Üdvözöljük!

E-számvitel című szakmai folyóiratunk megjelentetésének fő motivációja egy olyan hiánypótló kiadvány létrehozása volt, amely a bonyolult, sokszor követhetetlen léptékű törvényalkotás környezetében egy pénzügyi iránytű funkcióját betölteni képes, közérthető magyarázatokkal ellátott, de mégis a teljes mértékű professzionalitást megőrző, szakmai körökben is elismert szaklap.

Ehhez kértük fel kiváló szerzőnket, Botka Erikát, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkárát. A havonta megjelenő online segédletekkel ellátott, elektronikus formájú akkreditált szaklapunk segítségével így Ön folyamatosan naprakész lesz a számviteli jogszabályok aktualitásaival és ezzel párhuzamosan a kötelezettségeivel is.

A havonta, 10–16 oldalon, A/4-es formátumban, online segédletekkel ellátott, elektronikus formában megjelenő akkreditált szaklapunk segítségével Ön folyamatosan naprakész lesz számviteli kötelezettségeit illetően.

Ha most előfizet optimum csomagunkra, ajándékba megkapja a piacon 10 éve egyedülálló

E-controlling szaklapunkat

Elektronikus formátumú gyakorlati controlling megoldások, praktikus példák, számítások és szakértői tanácsok cégvezetők, pénzügyi vezetők és könyvelők részére

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Prev Next

Visszavásárolt üzletrész számviteli elszámolása

Kérdés

Kérdésem az lenne, hogy kft. esetén a visszavásárolt saját üzletrész értékesítésének, a tagoknak térítés nélkül történő átadásának, illetve bevonásának számviteli elszámolása, kontírozása hogyan történik?

Válasz

A számviteli törvény 30. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján a visszavásárolt saját üzletrészt a forgóeszközök között kell kimutatni, illetve a számviteli törvény 38. §-a (3) bekezdés a) pontja alapján a könyv szerinti értékére eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni.

Tovább

Veszteség rendezéseként szerzett tulajdoni részesedés értékveszésének elszámolása

Kérdés

Korábbi években társaságunk, mint anyavállalat a leányvállalatunkban veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedést. A leányvállalat veszteséges gazdálkodása miatt a tőkeemelést megelőzően is elszámoltunk a leányvállalati részesedésre értékvesztést. Mivel a tőkeemelést követő években is veszteséges volt a leányvállalatunk, további értékvesztést számoltunk el a leányvállalati részesedésre. Az elmúlt években azonban a leányvállalat nyereséges lett, így folyamatosan a saját tőke helyzete rendeződik. Ezért a leányvállalati részesedésre korábbi években elszámolt értékvesztést fokozatosan vissza lehet majd írni. Mivel a 2015-ös üzleti év zárásánál már fennáll, hogy a részesedésre jutó saját tőke tartósan és jelentősen meghaladja az anyavállalati részesedés könyv szerinti értékét, ezért már 2015-ben értékvesztés visszaírása válik szükségessé. A részesedésre az egyes üzleti években elszámolt értékvesztést külön-külön főkönyvi számlákon tartjuk nyilván. Felmerül kérdésként, hogy az értékvesztés visszaírása során az értékvesztés „mely részét” kell először visszaírtnak tekinteni?

Véleményünk szerint több módszertan szóba jöhet:

-          az értékvesztés visszaírt összegét LIFO módszerrel határozzuk meg (azaz a legutolsóként elszámolt értékvesztést írjuk vissza),

-          az értékvesztés visszaírt összegét FIFO módszerrel határozzuk meg (azaz az elsőként elszámolt értékvesztést írjuk vissza), vagy

-          az értékvesztés visszaírt összegét a nyilvántartott értékvesztésnek olyan arányában határozzuk meg, hogy arányosan mindegyik évi értékvesztésből visszaírunk.

Válasz

A számviteli törvény 54.§-a (1)-(3) bekezdése szabályozza a tulajdoni részesedésekre milyen esetben kell elszámolni, illetve visszaírni az értékvesztést.

Tovább

Vagyon felosztásának szabályai végelszámolás esetén

Kérdés

A társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámolás időszakában, mai napig sem tudta értékesíteni a nagy értékű ingatlanokat. A végelszámolást szeretné befejezni, mi a teendő a vagyontárgyak felosztását követően? A tagnak (tulajdonosnak) meg kell fizetnie az illetéket és az szja-t?

Válasz

A végelszámoló döntése alapján a végelszámolást bármikor be lehet fejezni, ha a vállalkozás tartozásainak van fedezete.

Tovább

Tőkeleszállítás a lekötött tartalék javára

Kérdés

Az egyik ügyfelem 6 000 E Ft-tal csökkentette a jegyzett tőkéjét. Az egyértelmű számomra, hogy amilyen arányban csökken a jegyzett tőke, olyan arányban kell csökkentenem a tőketartalékot és az eredménytartalékot is. Jelen esetben a jegyzett tőke 61,29%-át vonták ki, így a tőkeszerkezet az alábbi:

 

                                   tőkekivonás előtt:                    csökkenés:           tőkekivonás után:

Jegyzett tőke                           15 500 E Ft                - 6 000 E Ft                9 500 E Ft

Tőketartalék                                550 E Ft                -    213 E Ft                   337 E Ft

Eredménytartalék                   21 507 E Ft                - 8 325 E Ft              13 182 E Ft     

A taggyűlési határozat alapján a 6 000 E Ft jegyzett tőke csökkenés pénztáron keresztül a tagoknak kifizetésre került a tőkeleszállításról szóló végzés napjával. Olyat hallottam, hogy a taggyűlési határozat alapján a 8 538 E Ft – azaz a tőketartalék és az eredménytartalék arányosan kivont összege – lekötött tartalékba kerülhet átvezetésre, hogy ne kelljen az adót megfizetni utána (szja, eho). Azt viszont nem tudom, hogy a lekötött tartalékba átvezetett összeget mikor és mire használhatom fel? Kérdeztem több könyvelőt, de senki sem ismer ilyen megoldást, kivetették a tulajdonosokkal és leadóztatták az eredménytartalékot, tőketartalékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben, milyen törvényi előírás engedi meg és valóban lekönyvelhetem-e lekötött tartalékba?

Válasz

Először is a kérdésben leírt számok alapján a jegyzett tőkének 38,71%-át

Tovább

Téves időszakra elszámolt tételt bemutatása háromoszlopos beszámolóban

Kérdés

Egy társaság a 2013. évi és a 2014. évi beszámolóban olyan hibát vétett, hogy a 2013. évben elszámolt olyan egyéb bevételt, amelyet 2014. évben számolhatott volna el. A beszámoló önellenőrzése jelentős összegű hibának minősül mindkét évben. A fizetendő és a visszaigényelhető adó összege azonos. A 2013. évben csökken a bevétel, a társasági adó és a követelés is, 2014. évben pedig nő a bevétel, követelés és az adófizetési kötelezettség és együttesen az eredménytartalék nem változik. Kérdésem, hogy a középső oszlopban hogyan kell bemutatni?

Válasz

A számviteli törvény 19. §-a (3) bekezdésének előírása szerint, ha az előző üzleti év(ek) beszámolójában jelentős összegű hibákat állapítottak meg, akkor a mérlegben és az eredménykimutatásban is a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosításokat külön-külön oszlopon kell bemutatni.

Tovább

Területalapú támogatás elszámolhatóságának időszaka

Kérdés

Területalapú támogatás elszámolásával kapcsolatos lenne a kérdésem. A területalapú támogatás jogszabályi előírás alapján igényelt támogatásnak minősül, így a számviteli törvény 77. §-a (3) bekezdés b) pontjának az előírása alapján kell szerepelnie a könyvekben. A számviteli törvény hivatkozott előírása szerint egyéb bevételként kell kimutatni „a költségek (ráfordítások) ellentételezésére, a jogszabály által meghatározott szervezettől igényelt, járó támogatás összegét is”. A vállalkozások jelentős része a területalapú támogatást igénylési évében számolja el egyéb bevételként. Az elszámolást megalapozza az igénylés és az előlegfolyósítás, illetve a helyszíni ellenőrzés. A támogatás folyósítási határozata általában a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg. Vannak olyan szakmai vélemények, hogy a támogatás a támogatásról szóló, az érintett év mérlegkészítésig rendelkezésre álló határozat alapján számolható el bevételként. A következőkben leírt események kapcsán mi a követendő eljárás, kell-e önellenőrzést végrehajtani a vállalkozásnak?

Egy vállalkozás a 2013. évi támogatás becsült összegét a támogatás igénylése és a helyszíni ellenőrzés alapján elszámolta egyéb bevételként. A támogatást folyósító hatóság 2014-ben vitatta, illetve jogszerűtlennek minősítette az igénylést. A 2014. évi beszámoló mérlegfordulónapjáig a 2013. évi támogatás igény is bizonytalan volt, ezért 2014. évre a vállalkozás az igényelt támogatás összegét nem szerepeltette a beszámolójában. 2015. évben a támogatási igényük kedvező elbírálását követően határozatot kapott és pénzügyileg is rendeződött a 2013. és 2014. évi igényelt támogatás. A vállalkozás a 2014. évi támogatást a 2015. évi beszámolójában szerepeltette.

Válasz

 

A számviteli törvény 77. §-a  (3) bekezdés d) pontjának az előírása szerint az egyéb bevételek között kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét.

Tovább

Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás

Kérdés

1. A partner kérésére, az általa megadott paraméterek, elképzelés, fénykép alapján megtervezzük a termékben későbbiekben elhelyezendő biztonsági elemeket, illetve azok elhelyezését a végtermékben. Szükség szerint elkészítjük azokat a gyártóeszközöket, melyekkel a termékből minta állítható elő.

2. Mintát gyártunk a gyárthatósági vizsgálat elvégzésére, mely alapján eldönthető, hogy a sorozatgyártás során hogy fog kinézni a termék, tudjuk-e a gyártást vállalni. Ezt, igény szerint a gyártás helyszínén a vevő is megtekintheti, de azt számára nem bocsátjuk rendelkezésére. A termék megrendelését a vevő részéről megelőzheti mindkét folyamat végrehajtása, vagy csak az egyik, illetve előfordulhat, hogy a vevő egyik folyamatot sem kéri, a gyártás előkészítését ránk bízza és egyszerűen megrendeli a terméket. Mindkét feladat elvégzése után ugyanakkor dönthet úgy, hogy a termék gyártását megrendeli, de esetenként úgy is, hogy mégsem (mert pl. ő is elesett a megrendeléstől). A felsorolt folyamatokra a vevő felé külön árajánlatot készítünk a tervezés, fejlesztés, illetve tesztek elvégzésére.  Az első pontban végrehajtott folyamat végén készülhet rajz, vagy egy tesztgyártásra alkalmas gyártóeszköz. Ezt alapvetően a gyárthatóság eldöntéséhez belső használatra szükséges elkészíteni. A második pontban leírtak megrendelése esetén, ipari körülmények között is legyártunk egy mintamennyiségű terméket, amit – ha arra igényt tart – a telephelyünkön a vevő megtekinthet. Mindkét folyamat elvégzése a munka ellenértékének kiszámlázásával zárul. Kérdés, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik?

Válasz

A kérdésben leírtak szerint a vevő felé külön árajánlatot készítenek tervezés, fejlesztés, illetve tesztek elvégzésére.

Tovább

Tárgyi eszköz beszerzése fejlesztési tartalékból

Kérdés

Társaságunknál fejlesztési tartalékból történt tárgyi eszköz beszerzése. Az eszközt két éve vásároltuk, de most szeretnénk azt értékesíteni. Ha értékesítésre kerül az eszköz, akkor a társasági adó szempontjából számolhatunk-e valamilyen szankcióval?

Válasz

A Tao. tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja határozza meg a fejlesztési tartalék képzésének szabályait.

Tovább

Részesedés könyvszerinti értéke, ha a vállalatban leszállítják a tőkét

Kérdés

Kell-e könyvelni a jogi személy tulajdonosnál a befektetések között nyilvántartott üzletrésszel kapcsolatban az értékvesztésen kívül akkor, ha veszteségrendezési céllal valósult meg jegyzett tőke leszállítása a leányvállalatban? Ha igen, akkor mit kell elszámolni?

Válasz

A tulajdonosnál a befektetések között szereplő üzletrészre értékvesztés elszámolása merülhet fel, hogyha a számviteli törvény 54. §-a (1) bekezdésének az előírása teljesül.

Tovább

Osztalékkifizetéssel kapcsolatos kérdések

Kérdés

A 2015. évi beszámoló kapcsán alkalmazandó szabályok szerint az osztalékfizetésnek két korlátja van:

1. Mikor vehető igénybe kiegészítésként az eredménytartalék a számviteli törvény 37. §-a (6) bekezdésének előírása szerint:

saját tőke - (lekötött tartalék + értékelési tartalék) > jegyzett tőke?

  1. Mikor fizethető ki osztalékként a kiegészített tárgyévi adózott eredmény, azaz az osztalék kifizetése után a számviteli törvény 39. §-a (3) bekezdése szerint:

saját tőke - (lekötött tartalék + értékelési tartalék) > = jegyzett tőke?

A 2016-tól érvényes szabályokban azonban nem látom, hogy van-e két korlát, illetve ha csak egy korlát van, akkor az melyik? A számviteli törvény 114. §-ának (2) bekezdése és a 39. §-a (3) bekezdése szerinti korlát között a pozitív értékelési tartalék figyelembevétele a különbség, de mindkettő arról szól, hogy az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék mikor fizethető ki osztalékként. Most hogyan fogalmazható meg a két korlát? Ha ugyanis szó szerint nézem, akkor a következőre lehet jutni:

  1. 1.                             az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a számviteli törvény 114. §-ának (2) bekezdése szerint: saját tőke - lekötött tartalék > = jegyzett tőke.
  2. 2.                             az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként a számviteli törvény 39. §-a (3) bekezdése szerint, ha: saját tőke - (lekötött tartalék + értékelési tartalék > = jegyzett tőke. E szabálynál csak a pozitív értékelési tartalékot kell figyelembe venni.

A kapott osztalékot mikor kell/lehet a fizetendő (jóváhagyandó) osztalék alapjaként figyelembe venni a számviteli törvény 39. §-a (3a) bekezdése szerint az eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál? Akkor ez a két korlát szerinti képletben hol jelenik meg? 

Válasz

 

A kérdésben szereplő probléma elsősorban az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel közötti különbségre vezethető vissza, másodsorban pedig a 2016-tól fizetendő osztalék megváltozott elszámolási szabályaival.

Tovább

Osztalék vagy osztalékelőleg

Kérdés

2016. április 30-a volt a 2015-ös beszámoló elfogadásának dátuma. A beszámoló elfogadásához kapcsolódóan osztalék is jóváhagyásra került a tulajdonosoknak. A 2016. január 1. – 2016. április 30. közötti időszakban osztalékelőleg került a tulajdonosoknak kifizetésre. Kérdésem az lenne, hogy ez már 2016. évi osztalékelőleg lehet, vagy ez a 2015. évre járó - 2016. április 30-án – elfogadásra kerülő osztalék kifizetése is lehet?

Válasz

Osztalék-jóváhagyásról a Ptk. ide vonatkozó előírásai alapján csak és kizárólag beszámoló elfogadásakor lehet dönteni.

Tovább

NAV által elévült kötelezettségként törölt tételek elszámolása

Kérdés

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogyha az adóévben a NAV elévült kötelezettségként letörölt az adófolyószámláról több millió forintot, akkor ezt a mérlegben rendkívüli bevételként fel kell-e tüntetni? Értelemszerűen így adóalap-növelő tétel lesz, tehát társaságiadó-vonzata van. A másik kérdés, hogy ha rendkívüli bevételként kell könyvelni, akkor esetleg az adóalap-csökkentő tételek között fel lehet-e tüntetni ezzel egyidejűleg valamelyik sorban?

Válasz

A kérdésből nem derül ki, hogy elévülés miatt melyik évben írta le a NAV az adózó tartozását. Amennyiben 2015-ben évült el az adótartozás, akkor a számviteli törvény 86. §-a (3) bekezdés h) pontja alapján rendkívüli bevételként kellett elszámolni.

Tovább

Műemlék felújítása során a beruházás aktiválásának elszámolása

Kérdés

Egy projekttársaság egy műemléképületet vásárolt, amelyet 3 év alatt felújított. A cég a tulajdonos által nyújtott kölcsönből finanszírozta kiadásait. A kölcsön után kamatot fizetett. A kölcsönszerződés nem rendelkezik arról, hogy azt milyen célból folyósítja a tulajdonos. A társaság a kölcsön kamatát ráfordításként számolta el. A vásárolt ingatlanból a telek értékét a társaság a vásárlás időpontjával aktiválta, és az épületet beruházásként vette állományba. Véleményem szerint a telek és az épület egyszerre aktiválható, azaz helytelen az eljárás, hogy a telek beszerzéskor aktiválásra került, továbbá mivel projektcégről van szó, a kölcsön csak a beruházást képes finanszírozni, ezért a kapott kölcsön kamatát a beruházás (telek és épület) értékét növelő tételként kellett volna figyelembe venni. Kérdésem, hogy elfogadható-e a véleményem?

Válasz

A beruházás bekerülési értékének meghatározása során a számviteli törvény 47. §-ának az előírásából kell kiindulni.

Tovább

Külföldön teljesített szolgáltatás számlakiállítása

Kérdés

EVA-s ügyfelem előadást tartott egy svájci illetőségű cégnek Ausztriában. A számlát áfával növelten állította ki. A megrendelő az áfát nem fizette ki. Kérdésem az, hogy a számlát helyesen állította ki az ügyfelem, vagy a megrendelőnek van igaza?

Válasz

Az Áfa tv. 37. §-a (1) bekezdésének előírása szerint adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Tovább

Külföldi leányvállalat tőkeemelésének rendezése az anyavállalatnál

Kérdés

A külföldi leányvállalat az eredménytartaléka terhére felemelte a jegyzett tőkéjét. Ennek kapcsán megnőtt a hazai társaság részesedése, de oly módon, hogy nem fizetett érte ellenértéket. A változás 2015. év végén történt, a tőkeemelést az érintett – egyébként EU-s – ország bejegyezte, regisztrálta. Jól gondolom-e, hogy a tőkeemelést a hazai cégnek le kell könyvelnie, a kapott többlet üzletrész értékében a részesedésekre, illetve a rendkívüli bevételekre? Értelmezésem szerint ez a rendkívül bevétel ugyanakkor társaságiadóalap-csökkentő a Tao. tv. 7. §-a (1) bekezdése g) pontjának alapján, és nem is kell elhatárolni a bevételt.

Válasz

Gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét tőkeemeléskor a számviteli törvény 49. §-a (4) bekezdésének előírása szerint kell meghatározni.

Tovább
  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

Számlarend 2016.

868. Kivételes nagyságú vagy előfordulású költségek és ráfordítások

8681. Társaságba bevitt nem pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

A más vállalkozáshoz való hozzájárulás egyik formájaként nem pénzügyi eszközök átadása lehet. Az apportként átadott nem pénzügyi eszközök árfolyamveszteségének elszámolására szolgál e főkönyvi számla.

Tovább

IFRS-re való áttérés magyar szabályai

Az IFRS egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazása bevezetésének számviteli, adózási és egyéb törvényeket érintő szabályai 2016. január 1-jétől hatályosak. Számos Magyarországon működő vállalkozás eddig is készített konszolidált vagy az anyavállalatának az IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokhoz adatszolgáltatási csomagokat, más vállalkozások vizsgálták az IFRS-re történő átállás lehetőségét.

Tovább

IFRS-re való áttérés adózási hatásai

Társasági adó

Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózóknak a társasági adóalap megállapításakor az általános szabályok mellett a Tao II/A. fejezetében foglalt különös szabályokat is figyelembe kell venni.

Tovább

IFRS 1 alkalmazása

Az IFRS-re való áttérést szabályozza és segíti az IFRS 1 standard, amely vonatkozik mind az első teljes évi vagy évközi pénzügyi kimutatásokra is. Célja, hogy az áttérésre vonatkozóan is olyan információkat tartalmazzanak a pénzügyi kimutatások, amelyek áttekinthetők és a bemutatott időszakokra összehasonlíthatók, megfelelő kiindulópontot szolgáltatnak a jövőbeni IFRS szerinti elszámolásokhoz.

Tovább

Áttéréssel kapcsolatos gyakorlati, magyar teendők

Az IFRS-re történő áttérésről szóló döntést a gazdálkodónak legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal (a 2016-tól áttérők esetében az áttérést követő 15 napon belül)be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére.

Tovább

2016. évi rendező tételek

Az új törvényi szabályozás miatt szükséges átgondolni a jövőbeli beszámolókészítést, hiszen az összehasonlíthatóság miatt a 2016. évi beszámolóban a 2015. évi adatokat is az új struktúra szerint kell bemutatni. A táblázat összefoglalja az egyes mérleg és eredménykimutatás tételeit az új és régi szabályok mentén:

Tovább

4.lecke – Ellenőrző kérdések

1.Melyik fogalommeghatározás helytelen?

  1. Önkéntes környezeti költségek: Azon költségek, melyek a jövőben valószínűleg felmerülnek, és melynek időpontja jelenleg nem feltétlenül ismert. Néha környezeti kárfelelősségnek is nevezik
  2. Utólagos környezeti költségek: Egy folyamat, technológia vagy üzem előírások szerinti bezárásának, leszerelésének és a terület rehabilitációjának költsége.
  3. Esetleges költségek: Olyan költségek, melyek jövőbeli felmerülése nem valószínű, azonban bizonytalan jövőbeni események bekövetkezésétől függően előfordulhatnak (pl.: jövőbeni szivárgások kármentesítési költsége).

2. Az alábbiak közül melyik nem sorolható a környezeti kontrolling alkalmazási területei közé?

  1. Környezetvédelmi projektek költségeinek és megtakarításainak azonosítása
  2. Környezetközpontú irányítási rendszer működtetése
  3. Életciklus költség-elemzés
  4. Éves költségvetés készítése
  5. Éves beszámoló letétbe helyezése
  6. Éves környezeti költségek, kiadások elemzése, értékelése

3. Melyek nem sorolható a környezeti számvitel alkalmazásával járó ráfordításokkal szemben álló potenciális hasznok közé?

  1. A vállalatvezetés elkötelezettségének a növekedése;
  2. A környezeti szempontok jobb érvényesítése a vállalati döntéshozatal során;
  3. A szervezet környezetvédelmi elkötelezettségének a demonstrálása az érdekelt felek irányába;
  4. A megfelelő környezeti irányítás eredményeképpen elérhető megtakarítások bemutatásának a lehetősége;
  5. A környezeti teljesítmény valós és potenciális pénzügyi kihatásainak a bemutatása az érdekelt felek számára
  6. mindegyik
  7. egyik sem

4. Melyek a környezeti teljesítményt mutató mérőszámokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények?

  1. Összehasonlíthatóság
  2. Célszerűség.
  3. Egyensúly.
  4. Folyamatosság
  5. Aktualitás.
  6. Világosság elve.

 

 

 

Megoldások: b, e, f, f

 

Tovább

Példa – Az átlagkészlet nagyságát befolyásoló tényezők

Egy kiskereskedelmi vállalkozás éves forgalmi és készletadatai fogyasztói áron:

Tovább

Új jelentés a kormányok részére fizetett összegekről

Jelentésre kötelezettek köre:
A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes
erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente a kormányok
részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha

1. két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján
a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő
meghaladja az alábbi határértéket:
a) aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
b) ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
c) ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma
a 250 főt, vagy
2. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.

Tovább

E-számvitel archívum

A szaklap számait a kívánt hónapra kattintva töltheti le pdf formátumban. Az archívumban mindig az aktuálisnál egy hónappal korábbi lapszámtól visszamenőleg lehet megtalálni a régebbi anyagokat.

2015

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július, augusztus, szeptember, október, november, december

2014

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

2013

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

2012

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

Optimum tartalom - Mintadokumentumok és jogszabályok

 

 

Jogszabályok

  • A helyi adókról szóló törvény
  • A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvény
  • A számvitelről szóló törvény
  • A személyi jövedelemadóról szóló törvény
  • A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
  • Az adózás rendjéről szóló törvény
  • Az általános forgalmi adóról szóló törvény

 

 

 

Jogszabályfigyelés

  • Jogszabályfigyelés - 2014. november
  • Jogszabályfigyelés - 2014. március
  • Jogszabályfigyelés - 2014. február
  • Jogszabályfigyelés - 2014. január
  • Jogszabályfigyelés - 2013. december
  • Jogszabályfigyelés - 2013. november
  • Jogszabályfigyelés - 2013. október
  • Jogszabályfigyelés - 2013. szeptember
  • Jogszabályfigyelés - 2013. augusztus
  • Jogszabályfigyelés - 2013. július
  • Jogszabályfigyelés - 2013. június
  • Jogszabályfigyelés - 2013. május
  • Jogszabályfigyelés - 2013. április
  • Jogszabályfigyelés - 2013. március
  • Jogszabályfigyelés - 2013. február
  • Jogszabályfigyelés - 2013. január
  • Jogszabályfigyelés - 2012. december
  • Jogszabályfigyelés - 2012. november
  • Jogszabályfigyelés - 2012. október
  • Jogszabályfigyelés - 2012. szeptember
  • Jogszabályfigyelés - 2012. augusztus
  • Jogszabályfigyelés - 2012. július
  • Jogszabályfigyelés - 2012. június
  • Jogszabályfigyelés - 2012. május
  • Jogszabályfigyelés - 2012. április
  • Jogszabályfigyelés - 2012. március
  • Jogszabályfigyelés - 2012. február
  • Jogszabályfigyelés - 2012. január

 

 

 

Kötelező szabályzat

  • Cafeteria szabályzat
  • Leltározási szabályzat
  • Önköltségszámítás rendje
  • Pénzmosás elleni szabályzat
  • Számviteli politika
  • 2012 06 - A könyvvizsgálói jelentés és a záradék
  • NAV közlemény - KIVA_szabályai
  • NAV tájékoztató - A kisadózó vállalkozások számára előírt bevételi nyilvántartás vezetésének szabályairól (2013. 06)

 

 
 

Kalkulációs táblázat

  • EVA mérleg és eredménykimutatás
  • Három nyelvű mérlegsorok
  • Kötvényértékelés
  • Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére
  • Példa az éves beszámolót készítők részére
  • Súlyozott átlagos tőkeköltség
  • Value Based Management
  • 2011-12 Cash pool
  • 2012-02 Eszközök és források értékelési szabályzata 2012
  • 2012 05 - Partnerek minősítése

 

 

Optimum tartalom - Mintadokumentumok és jogszabályok - E-controlling

Az E-Controlling mintadokumentumaihoz és jogszabályaihoz az Optimum előfizetőink férhetnek hozzá

 

Excel kalkulációs sémák

  • 2007-07 LBO táblázat
  • 2007-08 Módosított jelenérték (ÁPV) táblázat
  • 2007-09 CVM táblázat
  • 2007-10 EVA
  • 2007-11 Beruházás és cash-flow tervezés
  • 2008-01 Capex.xls
  • 2008-01 CFROI
  • 2008-02 WACC és FFCF módszerek
  • 2008-03 AKFN modell
  • 2008-04 Transzferárképzés összefoglalása
  • 2008-05 BSC
  • 2008-06 BSC 2
  • 2008-07 ABC táblázat
  • 2008-08 Capex
  • 2008-09 DFC - értékelés
  • 2008-10 NPV KONTRA IRR
  • 2008-11 Elemzés
  • 2008-12 Kedvezményezett átalakulás
  • 2009-01 Trendelemzés
  • 2009-02 Kölcsön-hitel
  • 2009-03 Pénzügyi ABC
  • 2009-04 Altman-féle Z-mutató
  • 2009-05 Value at Risk
  • 2009-06 Complex modell
  • 2009-07 Projekt költségelszamolása
  • 2009-08 EVAmodel-magyar
  • 2009-09 zbb
  • 2009-10 LBO
  • 2009-11 LBO-tábla
  • 2009-12 WACC
  • 2010-01 Mérleg
  • 2010-02 IRR
  • 2010-03 CBA-tábla
  • 2010-04 CBA 2
  • 2010-05 FCFF
  • 2010-06 Környezeti controlling
  • 2010-07 Breakeven analysis 1
  • 2010-08 ratafa
  • 2010-09 LCC-tábla
  • 2010-10 ABC
  • 2010-11 cash-flow
  • 2010-12 Cashflow Mátrix
  • 2011-01 MRP
  • 2011-02 kaizen
  • 2011-03 Budgeting
  • 2011-04 Kötvények értékelése
  • 2011-05 Value based management
  • 2011-06 Súlyozott átlagos tőkeköltség - WACC
  • 2011-07 FFCF
  • 2011-08 LCV kalkulátor
  • 2011-09 Költségkalkuláció
  • 2011-10 Likviditási mérleg
  • 2011-11 Vízesés Cashflow
  • 2011-12 Cash pool
  • 2012-01 bérkalkulátor
  • 2012-02 Számvitel politika 2012
  • 2012-03 lízing
  • 2012-04 Idősori számítások - minta
  • 2012-05 Trendelemzesi szamitasok – minta
  • 2012-06 Költség
  • 2012-07 DCF
  • 2012-08 EVA
  • 2012-09 Likviditási mérleg
  • 2012-10 Gazdaságos rendelési mennyiség
  • 2012-11 Free Cash-flow modell a vállalati érték meghatározására
  • 2013-01 Process costing
  • 2013-02 Working Capital Management
  • 2013-03 abc
  • 2013-04 Szinergia
  • 2013-05 budgeting
  • 2013-06 Monte Carlo
  • 2013-07 value controlling
  • 2013-08 előrejelzés
  • 2013-10 értékcsökkenés
  • 2013-11 tervezés
  • 2013-12 költségfelosztás
  • 2012-12 royalty
  • 2014-01 mérleg elemzés
  • 2014-02 sixsigma
  • 2014-03 Folyamatköltség
  • 2014-04 CFROI
 

Makrók alkalmazása

  • 001 - Makrók felvétele, rögzítése
  • 002 - Makrók futtatása, másolása
  • Makrók alkalmazása - minta 001
  • 003 - Makró grafikus objektumhoz kapcsolása
  • 004 - Makró grafikus objektumhoz kapcsolása
  • 005 - Makrók automatikus indítása
  • 006 - VBA-eljárás létrehozása munkafüzet open eseményéhez