A 2021-es munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai

Forum Média 2022-04-04

Nyilvános az ITM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése a munkaügyi/foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2021. I–III. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól. 

A hatóság 2021. I–III. negyedévben 11 182 munkáltatót ellenőrzött és 68%-ánál tárt fel munkaügyi jogsértést, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók 62%-át (41 596 főt) érintették.

2021. szeptember 30-ig az elsőfokú munkaügyi hatóságok 2503 esetben összesen 432 165 490 Ft összegben szabtak ki munkaügyi bírságot.

Az érdemi döntések 60%-a anyagi szankciót nem tartalmazott.

Az első háromnegyedévben a bejelentések és panaszok száma 2614 volt, a beadványok 59%-a panasz, 41%-a közérdekű bejelentés volt.

A legtöbb bejelentés az igazolások, elszámolások munkaviszony megszüntetésekor kiadásának elmaradását, a második legtöbb bejelentés a feketefoglalkoztatásra, a harmadik legtöbb bejelentés a munkabérre vonatkozott.

A koronavírus miatti veszélyhelyzet időtartama alatt a vendéglátó egységek jelentős része nem nyitott ki, a szolgáltató és kereskedelmi jellegű vállalkozások nagy része március 8-tól bezárásra került. Az ellenőrzések száma is csökkent, majd májustól növekedett. Részben a járványhelyzet miatt a hatóság távellenőrzést folytatott, a személyes jelenlét helyett elektronikus úton kértek adatszolgáltatást, a munkaügyi iratok bemutatását. A távellenőrzés során a munkáltatónak lehetősége volt a munkaügyi iratok korrigálására, a szabályoknak megfelelő dokumentumok beküldésére. Emiatt az ellenőrzések eredménye valós képet nem adott, de a hatóság megállapítása szerint “azzal az előnnyel járhat, hogy a munkáltató úgymond „rendbe szedi” a munkaügyi iratait, másfelől egy későbbi ellenőrzés veszélyeztetettségének tudatában elősegítheti a jogkövető magatartás kialakulását”.

A hatóság újító jelleggel előzetes tájékoztatáson alapuló munkaügyi célvizsgálatot folytatott le két megyében. Az előzetes tájékoztatás miatt a munkáltatóknak lehetőségük volt pl. a munkavállalók elmaradt bejelentésének pótlására. „Ezeknek a célellenőrzéseknek a célja nem elsősorban a munkáltató jogsértő gyakorlatának feltárása, hanem a hatóság jelenlétének tudatosítása, az ellenőrzések számának növelésével az ellenőrzéssel való „fenyegetettség” érzetének fokozása, és ezáltal - közvetett módon – a munkáltatók jogkövető magatartásának elősegítése volt.”

2021. március 11-től a korábbi munkaügyi ellenőrzéseket a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés váltotta fel a 2020. évi CXXXV. törvény és végrehajtási rendeletének 115/2021.(III.10.) hatályba lépésével.

A munkáltatóktól a munkaügyi iratokat elektronikus úton kérték be. A veszélyhelyzet időtartama alatt több munkáltató is szüneteltette a tevékenységét.

Tipikus jogsértések:

  • feketefoglalkoztatás,
  • munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés,
  • munkaidő nyilvántartás,
  • munkabér.

Feketefoglalkoztatás

A legmeghatározóbb jogsértés továbbra is a feketefoglalkoztatás volt. A feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya az előző év azonos időszakához képest mérséklődött.

Az ellenőrzésbe vont munkavállalókra figyelemmel a feketén foglalkoztatott munkavállalók száma a 2021. szeptember 30-ig az ellenőrzéssel érinttet munkavállalók 14,10 %-a volt. 5863 fő volt.

Építőipar

A hatóság megállapítása szerint az építőipar adta az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 53%-át, míg az előző év azonos időszakában ez az arány 49% volt.

Ugyanakkor az ágazatban az összes ellenőrzött munkavállaló feketén történt foglalkoztatása az előző évi 37,41%-ról 31,00%-ra csökkent, a 9989 ellenőrzött munkavállaló 31,00%-át (3097 főt) foglalkoztattattak 2021 első háromnegyedévében feketén.

2021 első háromnegyedévében a munkaügyi ellenőrzések 37%-át az építőipari ágazatokban tartották.

A jelentés szerint a hatóság:

  • súlyos szabálytalanságok miatt 3120 db intézkedés mellett,
  • 1435 db munkaügyi bírságot szabott ki 211 427 910 Ft összegben.

Az ellenőrzés során az ellenőrzött munkavállalóknak (9989 fő) közel 64%-át (6400 főt) érintett valamilyen munkaügyi szabálytalanság.

Vendéglátás

Az ellenőrzések 10%-a esett erre az ágazatra a 2021. első háromnegyedévben, összesen 1118 db. A 3111 ellenőrzéssel érintett munkavállalóból 1839 főt foglalkoztattak szabálytalanul.

A jelentés szerint a hatóság:

  1. 1106 db intézkedés mellett,
  2. 207 db munkaügyi bírságot szabott ki 28 768 800 Ft összegben.

A 3111 ellenőrzött munkavállaló 13,82 %-át (430 főt) feketén foglalkoztattak. Előző évben ez az arány 17,8% volt.

Mezőgazdaság

2021 első háromnegyedévében a munkaügyi ellenőrzések 3%-át (328 db) mezőgazdasági ágazatban tartották.

A jelentés szerint a hatóság:

  1. 257 db intézkedése mellett,
  2. 75 db munkaügyi bírság került kiszabásra 18 574 800 Ft összegben.

1381 fő munkavállalót ellenőriztek, akiknek több mint felét (809) érintett valamilyen szabálytalanság, 272 főt feketén foglalkoztattak.

A feketefoglalkoztatás feltárását nehezíti a sajátos munkavégzési hely, a szezonális jellegből adódóan az eltérő munkavállalói létszám. Az ellenőrzést nehezíti, hogy a munkavégzési helyek a műúttól távol esnek, a sík terepen könnyen észrevehető az idegen autó. A munkáltatók bíznak az ellenőrzés elmaradásában. 

A feldolgozóiparban és a gépiparban összesen 13 429 munkavállalót ellenőriztek, akikből

7959 főt foglalkoztattak szabálytalanul. A feketén foglalkoztatottak száma 317 fő volt.

2019 első háromnegyedévében a munkaügyi ellenőrzések 7%-át feldolgozó- és gépipar ágazatban tartották.

A jelentés szerint a hatóság:

  • 871 db intézkedés mellett,
  • 129 db munkaügyi bírságot szabott ki 43 550 500 Ft összegben.

A személy- és vagyonvédelem területén a feketén foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest jelentős mértékben 16,66%-ról 26,10%-ra nőtt. Az 1728 fő munkavállalóból 1058 főt érintett valamilyen jogsértés, és 451 főt foglalkoztattak feketén.

2021 első háromnegyedévében a munkaügyi ellenőrzések 6%-át (664 db) a személy- és vagyonvédelmi ágazatban tartották.

A jelentés szerint a hatóság:

  • 601 db intézkedés mellett,
  • 111 db munkaügyi bírságot szabott ki 33 281 600 Ft összegben.

A kereskedelmi vállalkozásoknál 6988 munkavállalót ellenőriztek, akikből 4912 főt érintett valamilyen szabálytalanság, és ebből 521 főt feketén foglalkoztattak. A feketén foglalkoztatottak aránya az ágazat ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva 10,09%-ról 7,46%-ra csökkent.

2021 első háromnegyedévében 2829 ellenőrzés volt ebben az ágazatban, az összes vizsgálat 25%-a.

A jelentés szerint a hatóság:

  • 3209 db intézkedése mellett,
  • 308 db munkaügyi bírság került kiszabásra 32 695 500 Ft összegben

A hatóság általános tapasztalata, hogy a versenyelőny, a nagyobb profit elérése áll a feketefoglalkoztatás mögött. A munkáltatók bíznak az ellenőrzés elmaradásában, s ha az mégis bekövetkezik rövid időn belül az ellenőrzés napjára bejelentik a dolgozót, amelyhez már minden elő van készítve. Tipikus munkáltatói védekezések „adminisztrációs hiba”, „a könyvelő mulasztása”, „próbamunka”, „első munkanap”. Új tapasztalat szerint gyakrabban hivatkoznak „internetkapcsolattal összefüggő problémára”.

A nehezen megközelíthető helyeken – építőipar, vagyonvédelem, mezőgazdaság – bíznak az ellenőrzés elmaradásában.

Ezen védekezések célra nem vezetnek, a munkáltatót nem mentesítik a bejelentési kötelezettség alól. A „próbamunka” valójában próbaidő, mely a munkaviszony része, a bejelentési kötelezettség nem a könyvelőt, hanem a munkáltatót terheli, a bejelenést nemcsak interneten keresztül lehet teljesíteni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása mögött változatlanul a közterhek befizetése alóli mentesülés és a foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszása áll. Ellenőrzési tapasztalat, hogy bár a munkáltatók tisztában vannak vele, hogy a nyugdíjas munkavállaló alkalmi foglalkoztatását – szemben a munkaviszonyban történővel – is kötelesek bejelenteni, mégsem teszik meg. Az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátai kijátszásának egyik módja, hogy a ledolgozott napoknál kevesebb napra jelenti be a munkavállalót, másik módja hogy két azonos tulajdonosi körrel rendelkező munkáltató külön-külön 15-15 napon keresztül foglalkoztatja a munkavállalót.

Gyakori szabálytalanság a tényleges teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rézmunkaidőre történő bejelentése. E szabálytalanság azonban nehezen bizonyítható, mivel a munkavállalók állásukat féltve nem mernek nyilatkozni.

A színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás ritkábban fordult elő, és az esetek többségében a téves jogszabály-alkalmazás miatt.

A hatóság szerint harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan foglalkoztatása: „a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósult meg.”.

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságok

Az ellenőrzés során a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma 2021. I–III. negyedévben 8432 főt érintettek, ami az előző év azonos időszakának 8626 főjéhez képest csökkenést mutat. 

A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, amelynek oka a jelentés szerint, egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék.

Nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeretre vonatkozó előírások megsértése. Nem közlik a munkavállalóval a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját. Ez lehetetlenné teszi mind a munkavállaló, mind a hatóság számára például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzésnek és ellentételezésének ellenőrzését.

A vagyonvédelem területén a vagyonőr munkakör nem készenléti jellegű, ennek ellenére jelentős anyagi hátrányt okozva ilyen formában foglalkoztatják a munkavállalókat.

A vendéglátásban a leggyakoribb szabálytalanságok munkaidő-beosztásra vonatkozó jogsértések, melynek oka, hogy a nyitvatartási időt a meglévő igen sok részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóval nem tudják lefedni.

A munkaidő-nyilvántartás hiányával vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok 2021. első háromnegyedévében 9335 főt, míg az előző év azonos időszakában 9809 főt érintettek.

Jelentős szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, a munkaidő-nyilvántartás hiánya, vagy hiányos vezetése, a heti, napi munkaidő törvényi mértékének túllépése. A munkavállalók a vendéglátásban a nyitvatartási időnek megfelelően végeznek munkát, meghaladva így a 12 órás munkaidőt, sőt a hatóság ellenőrzése során előfordult 16 órás munkavégzés is.

A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-nyilvántartás hiánya, azok a munkavégzés helyén nem találhatók. A munkaidő-nyilvántartás hiánya elfedi és megnehezíti a munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések feltárását, a munkaszüneti napi munkavégzést, a pótlékok fizetésének elmaradását, s ezáltal a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

A napi vagy a heti munkaidő törvényben előírt legmagasabb mértékét sokszor meghaladta a munkavállaló munkaideje, mely munkavédelmi szempontból, bizonyos munkakörökben veszélyes is lehet.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértések

Számuk az előző év azonos időszakával csökkent, a 4375 főről 3907 főre.

A legjelentősebb jogsértés a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, a pótlékra vonatkozó szabályok megsértése. A munkabérről adott elszámolás több esetben nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, abból nem volt ellenőrizhető, hogy az alapbéren felül milyen pótlékot fizetett a munkáltató. A hatóság megállapítása szerint több esetben a bérjegyzék kiadásának hiánya súlyosabb visszaéléseket rejthet, a bejelentés nélküli foglalkoztatás egyik „biztos előjele” lehet a bérjegyzékek kiadásának elmaradása.

A munkabér nem, vagy nem megfelelő időben történő kifizetése esetén a munkáltatónak lehetősége van a ki nem fizetett munkabért az eljárás során a hatóság által kitűzött határidőn belül kifizetni, mely kötelezésnek, ha eleget tesz, munkaügyi bírsággal nem sújtható.

A munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igazolások, elszámolások kiadásának elmaradása

Előfordul, hogy a felek közötti elszámolási vita miatt a munkáltató jogtalanul tartja vissza a kiadandó igazolásokat, továbbá az is, hogy a munkáltató azért nem adja ki az igazolást, mert be sem jelentette a dolgozót. Sok esetben a munkavállaló csak ekkor szembesül azzal, hogy bejelentés nélkül volt foglalkoztatva. A megszűnésekor kiadandó igazolásokkal kapcsolatos jogsértés a munkavállalói panaszok tartalmát tekintve az egyik leggyakoribb jogsértés.

Az elszámolással kapcsolatos jogsértés a vagyonvédelemre, kisebb mértékben a vendéglátásra és a feldolgozóiparra jellemző. A kereskedelem és az építőipar területén volt jellemző az igazolások kiállításával és kiadásával kapcsolatos szabálytalanság.                 

Szabadsággal kapcsolatos jogsértések

A 2020. I–III. negyedévi 1521 főhöz képest csökkent, 1448 fő munkavállalót érintettek a szabadsággal kapcsolatos jogsértések.

A szabadsággal kapcsolatos két leggyakoribb jogsértés:

  • a nyilvántartásban „kiírt” szabadságot a munkavállaló ténylegesen nem kapta meg, a munkavállaló ezen idő alatt is munkát végzett,
  • a munkáltató nem biztosítja a naptári évben egy alkalommal, legalább 14 nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.

A szabálytalanságok feltárása nehézségbe ütközik, mivel a munkáltatók “papíron” kiadják a szabadságot, miközben a munkavállaló valójában dolgozik.

A munkáltatók sokszor a nehéz gazdasági helyzetükre, hirtelen jött megrendelésre vagy arra hivatkoznak, hogy a munkavállaló nem akarta kivenni a szabadságot, mely védekezések nem alkalmasak a jogsértés következményei alóli mentesítésre.

Utóellenőrzés

A feketefoglalkoztatás nagy száma miatt elsősorban e jogsértések szankcióinak teljesítését vizsgálta a hatóság.

A feketefoglalkoztatás megállapítása esetén a munkáltatók legtöbb esetben már az ellenőrzést követően, a határozat meghozatala előtt a bejelentést megtették.

A feketefoglalkoztatás miatt kiadmányozott határozatok alapján 5495 munkavállaló jogviszonyának rendezettségét vizsgálhatta utóellenőrzés során a hatóság, és megállapította, hogy 94,8%-ban a munkáltatók eleget tettek a határozatban foglaltaknak.

A hatóság tapasztalatai szerint, azok a munkavállalók nem tettek eleget a határozatban foglaltaknak, akik már az ellenőrzés során sem voltak együttműködőek.

 

A tanulmány a Munkaügyi Kódex c. kiadvány márciusi frissítésében jelent meg