A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszüntetése, a jogegységi panasz bevezetése

dr. Palotay Pálma 2020-02-12

A Magyar Közlöny 2019. évi 212. számában jelent meg az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény, amely 78 törvényt módosít, most röviden bemutatásra kerül.

 A bírósági rendszer változása

A kiindulópont az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) koncepciójában megfogalmazott azon célkitűzés megvalósítása, miszerint a hatósági eljárás kezdete és az anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Az Ákr. szem előtt tartja a közigazgatási ügyek végleges rendezésének elsődleges kívánalmát, így a jogorvoslati rendszer kialakítása során a döntések ellen igénybe vehető jogorvoslati eszköztárat az anyagi jogerő mielőbbi beálltához igazította.

A törvény indokolása alapján a módosítások hátterében az áll, hogy a jogorvoslati rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a közigazgatási perek fórumrendszerét egyszerűvé és átláthatóvá kell tenni.

A jogorvoslati rendszer kialakítása a hatósági eljárásjog változtatása mellett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.), illetve a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) módosítását is magával hozta.

A közigazgatási bírósági rendszer átalakításával 2020. március 1-jével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság szervezeti egységeként a járásbíróság törvénykezési helye.

A jelenlegi rendszer úgy néz ki, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el első fokon, a Fővárosi Törvényszék első és másodfokon, a Kúria másodfokon, illetve a felülvizsgálati eljárásban, valamint szűk körben első és végső fokon. 

Bizonyos választási ügyekben pedig a járásbíróságok, valamint az ítélőtáblák járnak el első és végső fokon.

Az új polgári perrendtartás bevezetése óta jelenleg is az általános hatáskörű elsőfokú bíróság a törvényszék.

A változás lényege, hogy a közigazgatási és munkaügyi bírósági eljárásban az eljáró nyolc közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű nyolc törvényszék jár el, míg másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon a Kúria.

A munkaügyi bíráskodás a jövőben első fokon a törvényszéken, másodfokon az ítélőtáblákon történik. Munkaügyi kollégiumok mind a törvényszékeken, mind az ítélőtáblákon működnek azzal, hogy a törvényszéki munkaügyi kollégium összevonható más, a törvényben meghatározott kollégiummal.

A járásbíróság szervezeti egységeként törvénykezési hely működik (a járásbíróság székhelyén kívüli, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó településen). A törvénykezési hellyel működő járásbíróságok és az ott működő bírák helyzete speciális a tekintetben, hogy a bírák a tevékenységüket mind a járásbíróság székhelyén, mind a törvénykezési helyen végezhetik.

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumából a munkaügyi szakág kiválik, és a Kúria Polgári Kollégiumába olvad be, továbbá 2020. április 1. napjától a Kúrián a Közigazgatási Kollégium önállóan fog működni. A módosító törvény meghatározza a közigazgatási munkaügyi bíróságok bírósági vezetőinek, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok bírósági vezetőinek, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma bírósági vezetőinek a megbízatásával kapcsolatos átmeneti szabályokat is.

A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosított 4. melléklete 2020. április 1-jétől hatályosan a közigazgatási jogviták elbírálására jogosult, a Bszi. alapján közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek illetékességi területét rögzíti.

2021. január 1. napjától létrejön a Csornai Járásbíróság illetékességi területén lévő települések lakosságszáma kb. 50 000 fő, mely a Győri Járásbíróságról átkerülő települések vonatkozásában kb. 27 000 főből és a Soproni Járásbíróságról átkerülő települések vonatkozásában kb. 23 000 főből tevődik össze.

 

Jogegységi panasz

A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint jogegységi panaszt elbíráló tanács (a továbbiakban: jogegységi panasz tanács), büntető, polgári, valamint közigazgatási kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok fognak működni.

A jogegységi panasz eljárásnak a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye. Kizárólag olyan ítélettel szemben vehető igénybe, amelyet már a precedenserő figyelembevételével hoztak meg.

Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésére jogorvoslati eszköz, mert azokat már kimerítette a fél, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt (ideértve azt az esetet is, ha a Kúria tanácsa tért el a joggyakorlattól), a törvény új jogorvoslati eszközként biztosítja a jogegységi panaszt.

A Bszi. alapján a jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni.

 

Jogegységi panasznak van helye a Kúriának

  1. a felülvizsgálati kérelem vagy indítvány (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati kérelem) vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata,
  2. a felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata,
  3. a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata

ellen, feltéve, hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak.

 

Továbbá jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbb fokú bíróságok határozatában nem került sor.

A jogegységi panasz elbírálásából ki van zárva az alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kizárt bíró, valamint az a bíró, aki a jogegységi panasszal támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.

A jogegységi panaszt a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem – vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés – előterjesztésére jogosult. A jogegységi panasz iránti eljárásban végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelemnek van helye, az annak alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint.

A végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet a jogegységi panaszban kell előterjeszteni. A Kúriának a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás során eljáró tanácsa a panaszt az iratokkal együtt haladéktalanul a jogegységi panasz tanács elé terjeszti.

 

A jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni:

  1. azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti,
  2. azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.

A jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező.

Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, dönt a bíróságokra kötelező értelmezésről, és határozatában

  1. a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha az eltérés indokolt volt;
  2. megállapítja az eltéréssel okozott jogsértést, de a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha
  3. ba) a panaszt olyan ügyben nyújtották be, amelyben törvény a bíróság eljárására legfeljebb ötnapos határidőt állapít meg,
  4. bb) más törvény így rendelkezik;
  5. a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a jogegységi panasz alapjául szolgáló határozatot hozó bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az eltérés nem volt indokolt.

 

Pontosításra kerültek az alkotmányjogi panaszjog gyakorlására vonatkozó rendelkezések is, lehetővé válik a panasz benyújtása a közhatalmat gyakorló szervek számára.

 

Szerző: dr. Palotay Pálma

 

A cikk a Munkajog c. szaklap 2020. februári számában olvasható.