A munkajogi igény

dr. Palotay Pálma 2019-09-19

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el.

Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint alkotmányos alapjognak minősül a munkajogi igény bíróság előtt történő érvényesítésének joga.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) Negyedik részének XXIII. fejezete A munkaügyi vita címszó alatt rendelkezik a munkajogi igény érvényesítésének szabályairól.

Az Mt. 285. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből (Mt.) származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni [285. § (2)].

A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény akkor érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette.

 

A munkajogi igény elévülése (Mt. 286. §)

 

A munkajogi igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy a személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év alatt, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

Az elévülésre a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le.

 

A munkajogi igény érvényesítése (Mt. 287. §)

 

A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni

  • az egyoldalú munkaszerződés-módosítással;
  • a munkaviszony-megszüntetés jogellenességével;
  • a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel;
  • a fizetési felszólítással, továbbá a
  • 81 §. (2) bekezdésben foglaltakkal (a munkavállaló munkájáról munkáltató általi írásbeli értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti)

kapcsolatos igény érvényesítése iránt.

A munkavállaló 78. § szerinti azonnali hatályú felmondásával, valamint a 40. § [1] szerinti felmondásával kapcsolatos igény az elévülési időn belül érvényesíthető.

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.

A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Az igényt érvényesítő igazolással élhet, ha a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja.

Az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető.

A 30 napos keresetindítási határidőt nem érinti, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a jogvita feloldása érdekében békéltetés lefolytatását rendeli.

 

A cikket teljes terjedelmében a Munkajog c. szaklap 2019. szeptemberi számában olvashatja.

 

[1] A munkavállaló a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna.