A szociális hozzájárulási adó 2019-es változásai

Kovácsné Horváth Mónika 2019-05-06

A szociális hozzájárulási adó (szocho) 2019. január elsejétől megváltozott. Megszűnt a korábban használt egészségügyi hozzájárulási adó (eho) elnevezés, helyette a szochot kell alkalmazni.

Új törvény is született 2018-ban a 2018. évi LII. törvény, valamint az egészségügyi hozzájárulási adó megszűnése miatt az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) is számos változtatást kapott. Az új szocho törvény szerint ezt az adót kell alkalmazni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja törvény) alapján meghatározott esetekben.

Az adó alapja alapvetően a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, azonban 2017. január 1-jétől a kifizető által fizetendő adó alapjául szolgál a rendvédelmi egészségkárosodási járadék és a honvédelmi egészségkárosodási járadék is. A kifizetőt terhelő adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, és ezen szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. Idetartoznak az összevont adóalapba tartozó, az adóalap számításánál figyelembe vett jövedelmek, béren kívüli juttatások, a külön adózó jövedelmek egyes típusai, az őstermelők bevételének a törvényben meghatározott százaléka és az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozó bevétele.

Az adó alanya lehet a kifizető, az egyéni vállalkozó, vagy a mezőgazdasági őstermelő. Kifizető a természetes személlyel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy.

Az adófizetésre kötelezett személy az lesz, aki az Szja törvény szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelmet juttat akár belföldi, akár külföldi legyen is, azonban amennyiben az Szja törvény szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelem külföldi kifizetőtől származik és a Tbj. szerint nem képez járulékalapot, akkor a természetes személy lesz az adó fizetésére kötelezett. Munkaerő-kölcsönzés esetében, a fizetendő adó alanya a kifizető lesz, kivétel itt is a külföldi kifizető esete, amikor a kölcsönbe vevő lesz az adófizetésre kötelezett.

Az adó mértéke 2019-ben is 19,5% maradt, mely mérték vonatkozik 2019. január 1-jétől azon esetekre is, amikor a korábbi években eho-t kellett fizetni, s annak megszüntetése miatt keletkezik szocho fizetési kötelezettség. A fizetendő adó az adóalap után, a kifizetéskor érvényes adómértékkel számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezett szocho törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. [2. § (3)]

A számított adót csökkentik 2019. január 1-jétől:

  • a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a három, vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény,
  • a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény,
  • a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény.

Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta állapítja meg, adott hónapban egyszer még akkor is, ha a kifizető és a természetes személy között több alkalommal jön létre munkaviszony az adott hónap során. Amennyiben a munkáltató változik, akkor az új munkáltató a kedvezményt tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részében. A kifizető ugyanazzal a magánszeméllyel kapcsolatban csak egy adókedvezmény igénybevételére jogosult. Amennyiben több adókedvezmény is megilletné, akkor a kifizetőnek kell kiválasztania, hogy melyiket alkalmazza. Adókedvezményt a költségvetési szerv kifizető nem érvényesíthet.

Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben a foglalkoztatottak után kedvezmény igényelhető (10. §). Amint láthatjuk, itt szűkült a kedvezményre jogosultak köre, mivel 2019-től már csak a FEOR ’08-as foglalkoztatási osztály 6-os főcsoport 61-es csoport, 7-es főcsoport 7333-mas munkakör, 8-as főcsoport 8421 foglalkozás és a 9-es főcsoportban foglalkoztatott munkavállalók után lehet igénybe venni. Ezen munkakörök közé tartozik például a takarító, portás, hivatalsegéd, vagy a csomagkihordó is. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás esetén nincs annak jelentősége, hogy a munkavállalónak milyen végzettsége van. Például egyetemi végzettséggel is alkalmazhatunk valakit takarítóként úgy, hogy közben igénybe vesszük a kedvezményt, amennyiben a természetes személy foglalkoztatása takarítóként történik. Abban az esetben, ha áthelyezzük például könyvelői munkakörbe, akkor a kedvezmény már nem érvényesíthető. A bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után számított adómérték 50%-ával csökkenthető az adó, azaz a szocho így 19,5% helyett 9,75% lesz. Az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem foglalkoztatta, vagy nem kizárólag a szakképzettséget nem igénylő munkakörben történt a foglalkoztatás, akkor a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan a foglalkoztató részkedvezményt nem érvényesíthet.

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény alapján azt a személyt nevezzük munkaerőpiacra lépőnek, aki a NAV adatbázisa szerint a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. Ezen időtartamba nem tartozik bele az anyasági ellátás (csecsemőgondozási díj, gyed, gyes, gyet) folyósításának időszaka, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel. Azaz ha az anyuka gyermekvállalás miatt nem dolgozott az elmúlt 275 napban, majd visszamegy korábbi munkáltatójához, akkor ő kedvezményezettnek fog számítani, ugyanis ebben az esetben nem a kifizető, hanem a munkavállaló személye a mérvadó. A kifizető a feltételek fennállásáról kiállított igazolás birtokában érvényesítheti a kedvezményt. Az igazolás a NAV-tól kérhető bejelentés, vagy a 08-as bevallásban tett kérelem alapján. A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első két évben a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér, a harmadik évben pedig a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér fele. (11. §) A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér. Például, ha a munkavállaló foglalkoztatásának első kétéves időtartama 2020. március 7-en jár le, akkor március 8-án kezdődik a foglalkoztatás harmadik éve. Március hónapban a munkáltató még a 19,5 szazalék mértékű adókedvezményt érvényesítheti.

Amennyiben a cégnél munkaviszonyban álló munkavállaló 2012-ben létesített munkaviszonyt