A nyári betakarítás tűzvédelmi sajátosságai

Nagy János 2019-07-19

Hagyományosan június vége, július eleje a nyári betakarítási munkák kezdete. Ahhoz, hogy a betakarítást, a termények feldolgozását, tárolását is elkerüljék a tűzesetek, röviden áttekintjük a legfontosabb aktuális tudnivalókat, megtörtént esetek tanulságait, valamint a jó gyakorlatokat.

Felkészülés:

- a betakarításban, összehúzásban, bálázásban résztvevő erőgépek, munkagépek, egyéb járművek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltetőnek el kell végeznie szemle keretében;

- ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban be kell jelenteni a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek;

- a járművek műszaki ellenőrzéséről jegyzőkönyvet kell felvenni és a járművön kell tartani;

- a járműveken legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani;

- az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, az akkumulátorát pedig olyan védőburkolattal kell ellátni, amely legalább nehezen éghető, villamosságot pedig nem vezető anyagú;

- a szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani;

- a védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani;

- a folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

 

Betakarítás:

- a betakarítást először a közút és a vasútvonal mentén kell elvégezni;

- a learatott termény, szalma nem lehet 100 méternél közelebb vasútállomáshoz és minimum 3 méter széles védőszántással kell körülvenni;

- tilos dohányozni a gabonatáblán és a járműveken, azok vezető fülkéiben is;

- a kijelölt dohányzóhely nem lehet közelebb a gabonatáblához, mint 15 méter és ott éghető anyag, növényzet sem lehet, valamint a dohánynemű gyűjtéséhez, eloltásához elegendő mennyiségű vízzel töltött edényt kell készenlétben tartani;

- a jármű kezelője minden munkakezdés előtt, a szünetekben és a végén is a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát is felül kell hogy vizsgálja és szükség esetén meg kell tisztítania a rárakódott éghető anyagoktól;

-  a tartalék üzem- és kenőanyag nem lehet közelebb a járműhöz, a kazalhoz és a gabonatáblához mint 20 méter és ott éghető anyag, növényzet sem lehet;

- nem végezhető a gabonatáblán, szérűn vagy rostnövénytároló területén lévő járművön olyan karbantartási vagy javítási tevékenység, ami nyílt lánggal vagy üzemanyag elfolyással járhat;

- a munkaszünet idejére a járműveket legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, a kazaltól és ott éghető anyag, növényzet sem lehet, amennyiben a 15 méteres távolság nem tartható, akkor legalább 3 méter széles védőszántáson kívül kell elhelyezni;

- betakarítás helyszínén a járművet a kezelője nem hagyhatja el üzemeltetés közben.

Feldolgozás:

- az összehúzást, kazalozást végző jármű az összehúzott szalmát, kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy annak égésterméke vagy az égéstermék elvezető csöve ne jelentsen gyújtási veszélyt;

- rendszeresen meg kell tisztítani az összehúzásban, kazalozásban részt vevő járművet a ráhullott szalmától, szénától, gabonahulladéktól;

- terményszárító berendezés üzemeltetése során a figyelembe kell venni, be kell tartani a gyártó kezelési utasításában foglaltakat;

- rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki;

- minimum 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani a sátorozási területen minden megkezdett 10.000 m2 alapterület után.

 

Tárolás:

- legfeljebb 1.000 m2 lehet az összehúzott szalma alapterülete;

- mezőn összerakott kazal, nem lehet közelebb robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat előállító, feldolgozó, használó, tároló vagy forgalmazó építményekhez, mint 200 méter, egyéb építményekhez, mint 100 méter, vasúti vágányhoz, mint 100 méter, közúthoz, erdőhöz, lábon álló gabonához, mint 25 méter és nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetékhez, mint a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter;

- úgy kell elhelyezni a kazlakat, hogy a második sorban lévők az előtte lévő sorokhoz képest azok közé kerüljenek;

- az egyes kazlak és az egyes sorok között is a nagyobb kazalmagasság háromszorosát kell megtartani, de ez nem lehet kevesebb, mint 20 méter;

- minimum 3 méter széles védőszántást kell létrehozni a mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma- és rostnövény kazlak esetében;

- csak szélcsendes időben szabad dohányozni, mégpedig a kazaltól minimum 30 méter távolságra;

- mezőgazdasági létesítmények villamos berendezéseinek időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat az üzemeltetőnek legalább 6 évenként kell elvégeztetni, a minősítő iratban rögzített hiányosságokat a felülvizsgáló által meghatározott határnapig meg kell szüntetni;

- a 3.000 m2-nél nagyobb mezőgazdasági épületek használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel kell rendelkeznie, amelyben át kell vezetni a tűzvédelmi helyzetet érintő változásokat, a változást követő 30 napon belül;

- nincs tűzvédelmi követelmény a kizárólag növénytermesztési célú, földszintes építmény illetve a legfeljebb 1.000 m2 alapterületű, földszintes, NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályú mezőgazdasági épület építményszerkezeteivel szemben;

- amennyiben az épület területén beépített tűzjelző berendezés létesül, kulcsszéfet kell telepíteni a 10.000 m2-nél nagyobb alapterületű mezőgazdasági létesítmények esetében;

- nem kötelező hő- és füstelvezetést létesíteni az ömlesztett tárolású mezőgazdasági terménytároló helyiségben, mezőgazdasági létesítményben való raktározás, tárolás esetén.

A cikket teljes terjedelmében a Tűzvédelem c. folyóirat 2019. júliusi számában olvashatja.