A munkaidő-beosztás lépései

Forum Média 2021-03-08

A munkaidő-beosztás elkészítésének lépései eltérőek, ha  a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha kéthavi munkaidőkeret kerül megállapításra, illetve ha a napi munkaidő 12 óra.

  1. Munkaidőkeret közzététele

 

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (4) bekezdés]. Írásbeli közlésnek minősül az is, ha a munkaidő-beosztást a munkáltató a helyben szokásos módon közzé teszi (pl.: kifüggesztéssel).

 

Példa:

 

A munkavállaló kettő havi munkaidőkeretben van foglalkoztatva akként, hogy:

  • a munkaidőkeret kezdő napja minden páratlan naptári hónap első napja,
  • a munkaidőkeret befejező napja minden páros naptári hónap utolsó napja.

 

  1. A ledolgozandó munkaórák száma

 

A munkaidőkereten belül a munkaidő tartamát, a napi munkaidőt és az általános munkarendet alapul véve kell meghatározni azzal, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

Általános munkarendnek minősül a munkaidő heti öt napra, hétfőtől péntekig történő beosztása.

 

A munkaidőkereten belül a ledolgozandó munkaórák meghatározásakor a távollétek időtartamát

  • vagy figyelmen kívül kell hagyni,
  • vagy az adott munkanapra a munkavállaló beosztása szerinti napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.

Ha a távollét napjára munkavégzésre nem volt beosztva a dolgozó, akkor a távollét tartamát a napi munkaidő (teljes munkaidő esetén napi nyolc órával) kell számításba venni vagy figyelmen kívül hagyni.

 

Példa:

 

Kettő havi munkaidőkeret esetén 2021. március–április hónapban a munkanapok száma: 42 munkanap.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére ezért 336 munkaórát (42 munkanap x 8 munkaóra) kell a munkáltatónak beosztania és a munkavállalónak teljesítenie. A dolgozó a keresőképtelenség napjaira távolléti díjat vagy táppénzt kap, és pótlólag nem kell ledolgoznia az e napok szerinti munkaidő-beosztás szerinti munkaórákat.

 

Ez azt jelenti, hogy

  • a keresőképtelenség napjaira előzetesen beosztott munkaidőt, beosztás hiányában a napi munkaidőt 8 órát teljesítettnek kell tekinteni, vagy
  • a keresőképtelenség napjait figyelmen kívül kell hagyni. Pl. ha a kettő havi (március–április) munkaidőkereten belül 10 munkanap keresőképtelen volt, akkor a teljesítendő munkaórái száma (42 – 10) x 8 = 256 munkaóra az ezen felül teljesített órák rendkívüli munkaidőnek minősülnek.

 

Ha előre ki van írva a szabadság, akkor a távollétek időtartamát a munkaidőkereten belül,

  • ha készült munkaidő-beosztás, a munkaidő-beosztás szerinti munkaidővel kell számolni, ha nem készült, akkor a napi munkaidővel (teljes munkaidő esetén 8 órával) kell a távollét időtartamát figyelembe venni, vagy
  • a szabadság miatti távollétek időtartamát a munkaidő-beosztásnál, elszámolásnál figyelmen kívül kell hagyni.

 

  1. A munkaidő beosztása

 

Fontos megjegyezni, hogy a havi díjas dolgozó akkor is jogosult a teljes havi munkabérére, ha a munkaidőkeret leteltéig azért nem dolgozta le a munkaidőkereten belüli munkaórákat, mert a munkáltató kevesebb munkaidőre osztotta be.

 

A munkaidő-beosztás közlése

 

A munkaidőt a munkáltatónak legalább egy hétre a beosztás szerinti munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban kell közölni. Beosztás hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

 

Ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, akkor a munkaidő-beosztást 96 órával korábban módosíthatja.

 

A közölt munkaidő-beosztást a munkáltató a munkavállaló írásbeli kérelmére is módosíthatja. A munkaidő-beosztás módosításával lehetővé válik, hogy a túlmunka elrendelése és díjazása helyett a munkaidőkereten belül maradva, azt nem túllépve ossza be a munkavállaló munkaidejét.

 

Védett csoportok

 

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás elrendeléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges, ha

  • várandós a várandósága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
  • gyermekét egyedül neveli, gyermeke hároméves koráig,
  • munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat áll fenn.

 

Fiatal munkavállaló (18. életévét még be nem töltött) számára a heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be (Mt. 114. §).

 

Pihenőnapok beosztása

 

Fő szabályként a munkavállaló részére hetente két pihenőnapot kell beosztani.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli tevekénység keretében foglalkoztatott munkavállalók részére havonta legalább egy pihenőnapot be kell osztani.

Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

      

Napi pihenőidő

 

„Mt. 104. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.”

 

A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között fő szabály szerint legalább tizenegy órának kell megszakítás nélkül eltelnie, amely idő alatt a munkavállaló munkát nem végez. (Ha a napi pihenőidő a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább 10 óra pihenőidőt kell biztosítani.)

Megszakítás nélküli tevékenység keretében ettől eltérően kevesebb, de legalább nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani. (Ha a napi pihenőidő a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik legalább 7 órát).

 

A napi 8 óra (nyári időszámítás 7 óra) pihenőidő alkalmazása esetén azonban a munkavállalót kárpótolni kell oly módon, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra legyen. Ez azt jelenti, hogy a 8 óra pihenőidő utáni beosztás szerinti munkavégzést közvetlenül követően legalább 14 óra napi pihenőidőt kell biztosítani.

 

Munkaközi szünet

 

A munkavállalót, ha a beosztás szerinti napi munkaideje vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a

  • ­         hat órát meghaladja, 20 perc,
    azaz, ha egy adott napon a munkaidő-beosztás szerint legfeljebb 6 órát kell a munkavállalónak/közalkalmazottnak dolgoznia, akkor arra a napra munkaközi szünet nem illeti meg,
  • ­         kilenc órát meghaladja, további 25 perc, összesen 45 perc

munkaközi szünet illeti meg.

 

A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, legfeljebb három és legalább hat óra munkavégzést követően. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő kezdetének időpontjától (elején), vagy a munkaidő befejezésének időpontjától visszaszámolva (végén) adja ki a munkáltató.

 

A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több részletben kiadni, de a legfeljebb három, de legalább hat óra után kiadott munkaközi szünetrészletnek 20 perc tartamúnak kell lennie.

 

Mennyi lehet a heti, napi munkaidő?

 

A munkavállaló heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet, de egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti 48 órás munkaidő tartamot a munkaidőkereten belüli átlagban kell figyelembe venni.

A heti két pihenőnap egyenlőtlenül is beosztható, azzal, hogy havonta

  • ­            legalább egy pihenőnapot be kell osztani és
  • ­            legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

 

Nincs tehát akadálya annak, hogy a megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló részére a munkáltató a munkaidő-beosztásában egybefüggően akár 14 egymást követő napra munkavégzést írjon elő és a 2 hétre járó 4 nap pihenőnapot ezt követően egybefüggően adja ki.

 

(A napi pihenőidőt, azaz a munka befejezése és a másik napi munkakezdés közötti 11 órát biztosítani kell!)

 

A munkáltató a munkaidő beosztásához való jogát azonban nem gyakorolhatja korlátlanul.

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje

  • nem lehet rövidebb négy óránál és
  • nem lehet hosszabb tizenkét óránál.

 

Megjegyzendő, hogy a napi munkaidő maximumába nem csak a rendes, hanem az adott napra a munkaidő-beosztástól eltérően elrendelt rendkívüli munkaidőt (a túlmunkát) is bele kell számítani. A heti maximumba ezen felül az ügyelet és a munkaidőkereten felüli munkaidő időtartama is beszámítandó.

 

Az Mt. kivételként említi a téli időszámítás kezdetét. Ilyenkor a napi és a heti munkaidő maximuma kivételesen túlléphető.

 

Fontos, hogy a munkaidő-beosztáson más betűvel jelöljük a heti pihenőnapot (például „P”), a munkaszerződés szerint napi 8 órában, de a munkaidő-beosztása szerint napi 12 órában foglalkoztatott többletmunkaideje miatt kiadott „szabadnapot” („kiegyenlítő időt”, például „Szn”), a szabadságot (pl. „Sz” betűvel), a munkaszüneti napot („ünnepnapot”, pl.” Ü”) betűvel.

 

 

Rendkívüli munkaidő

 

A munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén rendkívüli munkaidőnek (Mt. 107–109. § és Mt. 143. §) minősül:

  • a már kiadott munkaidő-beosztáson felül elrendelt munkavégzés, melynek díját havonta kell elszámolni és kifizetni,
  • a munkaidőkereten felüli munkavégzés, melynek mértéke csak a munkaidőkeret lejártát követően állapítható meg, ezért elszámolni és kifizetni is csak a munkaidőkeret végén lehet és kell.

 

 

Rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be:

  • a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
  • a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig.

 

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig rendkívüli munkaidő csak hozzájárulásával rendelhető el.

 

Fiatal munkavállaló (18. életévét még be nem töltött) számára

  • legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el,
  • a heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be (Mt. 114. §).

 

Az anyag teljes terjedelmében a Munkaügyi Kódex 2021. márciusi frissítésében jelent meg.