A szakképző iskolák közalkalmazottainak munkavállalóvá válása

Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta 2020-01-23

A 2019. november 28-ai Magyar Közlönyben jelent meg az új szakképzési törvény. A jogszabály értelmében a szakoktatók 2020 júliusától a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak majd – a szakszervezetek tiltakozása ellenére. Melyek az átmeneti rendelkezések 2020. január 1-je és 2020. június 30-a között? Milyen tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót? És egyáltalán: mire kell különösen odafigyelnünk?

Mi is az a szakképző intézmény és a többcélú szakképző intézmény?

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX törvény (a továbbiakban: Szkt.) értelmében

„16. § [A szakképző intézmény]

(1) Szakképző intézmény

  1. a) a technikum és
  2. b) a szakképző iskola.
  3. § [A többcélú szakképző intézmény]

A szakképző intézmény köznevelési intézmény egy vagy több köznevelési alapfeladatát is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható (a továbbiakban: többcélú szakképző intézmény). A szakképző intézmény pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot, illetve a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is elláthatja, hogy többcélú szakképző intézmény formájában működne.”

Melyek az átmeneti rendelkezések és hogy alakul a 2020. július 1-je utáni időszak

Az átmeneti rendelkezések értelmében: 2020. január 1-től 2020. június 30-áig (Szkt. 127. §)

  • a technikum szakgimnáziumként,
  • a szakképző iskola szakközépiskolaként működik.

A fenntartónak 2020. július 1-jével gondoskodnia kell a szakgimnáziumnak, illetve a szakközépiskolának az Szkt. törvénynek megfelelő

  • működése előkészítéséről és
  • alapító okiratának módosításáról

azzal, hogy a több különböző típusú szakképző intézmény, illetve köznevelési intézmény feladatait is ellátó, valamint nem köznevelési alapfeladatot ellátó intézménnyel összevont szerv jogállását az általa ellátott alapfeladat nagyságrendje alapján kell meghatározni.

A többcélú nevelési-oktatási intézményt akkor kell szakképző intézményként átalakítani, ha alaptevékenysége alapján szakképzési alapfeladatot lát el a külön kormányrendeletben meghatározott arányban.

A 2019. december 31-én a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja az ekkor fennálló jogviszonyában – közalkalmazottként, óraadóként – végzi feladatait 2020. június 30-ig.

2020. július 1-jével kell a közalkalmazottak jogállásváltozását – közalkalmazottból munkavállaló – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 25/A–25/C. § alkalmazásával végrehajtani.

 

Milyen tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót?

A törvény kötelezi a munkáltatót arra, hogy 30 nappal a jogállásváltozást megelőzően

–   tájékoztassa a közalkalmazottakat, a szakszervezetet, a közalkalma­zotti tanácsot az átalakulás időpontjáról, okáról, a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről;

–   konzultációt kezdeményezzen a szakszervezettel és a közalkalma­zotti tanáccsal a tervbe vett intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elke­rülésének módjára, eszközeire és a következmények enyhítését célzó eszközökre. A megtörtént konzultációról szintén ajánlatos jegyző­könyvet felvenni.

Írásban kell tájékoztatni a közalkalmazottat az átvevő munkáltatónál tör­ténő továbbfoglalkoztatásáról. A tájékoztatásnak nemcsak azt kell tartal­maznia, hogy a közalkalmazott továbbfoglalkoztatását az átvevő munkáltató az átadást követően biztosítja, hanem továbbfoglalkoztatásra irányuló ajánlat esetén a megkötendő munkaszerződés tartalmai elemeit is közölni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a munkavállalói kötelezettségeket is, amelyek teljesítése feltétele az átvevő munkáltatónál való előmenetelnek, illetve a jogviszony fenntartásának (például egy meghatározott tanfolyam elvégzése).

 

Melyek a határozatlan idejű jogviszonnyal, a teljes munkaidővel és a munkabérrel kapcsolatos előírások?

Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony esetén az átvevő munkáltatónál csak határozatlan idejű munkaszerződés köthető. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál is csak teljes munkaidős foglalkoztatás létesíthető.

Az átvevő munkáltatónál próbaidőt kikötni nem lehet!

A munkavállaló munkabérét nem lehet alacsonyabban megállapítani az alkalmazott 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetményének számtani közepénél [Szkt. 127. § (5) bek.].

Ne feledjük: kell a közalkalmazott nyilatkozata is!

A közalkalmazottnak a tájékoztatás átvételétől számított 15 napja van arra, hogy írásban nyilatkozzon, hozzájárul-e az átvevő a munkáltatónál történő további foglalkoztatásához. Ha az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a további foglalkoztatásához nem járult hozzá.

 

Mikortól szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony?

A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya 2021. június 30. napjával, az átadás időpontjában – függetlenül attól, hogy továbbfoglalkoztatására az átvevő munkáltatónál sor kerül-e vagy sem – megszűnik. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat, hogy közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25. §-ának (1) bekezdés d) pontja szerint megszűnik.

Nem jogosult végkielégítésre a jogállásváltozásra tekintettel az,

  • akinek közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át, továbbá
  • az, aki további foglalkoztatásához nem járul hozzá, és a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő hatvan napon belül nevelési-oktatási intézménnyel vagy szakképző intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít.

Felmentési idő és felmentési illetmény sem illeti meg! A jogviszony úgy szűnik meg, mintha a munkáltató szűnt volna meg, jogutód nélkül [Kjt. 25/A. § (6) bek.].

 

Továbbfoglalkoztatásához való hozzájárulása estén sem végkielégítés, sem egyéb juttatás nem illeti meg a dolgozót.

A Kjt. a közalkalmazottak jogainak megóvása érdekében azonban biztosítja, hogy a felmentési idő és a végkielégítés mértéke tekintetében a közalkalmazottakat hátrány ne érje.

 

Melyek az átvevő munkáltatónál létesített munkaviszonyra vonatkozó követelmények?

Az átvevő munkáltatónál létesített munkaviszonyra az Mt. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál a közalkalmazotti jogviszonyban elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna le.

Amennyiben az átvevő munkáltatónál a munkaviszony megszüntetésre kerül, akkor a felmondási idő és a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál együttesen jogviszonyban töltött idő alapján, az Mt. előírásai szerint kell megállapítani.

Ettől eltérően, ha az a munkavállalóra kedvezőbb, akkor az átadó és átvevő munkáltatóknál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek az átadás napján hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani a felmondási idő és a végkielégítés mértékét.

Lássunk egy példát, feltételezve, hogy az Mt.-nek a felmondási idő és a végkielégítés mértékére irányadó szabályai a munkaviszony megszűnéséig nem változnak! Az átadás napja 2020. június 30-a. A továbbfoglalkoztatáshoz hozzájárult közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. június 30-ával megszűnik, és az átvevő munkáltatóval 2020. július 1-jével munkaviszonya létesül. Ha az átvett pedagógus munkaviszonya például létszámcsökkentés miatt munkáltatói felmentéssel 2023. június 30. napjával megszüntetésre kerülne, és ha az átadó munkáltatónál 15 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett, az átvevő intézményben 3 év munkaviszonyt szerzett, akkor ez együttesen 18 év. Az Mt. 69. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében felmondási ideje 70 nap, és az Mt. 77. § (3) bekezdésének d) pontja értelmében négy hónap végkielégítés illetné meg.

Ugyanakkor, ha a Kjt. felmentési időre és végkielégítésre vonatkozó előírásai nem változnak, akkor 2020. június 30. napján a Kjt. az átadáskor hatályos 33. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében 60 nap + 3 hónap felmondási idő, míg a Kjt. 37. §-a (6) bekezdésének f) pontja értelmében 6 hónap végkielégítés illetné meg. Könnyen belátható, hogy a példa szerinti munkavállalóra nézve a Kjt.-nek az átadáskor irányadó szabályai szerint számított felmondási idő és végkielégítés a kedvezőbb.

 

A továbbfoglalkoztatott munkavállalónak

  • legkésőbb 2022. augusztus 31-éig meg kell felelnie az Szkt. szerinti alkalmazási feltételeknek, ennek hiányában a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya a törvény erejénél fogva 2022. augusztus 31-én megszűnik;
  • az alkalmazott továbbképzését az utolsó továbbképzésben való részvételétől kell számítani, ha ez az idő az Szkt. 2020. január 1-jei hatálybalépésekor már eltelt, akkor 2021. december 31-éig köteles a továbbképzési kötelezettségét az Szkt. törvény szerint teljesíteni.

Jubileumi jutalom

A szakképző intézmény alkalmazottjával a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapodhat jubileumi jutalom biztosításában legalább 15 éves munkaviszony esetére.

Kötelező a megállapodás megkötése a Kjt. jubileumi jutalomra vonatkozó feltételei szerint azzal, aki a 2019. december 31-én hatályos Nkt. szerint szakgimnázium, szakközépiskola alkalmazottja. A jubileumi jutalomra jogosító időtartam megállapításánál a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani.

A jubileumi jutalom alapja az alkalmazott jubileumi jutalom kifizetésekor fennálló munkabére.

 

Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta ügyvéd

ügyvéd, a Csongrád Megyei Választottbíróság tagja, a közszférában alkalmazandó foglalkoztatási előírások szakértője

 

A cikk a Közoktatási Vezető c. magazinunk 2020. januári számából származik.