A kiküldetés szövevényes szabályozási háttere

Fórum Média 2020-01-28

Kevés olyan fogalom van a foglalkoztatás világában, ami olyan bonyolult lenne, mint a kiküldetés. Ez a kifejezés ugyanis mást jelent az uniós jogban, a munkajogban, a társadalombiztosítási szabályokban és az adójogban.

Ez a fogalmi kaleidoszkóp ráadásul a gyakorlatban ugyancsak sokszor előforduló tényállásra vonatkozik, így szinte minden munkáltató találkozik ezekkel a helyzetekkel, valamelyik jogterület kapcsán. A jelen kiadvány célja, hogy áttekintést adjon a kiküldetésekkel kapcsolatos bonyolult szabályokról, ideértve valamennyi előbb felsorolt jogterületet.

A helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy közeleg az az időszak (2020 nyara), amelytől kezdve – a kiküldetésről szóló uniós irányelv és a magyar jogszabályok alapján is – azonos szabályok vonatkoznak majd a helyi és a kiküldött munkavállalókra. A munkáltatók a jelenlegi szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni kiküldött dolgozóiknak, az új előírások azonban épp azt a célt szolgálják, hogy a külföldön dolgozó munkavállalók ugyanazokra a bérre, illetve juttatásokra legyenek jogosultak, mint a helyiek.

Az irányadó szóló uniós irányelv alapfeltételei közé tartozik ugyanis a kiküldött munkavállaló védelme, így többek között a minimális bérszint előírása, a maximális munkaidőre vonatkozó rendelkezések betartatása, az éves fizetett szabadság biztosítása, valamint a munkahelyi egészség és biztonság szabályainak alkalmazása. Így a fogadó magyar munkáltatónak biztosítania kell, hogy a külföldi munkavállalókat is megillessék a Munka Törvénykönyvében meghatározott minimumjogok a kiküldetés időszaka alatt, amelyről tájékoztatnia kell a külföldi munkáltatót is.

 

A portfóliónkban szakkiadványt és képzést is talál a témában.