Áttérés a kata hatálya alá társasági adóalanyok esetében

Dr. Németh Nóra 2021-01-18

A magyar adórendszerben jelenleg három olyan adónem van, amelyek hatálya alatt a jogi személyek és az egyéni cégek teljesíthetik a nyereségadó-kötelezettségeiket; ezek a társasági adó, a kisvállalati adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója[1]. Az adórendszer tehát az adózók egy részének választási lehetőséget biztosít az adónemek között. A megalapozott választáshoz sok körülmény együttes vizsgálata szükséges, mindamellett, hogy az adózónak az adóalanyiság törvényi feltételeinek eleget kell tennie, figyelembe kell vennie a saját működésének sajátosságait. Az egyedi körülmények vizsgálata nélkül általánosságban megállapíthatjuk, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója [a továbbiakban: kata] szerinti adózás meglehetősen kedvező az adózók egy bizonyos körének. Így bizonyára jelenleg is vannak olyan adózók, amelyek „most” döntenek, döntöttek úgy, hogy – például 2021. január 1-jétől – a társasági adó hatálya alól áttérnek, áttértek a kata hatálya alá. Az alábbi írás a társasági adó hatálya alól a kata hatálya alá történő áttérés esetén irányadó szabályokat kívánja bemutatni.  

[1] Megjegyezzük ugyanakkor a kisadózó vállalkozások tételes adója nem tekinthető nyereségadónak, hiszen az alapvetően a bevételt, nem a nyereséget adóztatja.

  1. Az áttérésre jogosult adózók köre és a kata-alanyiság feltételei

 

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [a továbbiakban: Katv.] 3-4. §-ai értelmében a kata-alanyiság akkor jön létre, ha

  • meghatározott szervezeti formában, bizonyos esetben meghatározott tulajdonosi körrel rendelkező adózó bejelenti az állami adóhatósághoz az adónem választását,
  • amellyel egyidejűleg legalább egy kisadózó adatait is bejelenti és
  • nem állnak fenn olyan feltételek, amelyek az adóalanyiság létrejöttét kizárják.

 

Ha a szervezeti formákat vizsgájuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a társasági adóalanyoknak egy viszonylag szűk köre térhet át a kata hatálya alá: az egyéni cég, a betéti társaság, a közkereseti társaság, illetve az ügyvédi iroda. A betéti társaságok és a közkereseti társaságok tekintetében szűkítő jellegű előírás, hogy kizárólag magánszemély taggal rendelkező társaságok választhatják a katát. Az egyéni cég és az ügyvédi iroda esetén ilyen jellegű megkötés nem szükséges, ugyanis a rájuk irányadó jogszabályok egyébként is kizárják, hogy nem magánszemély tagjaik legyenek.

 

Kizáró feltétel a kata-alanyiság választásakor valamennyi áttérni kívánó szervezet esetében az,

  • ha a vállalkozás adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte;
  • ha a vállalkozás az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett;
  • ha a vállalkozás a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolás, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.

 

  1. Az áttérés bejelentése az állami adóhatóság felé

 

A kata-alanyiság feltételeinek megfelelő társasági adóalanyok „bármikor”, az adóév bármely napján dönthetnek akként, hogy áttérnek a kata hatálya alá. Az erre vonatkozó választásukat a betéti társaságoknak, a közkereseti társaságoknak a ’T201T jelű adatlapon, az egyéni cégeknek és az ügyvédi irodáknak a ’T201 jelű adatlapon kell bejelenteniük az állami adóhatóság felé. A kata-alanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Azon adózók, amelyek 2021. január 1-jétől kívántak kata-alanyként működni, 2020. december hónapban tehették meg az erre irányuló bejelentésüket.

 

  1. A záró bevallás benyújtása

 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [a továbbiakban: Szt.] 153-154. §-ának előírásai alapján az üzleti évről készült beszámolót minden esetben a tulajdonos általi elfogadást követően – a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig – letétbe kell helyezni, közzé kell tenni. Ez természetesen így van azon társasági adóalanyok esetében is, amelyek a következő adóévtől már a kata hatálya alá tartoznak. A záró bevallás benyújtásának határideje a beszámoló benyújtási határidővel megegyezik, a Katv. 28. § (10) bekezdése értelmében ugyanis azt a társasági adóalanyiság megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A záró bevallás teljesítésére az adóhatóság által e célra rendszeresített ’71 jelű nyomtatvány szolgál. Azon adózóknak, amelyek 2021. január 1-jével tértek át a kata hatálya alá (társasági adóalanyiságuk utolsó napja 2020. december 31-e volt) a 2071 jelű nyomtatványt kell benyújtaniuk, a 2021-ben évközben (2021. december 31-éig) áttérő adózóknak pedig a 2171 jelűt.

 

A társasági adót érintő, az áttéréssel kapcsolatos kötelezettségek vonatkozásában a Katv. 27. §-a tekinthető kiindulópontnak, amely rögzíti, hogy a társasági adó alanya bizonyos eltérésekkel a Tao. tv-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit a Katv. rendelkezései szerint teljesíti. Ezzel összhangban a Tao. tv. 16. § (7) bekezdése is úgy rendelkezik, hogy jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül a Tao. tv. hatálya alól. A Tao. tv-nek a jogutód nélküli megszűnés esetére irányadó szabályait a 16. § (1) és (16) bekezdése tartalmazza. Az itt található szabályok egy részét azonban az adózónak nem kötelező alkalmaznia, dönthet azok figyelembevételéről. Az alábbiakban bemutatjuk az áttéréskor alkalmazandó legfontosabb adóalap-módosító tételeket.

 

A legfontosabb, kötelezően alkalmazandó korrekciós tételek a következők:

  • A kata hatálya alá áttérő adózó a társasági adóalanyisága utolsó adóévében nem veheti igénybe a fejlesztési tartalékhoz [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pont], valamint a jogdíjra jogosító immateriális jószághoz [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés c) pont] kapcsolódó adóalap-kedvezményt [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés a) pont]. Az adózó tehát ilyen jogcímeken csökkentő tételt nem állíthat be a ’71 jelű záró bevallásába.
  • Ha az adózó korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedést, ahhoz kapcsolódóan igénybe vette a részesedés bekerülési értéke háromszorosának megfelelő adóalap-kedvezményt [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés m) pont], és a 4 éves kötelező tartási időn belül tér át a kata hatálya alá, akkor az igénybe vett csökkentő tétel azon részének kétszeresével kell növelnie az adózás előtti eredményét, amelyet a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem számolt el korábban növelésként [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont cd) alpont].
  • Ha a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződésben vállaltakat az áttérés miatt nem teljesíti, akkor erre tekintettel is felmerülhet az adóalap-növelési kötelezettség [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ce) alpont].
  • Módosítja az adózás előtti eredményt a nem realizált árfolyam-különbözettel összefüggő csökkentő és növelő tételnek [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dzs) és 8. § (1) bekezdés dzs) pont] a még el nem számolt része [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ci) alpont].
  • Szintén módosítja az adózás előtti eredményt a transzferár-korrekciók kapcsán alkalmazandó növelő és csökkentő tétel [Tao. tv. 18. §] összegének az a része, amelyet az adózó még nem vett figyelembe [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ck) alpont].      

 

A Katv. 28. § (1) és (5) bekezdése „felmentést ad” bizonyos adózás előtti eredményt módosító – zömében azt növelő – tételek kötelező figyelembevétele alól, amikor rögzíti, hogy azokat az adózó választása szerint nem alkalmazza. E növelő tételek általában azért merül(het)nek fel, mert az adózó a társasági adóalanyiság időszakában valamilyen adó-, vagy adóalap-kedvezményt vett igénybe, amelyeknek a megtartása bizonyos feltételtől függ és a kötelező figyelési időszak még nem telt el. Ha az adózó a figyelési időszakon belül áttér a kata hatálya alá, akkor az áttérés – az adózó ilyen irányú döntése esetén – nem jár automatikusan az érvényesített kedvezmény – esetenként szankciós – visszafizetésével. Amennyiben a kata-alanyiság időszakában továbbra is teljesülnek a feltételek, úgy társasági adófizetési kötelezettség nem merül fel, ha azonban a kata-alanyiság időszakában nem tesz eleget az érintett kedvezmény feltételeinek, úgy visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott ’KATA jelű bevallásban vallja be az adózó.

 

Az adózó választásától függően alkalmazandó korrekciós tételek az alábbiak:

  • Amennyiben a kata hatálya alá áttért adózó a Tao. tv. hatálya alatt kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményét [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont] érvényesítette, és a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba vagy elidegeníti (értékesíti, apportálja, térítés nélkül átadja stb.) a kedvezmény igénybevételének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig, akkor az adóalap-csökkentésnél figyelembe vett összeg kétszeresének megfelelő összeg után a társasági adót meg kell fizetnie [Tao. tv. 8. § (1) bekezdése u) pont, 16. § (1) bekezdés c) pont cf) alpontja].
  • Ha a kata-alanyiság előtti időszakban a mikrovállalkozás érvényesítette a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt [Tao. tv. 7. § (1) belezdés y) pont], és utóbb a kata-alanyiság időszaka alatt a létszáma csökken, akkor társasági adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik [Tao. tv. 8. § (1) bekezdése v) pont, 16. § (1) bekezdés c) pont ch) alpontjai].
  • A fejlesztési tartalék képzés címén – az áttérés adóévét megelőzően – érvényesített adóalap-kedvezmény [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pont] miatt a lekötés évében hatályos mértékű társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli a kata-alanyt az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet katásként a lekötés évét követő négy éven belül nem beruházási célra fordít, illetve a 4. adóév végéig nem használ fel [Tao. tv. 7. § (15) bekezdése, 16. § (1) bekezdés b) pont].
  • A jogdíjra jogosító immateriális jószágra tekintettel – az áttérés adóévét megelőzően – érvényesített adóalap-kedvezmény [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés c) pont] miatt a lekötés évében hatályos mértékű társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli a kata-alanyt az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet kata-alanyként a lekötés évét követő harmadik év végéig nem jogdíjra jogosító immateriális jószág beszerzésére fordít [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés b) pont].
  • A kis- és középvállalkozások adókedvezménye [Tao. tv. 22/A. §] miatti társasági adókötelezettség és késedelmi pótlék terheli a kata-alanyt abban az esetben, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezi üzembe – kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el –, vagy ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezés adóévében vagy az azt követő 3 évben elidegeníti.
  • Amennyiben olyan egyéni cég tér át a kata hatálya alá, amelynek alapítója egyéni vállalkozóként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján vett igénybe fejlesztési tartalékhoz, foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó bevételt csökkentő tételt, vagy pedig kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, akkor a feltételek nem teljesítése esetén a fentiek megfelelően irányadók [Tao. tv. 16. § (16) bekezdés a)-d) pontok].
  • Habár nem a társasági adóalanyiság időszakában érvényesített kedvezmény visszafizetéséhez kapcsolódik, szintén az adózó döntésétől függ, hogy az áttéréssel összefüggésben alkalmazza-e az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó korrekciós tételt. E szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ca) alpont].

A társasági adó hatálya alól a kata hatálya alá történő áttéréssel összefüggésben további előírás, hogy az az adózó, amely az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit a kata szabályai szerint teljesíti, a bejelentés adóévére vonatkozó ’71 jelű záró bevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem fizet, ha azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól. A már korábban bevallott társasági adóelőleget pedig az adóhatóság – hivatalból – törli.

 

A kata hatálya alá történő áttérés további „hozadéka”, hogy ezen adózók az áttéréskor kikerülnek a Szt. hatálya alól, kata-alanyként beszámolókészítési kötelezettség nem terheli őket, elegendő a Katv. szerinti bevételi nyilvántartást vezetniük.

 

Az Szt. hatálya alóli kikerülés egyúttal azt is jelenti, hogy az érintett adózóknak osztalék utáni adót kiváltó adót kell megállapítaniuk. Az ezzel összefüggő szabályokat a Katv. 26. §-a tartalmazza. Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját a következők szerint kell megállapítani:

 

(+/-) Eredménytartalék

(+) Saját elhatározásból lekötött tartalék

(+/-) Adózott eredmény

(+) Jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség

(–) Immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke (ide nem értve a vagyoni betétként szerzett eszközöket, illetve az értékhelyesbítést)

(+/-) Adóalap

 

A fentiek utáni 15%-os mértékű osztalék utáni adót kiváltó adót a záró társasági adóbevallásban kell bevallani. A bevallott összeget három egyenlő részletben, a záró társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és a bevallás benyújtását követő két adóévre – de legkésőbb a kata-alanyiság megszűnése adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás Art. szerinti esedékességének időpontjában kell megfizetni.

 

  1. Specialitások a kata adózás alatt

 

Az áttérést követően előállhatnak olyan esetek, hogy bizonyos bevételek a kata-alanyiság időszakában folynak be, ugyanakkor azok még a megelőző adóévhez, azaz a társasági adóalanyiság időszakához kapcsolódnak és azokat az Szt.-ben szereplő összemérés elvének megfelelően az adózó már el is számolta társasági adós bevételként. Ilyen esetben kettős adóztatási helyzet állhatna elő, hiszen az érintett, a társasági adóalap részeként már figyelembe vett bevétel egyúttal katás bevételnek is minősülne. Az ilyen anomáliák kezelése érdekében a Katv. kimondja, hogy – a Katv. 2. § 12. pontjában foglaltaktól eltérően – nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet a Tao. tv. alapján a társasági adó alapjának kell tekinteni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek a társasági adó alapját képezik.

 

 

A cikk a Számviteli és Adózási Tanácsadó 2021. januári lapszámában jelent meg.

Írta: Dr. Németh Nóra, a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának szakértője