

A saját jogú nyugdíjasokat általános járulékmentesség illeti majd meg, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezzel párhuzamosan a kifizető is mentesül a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alól, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat.

Az egyéni járulékkötelezettségek (10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 1,5% munkaerő-piaci járulék) összevonásra kerülnek július 1-jétől, így a biztosítottakat egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék kötelezettség terheli majd.

A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban, fejlesztési foglalkoztatási díjban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy az ellátás összege után kizárólag nyugdíjjárulékot fizet.

A feladatukat megbízás keretében ellátó személyek, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, továbbá a biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettsége 17 százalékról 18,5 százalékra nő, ugyanakkor a 2020. július 1. utáni időszak vonatkozásában álláskeresési járadékra is jogosultságot szereznek. A családi járulékkedvezmény a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal szemben érvényesíthetővé válik.

A megbízási jogviszony esetén a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék alóli mentesítés nem áll fenn, azonban a munkanélküli ellátásokra ez által jogosulttá válnak.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege továbbra is 7.710 forint (napi összege 257 forint).

Járulékfizetési minimum bevezetése

A minimálbérhez igazodó járulékalap bevezetéséről is rendelkezik az új Tbj. A munkaviszonyban álló személy társadalombiztosítási járulékfizetési alapja legalább havonta a minimálbér 30 százaléka (ez az összeg 2020-ban havonta 48.300 forint).

Ez a rendelkezés különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott személyeket érintheti „érzékenyen”, hiszen a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek esetén is a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után kell majd megfizetni, akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges jövedelme ennél alacsonyabb. Továbbá amennyiben a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a fenti összeget, a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulék kötelezettséget a munkáltató köteles viselni (bevallani és megfizetni) anélkül, hogy ezt az összeget később a munkavállalótól visszakövetelhetné.

A különbözet alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget azonban a 2020. július és augusztus hónapokra vonatkozóan nem kell majd teljesíteni, ezekre a hónapokra tekintettel a járulékalapot képező jövedelmet az általános szabályok szerint kell megállapítani.

Az adóhatósághoz befizetett társadalombiztosítási járulékból befolyt bevétel a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az Egészségbiztosítási Alapot és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti meg. Új számlaszámok kerülnek bevezetésre, a járulékbevételek pedig naponta kerülnek átutalásra az Alapokhoz.

 

Nyugdíjakat érintő új szabályok

Új szabályként kerül rögzítésre a nyugellátás megállapítása során az elévülési idő figyelmen kívül hagyása. A jogintézmény lehetőséget teremt arra, hogy az adózásban általános 5 éves elévülési időn túl is lehetőség legyen a nyugdíjjárulékkal és alappal kapcsolatos kötelezettségek utólagos pótlására (így a bevallás, illetve a biztosítotti bejelentés, valamint a járulékfizetési kötelezettség), vagy ha nem állt fenn a biztosítási kötelezettség, akkor a befizetett járulék visszaigénylésére. Az eljárás a magánszemély kérelmére, a nyugdíj megállapításáért felelős szervnél vagy a NAV-nál indul. A NAV-ot továbbra is köti az általános elévülési idő, tehát a NAV az elévülési időn túl hivatalból továbbra sem állapíthat meg kötelezettséget. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) ezen eljárás esetén a késedelmi pótlékra, önellenőrzési pótlékra, adóbírságra, mulasztási bírságra és intézkedésekre vonatkozó szabályait nem lehet alkalmazni.

A legutóbbi módosítási javaslat pedig további lehetőséget biztosítana a szolgálati idő utólagos elismertetésére, ha a vizsgált időszakban a biztosításnak nem kellett volna fennállnia, de a magánszemély és a foglalkoztatója ennek ellenére eleget tett a társadalombiztosítási kötelezettségeknek és járulékfizetés történt, valamint az ellátásra való jogosultság megállapítható. Amennyiben az ellátásra való jogosultság nem áll fenn, akkor a korábban befizetett járulékok visszaigénylésére van lehetőség.

 

Egészségügyi szolgáltatási járulék és ellátási jogosultság

Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy egészségbiztosítási szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét nem teljesíti, és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének háromszorosát, akkor a magánszemély TAJ kártyája inaktiválásra kerül. A legutóbbi módosítási javaslat pedig a TAJ kártya érvénytelenítését kiváltó hátralék mértékét 3 hónapról a 2020. július 1-től felmerülő 6 havi kötelezettség összegére emelné. A július 1. előtt keletkezett tartozás összegét a TAJ kártya érvénytelenítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

A TAJ kártya érvénytelenségének ideje alatt egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe és mind az így jogosulatlanul igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költsége, mind pedig maga az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak, azaz az adóhatóság által végrehajtható tartozásnak minősül. A TAJ kártya érvényességének visszaállítására az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék rendezését követően, a jövőre nézve kerül sor.

 

Átmeneti szabályozás

Ha a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július 1-jét megelőző nap, a biztosítási jogviszony

  • július 1-je előtti napjaira a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,
  • június 30-át követő napjaira a Tb.tv. szabályait kell alkalmazni, és az új törvény szerint kell teljesíteni a társadalombiztosítási kötelezettséget.

 

Szociális hozzájárulási adó és személyi jövedelemadó

2020. július 1-től 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezzel párhuzamosan 85 százalékról 87 százalékra nő a személyi jövedelemadó alapjának számításakor alkalmazandó korrekciós tétel, ha az összevont adóalapot terhelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, de azt költségként nem számolhatja el és számára nem térítik meg. Az adó mértékének a változása esetén a fizetésre kötelezett a megváltozott adómértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott adó mértéke hatályba lép. Munkabér esetén a 15,5 százalékos mértéket az augusztus 12-éig bevallott, július hónapra vonatkozó bevallásban lehetett alkalmazni.

 

Szerző: dr. Palotay Pálma

 

A cikket a Munkajog c. folyóirat 2020. júliusi számában olvashatja.