A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításai

Kálmán László 2020-02-12

Az év végi jogszabály-alkotási dömping számos joghelyen módosította, kiegészítette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseit.

A módosítások, kiegészítések az ún. „salátatörvényekben” jelentek meg:

  • évi CV. törvény egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról (205. sz. Magyar Közlöny),
  • évi CX. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról (206. sz. Magyar Közlöny),
  • évi CXII. törvény a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről (210. sz. Magyar Közlöny),
  • évi CXXVI. törvény a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról (210. sz. Magyar Közlöny).

 

2019. évi CV. törvény alapján pontosításra, kiegészítésre került az Mvt. 9. § (4) bekezdése, amely alapján a honvédelemért felelős miniszter kivételesen indokolt esetben az Mvt.-ben előírtaktól eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan:

  • a honvédelmi szervezeteknél,
  • a fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél,
  • a minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdekeket is szolgáló telepített munkahelyen, ideiglenes építési munkahelyen azoknál a gazdasági társaságoknál, ahol a tulajdonosi jog gyakorlója,
  • illetve az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-ban felsorolt gazdasági társaságoknál.

Az előbbiek figyelembevételével módosításra, kiegészítésre került:

  • az 86. § (1) bekezdés e) pontja, amely tartalmazza azokat a szervezeteket, amelyekre a munkavédelmi hatóság jogköre nem terjed ki,
  • az 88. § (2) bekezdés a) pontja, amely alapján a Kormány az előbbi szervezetek tekintetében a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szerveket kijelöli, valamint azok sajátos feladatait és a hatósági eljárás eltérő szabályait rendeletben határozza meg, valamint
  • az 88. § (3) bekezdés c) pontja, amely alapján a honvédelemért felelős miniszter rendeletben határozza meg az Mvt.-ben előírtaktól eltérő követelményeket, eljárási szabályokat, a tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását, továbbá a hatósági ellenőrzés kiadása és a hatósági tevékenység tapasztalatairól való beszámolás rendjét, a munkavédelmi érdekképviseletre, érdekegyeztetésre, valamint a balesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat.

2019.évi CX. törvény módosítása alapján a fokozott expozíció kivizsgálása a munkabaleset kivizsgálásán kívül – eltérő rendelkezés hiányában – a munkáltató feladata, a kivizsgálás eredményét munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a vizsgálati lapon kell rögzíteni.

Nem változott az a követelmény, hogy a munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatót tájékoztatni kell, aki dönt a vizsgálatban való közreműködéséről. Súlyos munkabaleset – és új követelményként fokozott expozíció esetén – a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban, ezért a munkáltatónak az orvost mindkét esetben értesítenie kell.

 

Az Mvt. 65. § új (3) bekezdése a fokozott expozíciós eset kivizsgálását munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti. Az Mvt. 66. §. (3) bekezdés módosítása alapján „A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés, valamint a fokozott expozíció kivizsgálásában.”

Az Mvt. 82/D § (1) bekezdés b)-c) pontjai szerinti munkavédelmi hatósági közigazgatási bírság kiszabásának esetei a továbbiakban a fokozott expozíciós esetekre is vonatkoznak.

Az Mvt. 84. § (2) bekezdés módosítása szerint a munkavédelmi hatóságnak a fokozott expozíciós esetet nem kell kivizsgálni.

Az Mvt. 85. §  előírása,  A munkavédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.” hatálytalanításra került.

 

2019. évi CXII. törvény 11. § alapján az Mvt. 75. § (2) bekezdésében az „a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység” szövegrész helyébe a „szakmai képzés” szöveg, a 87. § 9. pontjában az „a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján” szövegrész helyébe az „a szakirányú oktatás keretében a szakképző intézményben, illetve a duális képzőhelyen” szöveg lépett.

 

2019. évi CXXVI. törvény módosítása alapján az Mvt. kiegészült a „IV/A fejezet Munkaegészségügyi bejelentések és nyilvántartások” fejezettel.

A törvény külön nyilvántartási kötelezettséget határoz meg a munkáltatónak, nyilvántartást kell vezetni:

  • a veszélyes anyagok munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó adatokról,
  • azokról a munkavállalókról, akik munkavégzésük során rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójának vannak vagy lehetnek kitéve.

 

Mindkét nyilvántartás esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

  • a munkavállaló nevét, születési idejét,
  • az expozíciót okozó veszélyes anyag/rákkeltő anyag nevét,
  • a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét,
  • az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként.

 

A kötelezően nyilvántartandó adatokból látszik, hogy a munkáltatónak nem elég munkavállalói csoportonként vezetnie a nyilvántartást, hanem minden érintett munkavállaló vonatkozásában a törvény egyedi nyilvántartási kötelezettséget ír elő.

 

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos nyilvántartásban szereplő adatokat a munkaviszony megszűnését követő tíz évig, ha a munkavállaló munkahelyén rákkeltő hatású anyagoknak van kitéve, ötven évig meg kell őrizni. Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnik az adatokat a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak kell átadni megőrzés céljából.

 

A rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójának nyilvántartásában szereplő adatokat az expozíció utolsó napját követő ötven évig kell megőrizni.

 

Látható, hogy a nyilvántartásokban szereplő adatok vonatkozásában a megőrzési idő kezdő időpontja eltérő:

  • a veszélyes anyag expozíció nyilvántartás estében a munkaviszony megszűnése,
  • a rákkeltő anyag expozíció nyilvántartás esetében pedig az expozíció utolsó napja a megőrzési idő kezdő időpontja,
  • ez a két időpont adott esetben eltérhet egymástól, hiszen lehetséges az, hogy egy munkavállaló a munkaköre megváltozása vagy áthelyezés miatt már nem kerül kapcsolatba rákkeltő anyagokkal, ettől függetlenül ezt követően még hosszú évekig állhat munkaviszonyban a munkáltatónál.

Mivel az új nyilvántartások a munkavállalók személyes adatait tartalmazzák, ezért a munkáltatónak a személyes adatok kezelésével és azok megőrzési idejével kapcsolatosan is vannak nyilvántartási kötelezettségei. 

 

A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendeletben meghatározott rákkeltőkkel végzett tevékenységeket minden év január 10-ig be kell jelenteni a munkavédelmi hatóság részére, a munkavédelmi hatóság a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. Az alkalmazandó bejelentő lapot a foglalkozáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. (A bejelentés tartalmát az új IV/A fejezet tartalmazza.)

 

Az Mvt. 83. § módosítása, illetve kiegészítései a munkabiztonsági szakértői tevékenység kamarai nyilvántartását szabályozza, meghatározza a szakértők nyilvántartásának adattartalmát, milyen adatok jelenhetnek meg a kamara honlapján, illetve milyen adatok megjelenését kérheti a kérelmező.

 

A kamara a munkabiztonsági szakértő adatait a honlapról törli:

  • a szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély visszavonását követő napon, vagy
  • a szakértő haláláról történő értesítést követő napon.

 

Pontosításra, illetve kiegészítésre került az Mvt. 87. § néhány fogalommeghatározása.

„1/J. egyéni védőeszköz EU-típusvizsgálati tanúsítvány: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EU-típusvizsgálat alapján megfelel az (EU) 2016/425  európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak.”

„12. Veszélyes anyag:

  1. a) az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján fizikai, egészségi veszélyek vagy mindkettő tulajdonság alapján veszélyesként osztályozott anyag, vagy
  2. b) az a vegyi anyag, amely bár nem felel meg az a) pontban meghatározott osztályozás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló rendelet határértéket határoz meg.”

„12/A. Veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során a fizikai, egészségi veszélyek vagy mindkét tulajdonság tekintetében veszélyes besorolást kap.”

Megjegyzés: az Mvt. új IV/A fejezet előírásainak egy részét gyakorlatilag a veszélyes anyagokkal, illetve rákkeltő anyagokkal kapcsolatos miniszteri rendeletek is tartalmazzák, vélhetően e rendeletek is hamarosan módosításra kerülnek.

Szerző: Kálmán László

A cikk a Munkavédelem c. szaklapunk 2020. februári számában olvasható.