Áfa 2021

Fórum Média 2020-10-19

Az adminisztrációs terheket csökkenti, hogy 2021 második félévétől az adóhivatal minden cég számára elkészíti az áfabevallás tervezetét, így csaknem félmillió társaság mentesül a kötelezettség alól.

Az adózók széles körét érinti, hogy az adóhatóság a magánszemélyek személyi jövedelemadójához hasonlóan elkészíti az áfabevallások tervezetét is. Erre azért nyílhat mód, mivel idén júliustól minden vállalkozás felé, jövő évtől pedig minden számlát jelenteni kell a NAV-nál. Fontos azonban, hogy a tervezetnél az adóhatóság elvárja az adózó közreműködését – az adólevonást ugyanis csak ő tudja intézni. Ugyancsak az áfatörvény módosítása teszi lehetővé azt, hogy a jövő évtől csökkenthető lesz az adó a behajthatatlan követelésekkel akkor is, ha az nem áfaalanytól származó adósságból ered.

Még egy fontos áfakérdésről tudunk beszámolni. Sok éve húzódó, és az ingatlanfejlesztők zsebéből súlyos milliárdokat kiszedő bizonytalanságra tett pontot az Unió Bírósága. Nem csak azt erősítette meg, hogy az úgynevezett „közcélú” beruházásokra levonható az áfa, de azt is, hogy ezeknek a szükségszerű átadása sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget akkor, ha a beruházás a fejlesztő gazdasági tevékenységéhez is elengedhetetlenül szükséges.

Az áfában már évek óta megoldatlan az a probléma, hogy hogyan kell kezelni az úgynevezett „közcélú” beruházások áfakötelezettségét. Ennek háttere, hogy nagyon sok beruházásnál rákényszerül arra a fejlesztő, hogy a saját jól felfogott érdekében, de tipikusan állami vagy önkormányzati előírások alapján „közcélú” beruházásokat valósítson meg.

Ilyen az, amikor a lakópark csak akkor kap engedélyt, ha a beruházó a közeli kereszteződés, játszótér vagy vízelvezető árok fejlesztését is elvégzi; vagy amikor az ipari létesítmény miatt új autópálya-lehajtót kell építeni. Ezekben közös, hogy e fejlesztések egyértelműen szükségesek a főberuházás miatt megnövekedett lakossági vagy ipari igények kielégítéséhez, ám annyiban mégis közcélúak, hogy tipikusan állami vagy önkormányzati tulajdonba kerülnek és később „bárki” használhatja azokat.

Hazánkban már egy 2008-ban hozott ítélet óta tudható, hogy az ilyen beruházások költségeire rakódó áfa még akkor is levonható, ha utóbb az adott beruházást ingyenesen kell az önkormányzat vagy állam kezelésébe adni.

Az átadással kapcsolatban azonban korábban nagyon hátrányos ítéletek születtek. Ezekből úgy tűnt, hogy még ha le is vonható a bejövő áfa, az ingyenes átadás mégis áfaköteles. Ez arra a szabályra vezethető vissza, mely szerint az ingyenesen átadott termék, szolgáltatás is áfa-köteles, ha az azzal kapcsolatos áfa levonható volt.

 „A fenti szerencsétlen gyakorlatot várhatóan gyökeresen felforgatja az Unió Bíróságának pár napja napvilágot látott, a C‑528/19. sz. ügyben hozott ítélete, amelyben arra jutott, hogy az ilyen közcélú beruházásoknál bizonyos feltételek esetén mégsem kell áfát fizetni, miközben a bejövő áfa mégis levonható” – ismerteti Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere.

Az adott ügyben egy mészkőfejtő üzemeléséhez két szempontból is elengedhetetlen volt az odavezető önkormányzati út kiszélesítése. Egyrészt azért, mert ha elmarad a kiszélesítés, akkor a mészkőfejtőre vonatkozó építési engedély is hatályát veszíti. Másrészt azért is, mert a mészkőfejtőre tartó munkagépek ténylegesen sem tudták volna használni a meglévő szélességű utat.

A mészkőfejtő üzemeltetője tehát saját költségén kiszélesítette az utat, ugyanakkor az utat ingyenesen az önkormányzat kezelésébe adta, illetőleg azt bárki más is ingyenesen használhatta.

Az Unió Bírósága elsőként azt rögzítette, hogy sem gyakorlati, sem jogi értelemben nem folyhatott volna az adóköteles mészkőfejtési tevékenység akkor, ha az út nem kerül kiszélesítésre. Emiatt úgy látta, hogy fennállt a szükséges közvetlen és azonnali kapcsolat az út kiszélesítése és a társaság adóköteles tevékenysége között, tehát az ezzel kapcsolatban felmerült áfa levonható.

Az ügy igazi újdonsága azonban az, hogy ettől függetlenül sem látta úgy az Unió Bírósága, hogy az út ezt követő ingyenes átadása áfafizetési kötelezettséget keletkeztetne.

Arra jutott ugyanis, hogy az út, illetőleg az azon végzett munkálatok olyan szoros összefüggésben vannak a társaság adóköteles tevékenységével, hogy azt ebben az értelemben nem lehet úgy tekinteni, mint amelyet a vállalkozás kivont a saját tevékenysége köréből. Ez annak ellenére is így van, hogy jogi értelemben az út az önkormányzaté lett, és még azzal együtt is, hogy az utat egyébként bárki más is (ingyenesen) használhatja.

A cikk a Számviteli és Adózási Tanácsadó szaklap 2020. novemberi számában olvasható.