A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény rendelkezései

dr. Fuith-Kocsis Barbara 2019-05-06

2019. január 1-jén hatályba lépett a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.), amely nem a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalókat érinti hátrányosan, hanem a kormánytisztviselők foglalkoztatására határoz meg aggályosnak mondható szabályokat. A kormánytisztviselők stabil jogviszonya és átlátható előmenetele szenvedhet csorbát az új jogszabály szigorúbb rendelkezései által.

Áprilisi lapszámunkban a Kit. rendelkezései közül az általános magatartási követelményeket, a jogviszony létesítésének és megszűnésének/megszüntetésének szabályait, valamint a kormányzati szolgálati jogviszony tartalmi elemeit tekintjük át.

A Kit. hatálya a kormányzati igazgatás szerveinek jogállására és szervezetére, továbbá a kormányzati igazgatási szervek tisztségviselőinek szolgálati jogviszonyára terjed ki.

A Kit. szerint kormányzati igazgatási szervnek minősül:

  • a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi, helyi szervei, és
  • a területi kormányzati igazgatási szervek (a fővárosi és megyei kormányhivatalok).

 

Központi kormányzati igazgatási szervnek minősül:

  • a Kormány,
  • a Miniszterelnöki Kormányiroda,
  • a minisztérium,
  • a kormányzati főhivatal, és
  • a központi hivatal.

 

Általános magatartási követelmények és alapelvek

A jóhiszeműség és a tisztesség elve

A kormánytisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlója a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni, továbbá nem tanúsíthatnak olyan magatartást, ami a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

A feleknek tájékoztatni kell egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely a Kit.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

A joggal való visszaélés tilalma

A kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni.

Tilos a joggal való visszaélés. Joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

A kormánytisztviselő köteles a hivatása gyakorlásával összefüggő jogszabályokat betartani.

A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.

A szakszerűség elve

A kormánytisztviselő feladatait a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó és az egyéb szakmai szabályoknak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el.

A kormánytisztviselő köteles a feladataival összefüggő szakmai követelményeket munkája során érvényesíteni.

A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakmai képességek, a képzettség, a gyakorlat, valamint a teljesítmény alapján határozza meg a kormánytisztviselő illetményét Kit.-ben meghatározott keretek között.

A hatékonyság elve

A kormányzati szolgálati jogviszonyban a közszolgálat elsődlegessége alapján, felelősségtudattal és a közigazgatásba vetett bizalom fenntartását szolgálva kell eljárni.

A kormánytisztviselő köteles munkáját gazdaságosan, költségtakarékosan, a polgárok elégedettségét, az eredményességet szem előtt tartva és a határidőket betartva végezni.

A kormányzati szolgálati jogviszony és annak alanyai

A kormányzati szolgálati jogviszony a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony.

Kormányzati szolgálati jogviszony létesítése

 

A kinevezés általános feltételei

Kormányzati szolgálati jogviszony

  • büntetlen előéletű,
  • cselekvőképes,
  • legalább érettségi végzettséggel vagy középszintű szakképesítéssel rendelkező, valamint
  • eskütételi kötelezettségét teljesítő magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn.

A kiválasztási eljárás

Jogszabály vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Pályázati eljárás esetén kinevezést adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

A személyügyi központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázók tájékoztatásának elősegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár kérheti felvételét, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább érettségi végzettséggel vagy középszintű szakképesítéssel rendelkezik. A Kit. 4. melléklete határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a toborzási adatbázisba felvételét kérő személynek kötelezően kell, illetve választhatóan lehet megadnia.

A toborzási adatbázisba felvételüket kérők, a kiválasztási eljárásban részt vevők, valamint a kormánytisztviselők kötelezően kitöltendő önéletrajza tartalmazza a kötelező adatköröket, valamint az önéletrajzhoz csatolandó, az önéletrajzban foglaltakat igazoló mellékleteket, illetve tartalmazhat egyéb kiegészítő információkra vonatkozó adatokat.

Igazolás a hatósági bizonyítvány alapján

A kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.

A munkáltatói jogkör gyakorlója felhívására a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.

 

A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése, a kinevezés időtartama

A Kit. Rendelkezése értelmében a kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Kormányzati szolgálati jogviszony határozott és határozatlan időre egyaránt létrehozható. Eltérő rendelkezés hiányában a kormányzati szolgálati jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. Nagyon fontos, hogy a kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a kinevezés érvénytelenségére csak a kormánytisztviselő – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.

A határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontja – tartós külszolgálat megszüntetése kivételével – nem függhet kizárólag a kormányzati igazgatási szerv, illetve a kormánytisztviselő akaratától, ha a felek a kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a kormánytisztviselőt a kormányzati szolgálati jogviszony várható időtartamáról.

 

A kinevezési okmány

A kinevezési okmány

  • a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okiratból és
  • a kormányzati szolgálati jogviszony tartalmi elemeit meghatározó beosztási okiratból áll.

A beosztási okiratnak tartalmaznia kell:

  • a kormányzati szolgálati jogviszony kezdetének napját,
  • a kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát,
  • a kormánytisztviselő próbaidejének kezdő- és befejezőnapját
  • a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv és szervezeti egység megnevezését,
  • a kormánytisztviselő munkavégzésének helyét,
  • a kormánytisztviselő munkaidejét,
  • a kormánytisztviselő álláshelyének besorolását,
  • a kormánytisztviselő illetményét, valamint
  • az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását.

A kinevezési okmány a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet. A kinevezési okmányt a munkáltatói jogkör gyakorlója állítja ki.

Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a kormánytisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomására, a kormánytisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.

Próbaidő

A kinevezési okmányban – néhány kivételtől eltekintve – a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő alatt a kormányzati szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A három hónapnál rövidebb idejű kinevezés esetén a felek megállapodhatnak a próbaidő kikötéséről azzal, hogy a próbaidő legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának a fele lehet.

A kinevezés módosítása

A kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú jognyilatkozatával módosíthatja.

A kormánytisztviselő a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon belül írásban kérheti a felmentését, ha

  • illetményének összege a kinevezés módosítást követőn korábbi illetményének 80%-át nem éri el,
  • a munkaideje változik,
  • a munkavégzésének helye a település határán kívülire változik,
  • iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának meg nem felelő feladatok ellátására kötelezik,
  • a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakmai vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőt ügyintézői álláshelyre helyezi,
  • elhelyezkedési korlátozás alá eső álláshelyen kívánja a munkáltatói jogkör gyakorlója továbbfoglalkoztatni.

A felmentési kérelem esetén a kormánytisztviselőt fel kell menteni, a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb járandóságai összegének meghatározásakor a kinevezésmódosítást megelőző illetményét kell alapul venni.

Ha a kormánytisztviselő az álláshelyétől eltérő kormányzati igazgatási szervnél kívánja a foglalkoztatását, az erre vonatkozó jognyilatkozatát az őt foglalkoztató álláshelye szerinti kormányzati igazgatási szerv felé a munkahelyváltás tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően megteszi. A bejelentést követő 30. napig a kormánytisztviselő ellátja a kormányzati igazgatási szervnél a feladatait. A bejelentést követő 31. naptól a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya nyugszik. A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyának nyugvása alatt illetményre nem jogosult és munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn. Ha a fogadó kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony nyugvásának kezdőidőpontját követő 30 napon belül a kormánytisztviselő új beosztási okiratát kiállítja, a kormánytisztviselő jogviszonya folyamatos. Ha nem kerül sor a kormánytisztviselő új beosztási okiratának kiállítására, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a jogviszony nyugvásának kezdő időpontját követő 31. napon megszűnik.

A cikket teljes terjedelmében a Munkajog a közszférában c. folyóirat 2019. áprilisi számában olvashatja.