Az adóeljárás változásai 2020-2021

Forum Média 2020-12-09

2020 különleges év volt, adóztatási szempontból is. Az adóeljárási szabályok is több alkalommal módosultak az év során, több rendelkezés csak átmenetileg, néhány azonban „véglegesen”. Emellett természetesen a „szokásos” évközi, év végi adócsomagok is tartalmaztak új rendelkezéseket.

A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényt (Art.), valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényt (Avt.) módosította.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A módosítás célja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék hathavi összegét meghaladó tartozással összefüggő eljárás, amennyire lehetséges, elkerülhetővé váljon, így ha az adózó egészségügyi szolgáltatási járulék befizetést teljesít, azt az új Tbj. szerint nyilvántartott kötelezettségekre számoljuk el.

Így az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer (EFER) elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a természetes személy jövedelemadó-előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A módosítás megteremti a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék privilegizált elszámolási helyzetét hatósági átvezetés, a visszatartási jog gyakorlása esetén is.

Ebből adódóan az  állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést) az általa nyilvántartott, 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség, egyéb adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, megkeresésen alapuló pénzkövetelés és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.

Valamint ha az igényelt költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, elsőként a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.

E szabályok 2020. július 15-én már hatályba léptek.

 

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2015. január 1-jén kezdte meg működését az általános forgalmi adó adónemben tapasztalt csalások elleni fellépés egyik eszközeként. Az európai uniós jognak való megfelelés követelménye miatt szükség volt az EKAER-szabályok újragondolására, amelynek során az elmúlt ötéves ellenőrzési tapasztalatokat is figyelembe vette a jogalkotó. A módosítások célja az EKAER hatékonyságának megtartása, növelése oly módon, hogy az jobban illeszkedjen az európai uniós jogrendszerbe, és jobban megfeleljen az arányosság követelményének. Ennek érdekében 2021. január 1-jétől az EKAER bejelentési kötelezettség már csak a megadott érték- vagy tömeghatárt meghaladó kockázatos termékekre fog vonatkozni.

A további szabályok ugyanakkor maradnak, vagyis gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben a Kereskedelmi Vámtarifa besorolási rendje szerint meghatározott termékekkel végzett, a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes EKAER-számmal rendelkező adózó folytathat.

Továbbra is a miniszteri rendeletben meghatározott módon az EKAER-szám megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóságnál be kell jelenteni a címzett adatait (név, adóazonosító szám), a feladó adatait (név, adóazonosító szám) és a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság a  bejelentett adatokat nyilvántartásba veszi és szerepelteti az EKAER-ben, valamint a bejelentés alapján EKAER-számot állapít meg az adózó részére.

Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületét elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el. EKAER elektronikus felületen rögzített bejelentésnek minősül a közvetlen számítógépes adatkapcsolaton keresztül küldött EKAER-bejelentés is. Az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó vagy annak törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.

Nem változik az a friss szabály sem, hogy amennyiben az adózó az EKAER-bejelentésben a miniszteri rendeletben meghatározott, a fuvarozás megkezdését követően módosítható adatot hibásan adta meg, a lezárt bejelentést egy alkalommal, a lezárást követő három munkanapon belül, legkésőbb az állami adó- és vámhatóság adott szállítmánnyal közvetlenül összefüggő ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

Az EKAER-t érintő, koncepcionális módosítások szükségessé teszik olyan átmeneti szabályok megalkotását, amelyek előírják, hogy az új kötelezett meghatározásakor figyelembe kell venni az új kötelezett által a jelen módosító törvény hatálybalépését megelőzően, valamint a jogelődje által a módosítás hatálybalépését megelőzően tett bejelentéseket és önkéntes bejelentéseket is.

 

Adatszolgáltatás

Az új Tbj. rendszeréhez kapcsolódó módosítás, mely szerint az állami adó- és vámhatóság a szociálisan rászoruló adósok adatairól tájékoztatja a járási hivatalt annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátásból ne essen ki az, aki szociálisan rászorult. Vagyis az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a járási hivatalnak azon adózó természetes személyazonosító adatait, valamint a fizetési kedvezményre irányuló eljárásban feltárt jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeinek adatait, akiről a fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló eljárásában olyan tényt tárt fel, amely a szociális rászorultság megállapítását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint megalapozhatja.

 

Mulasztási bírság

A mulasztási bírság szabályai módosításának célja a könnyebb áttekinthetőség és kezelhetőség megteremtése. A módosítások révén egyértelművé válik a szankcionálandó adózói magatartás, valamint csökkennek az adminisztrációs terhek az adóhatóság oldalán. Tekintettel arra, hogy az EKAER-szám egy adott termékegységet azonosít egy feladó – egy címzett – egy útvonal – egy gépjármű tekintetében, a módosítás egyértelműsíti, hogy az adott mulasztás az adott termékegységhez kapcsolódik. Pontosításra kerül, hogy a termékek bruttó tömegének pontatlanul történő megadása hogyan bírságolandó. Új bírságolási tényállási elemként jelenik meg a termékek értékének hibásan történő megadása. Mind a két bírságolandó tényállás célja a csalárd adózói magatartások visszatartása.

Ezekben az esetekben a szabály a következő:

Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKAER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében az EKAER bejelentési kötelezettségét úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége eltér a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségétől, akkor a termék be nem jelentett mennyisége adó nélküli értékének, illetve a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott termék adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében az EKAER bejelentési kötelezettségét úgy teljesítette, hogy a fuvarozott termék bejelentett értéke eltér a tényleges adó nélküli értékétől, akkor a bejelentett termékérték és a tényleges adó nélküli termékérték különbözete után negyven százalékig terjedő mulasztási bírság szabható ki, feltéve, hogy az adózóval szemben az előző bekezdés szerint mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.

Abban az esetben, ha az adózó más adatok tekintetében hibázik, az adóhatóság az általános szabályok szerint jár el, vagyis az általános bírságmértéket veszi alapul az adóhatóság (200 eFt/500 eFt). Az adózónak lehetősége van a mulasztási bírság alól mentesülni, ha igazolja, hogy az adott helyzetben úgy járt el, ahogyan az tőle elvárható.

E szabályok 2021. január 1-jével lépnek hatályba.

 

Pótkamatfizetés speciális eljárások esetén

Egy új átmeneti rendelkezés alapján a folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni kell majd azt az előírást, amely szerint abban az esetben is lehet önellenőrzést, illetve visszatérítési igényt benyújtani az adóhatósághoz, ha az Európai Unió Bírósága az adókötelezettséget, illetve az adófizetési kötelezettséget megállapító jogszabály irányelvbe ütköző voltát állapítja meg. Az adóhatóság előtt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell az Európai Unió Bíróságának (EUB) a C-13/18. (Sole-Mizo) és C-126/18. (Dalmandi) egyesített előzetes döntéshozatali ügyekben hozott ítéletében foglaltak alapján módosított kamatmértéket.

A módosítással egyértelművé válik, hogy abban az esetben is lehessen önellenőrzést, illetve visszatérítési igényt benyújtani az adóhatósághoz, ha az Európai Unió Bírósága az adókötelezettséget, illetve az adófizetési kötelezettséget megállapító jogszabály irányelvbe ütköző voltát állapítja meg. Erre egy Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban vagy előzetes döntéshozatali eljárásban kerülhet sor. Az előzetes döntéshozatali eljárások és ítéletek természetükből adódóan ugyan nem közvetlenül állapítják meg a nemzeti jogszabály uniós jogba ütközését (ahogy egy Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban hozott ítéletben lenne), hanem formálisan az uniós jogot értelmezi a Bíróság, és ezért csak közvetve (de lényegében ugyanolyan joghatással) következhet belőle a vizsgált nemzeti jogszabály uniós joggal ellentétes volta. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéleteket a tagállami bíróságoknak figyelembe kell venniük, és az uniós joggal ellenétesnek bizonyult nemzeti jogszabályt nem alkalmazhatják. A tagállamokra irányadó lojális együttműködés elve alapján pedig a jogalkotónak is meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket, hogy a jogellenességet kiküszöbölje (ami egyúttal saját érdeke is, hiszen a bíróságok előtt már nem tudja érvényesíteni az uniós joggal ellentétesnek bizonyult jogszabályt). Ugyancsak az ítélkezési gyakorlatból adódik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletben foglalt, uniós jogi rendelkezésre vonatkozó értelmezés visszaható hatályú, ami azzal a hatással jár, hogy az így értelmezett uniós jogi normával ellentétesnek talált nemzeti jogszabály is elfogadására visszamenőlegesen alkalmazhatatlanná válik (az igényérvényesítést ugyanakkor az elévülés, illetve adott esetben igényérvényesítési határidő korlátozhatja). A Bíróság kivételesen korlátozhatja az ítélet hatályát jövőbeli jelleggel. A módosítás ezen döntéseknek az adóhatóság előtti érvényesítését segíti elő. A módosítás a folyamatban lévő eljárásokat is érinti.

E rendelkezések már hatályba léptek, 2020. július 15-én.

 

Helyi iparűzésiadó-feltöltési kötelezettség eltörlése

2020 nyarán hatályát vesztették az Art.-ból a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés bevallására és megfizetésének határnapjáról szóló rendelkezések, valamint a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítésre hivatkozó szövegrész a végső adó megfizetésének, illetve a túlfizetés visszaigénylésének határnapjára vonatkozó szabályban.

 

Végrehajtás

Az Avt. módosításának célja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék hathavi összegét meghaladó tartozással összefüggő eljárás, amennyire lehetséges, elkerülhetővé váljon, így ha az adózó egészségügyi szolgáltatási járulék befizetést teljesít, azt az új Tbj. szerint nyilvántartott kötelezettségekre számoljuk el. A módosítás megteremti a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék privilegizált elszámolási helyzetét hatósági átvezetés, végrehajtás és a visszatartási jog gyakorlása esetén is.

Az új Tbj. szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a természetes személyt tájékoztató levéllel értesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségéről, mellyel egyidejűleg megtörténik a kötelezettség előírása is, amelyhez kapcsolódóan szükséges kiegészíteni az Avt. szerint végrehajtható okiratok körét, hogy ezen értesítés alapján is lehetőség legyen a követelés behajtására.

Egy további módosítás lehetőséget biztosít az MNV Zrt. részére, hogy a vagyonelkobzás foganatosítása során foglalt ingóságok tekintetében is nyilatkozzék, hogy azok tulajdonjogára tart igényt, vagy az eljárás során befolyt vételárára. Ezt követően a vagyonelkobzással érintett ingatlanokon túl ingóság esetében is azt szem előtt tartva dönthet az állam képviseletében eljáró vagyonkezelő, hogy a vagyonelkobzásról szóló döntés az állam számára mind nagyobb haszonnal járjon. A módosítás rendezi azt a kérdést is, hogy az adóhatóságnak milyen módon kell birtokba adnia a lefoglalt dolgokat az állami vagyonkezelő részére.

 

A cikk a Számviteli és Adózási Tanácsadó 2020. decemberi lapszáméban jelent meg.

Írta: Dr. Kovács Ferenc, adószakértő, az Év Adótanácsadója 2015