Üdvözöljük!

E-számvitel című szakmai folyóiratunk megjelentetésének fő motivációja egy olyan hiánypótló kiadvány létrehozása volt, amely a bonyolult, sokszor követhetetlen léptékű törvényalkotás környezetében egy pénzügyi iránytű funkcióját betölteni képes, közérthető magyarázatokkal ellátott, de mégis a teljes mértékű professzionalitást megőrző, szakmai körökben is elismert szaklap.

Ehhez kértük fel kiváló szerzőnket, Botka Erikát, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkárát. A havonta megjelenő online segédletekkel ellátott, elektronikus formájú akkreditált szaklapunk segítségével így Ön folyamatosan naprakész lesz a számviteli jogszabályok aktualitásaival és ezzel párhuzamosan a kötelezettségeivel is.

A havonta, 10–16 oldalon, A/4-es formátumban, online segédletekkel ellátott, elektronikus formában megjelenő akkreditált szaklapunk segítségével Ön folyamatosan naprakész lesz számviteli kötelezettségeit illetően.

Ha most előfizet optimum csomagunkra, ajándékba megkapja a piacon 10 éve egyedülálló

E-controlling szaklapunkat

Elektronikus formátumú gyakorlati controlling megoldások, praktikus példák, számítások és szakértői tanácsok cégvezetők, pénzügyi vezetők és könyvelők részére

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Prev Next

Utólagos támogatás időbeli elhatárolásának feloldása

Kérdés

Társaságunk 2015 évben ún. retro, azaz utólagos támogatást kapott a már megvalósult és már aktivált beruházásokra. A tárgyi eszközök aktiválása 2008. évtől 2015. évvel bezáróan megtörténtek. Az eszközök terv szerinti értékcsökkenését az évek során folyamatosan elszámoltuk. Az értékcsökkenés elszámolásainak eredményeképpen a nettó értékek alakulása 2015. január 1-vel különbözőek voltak:

-          az eszközérték már leíródott, nulla a nettó érték,

-          az eszköz nettó értéke magasabb, mint a kapott támogatás összege,

-          az eszköz nettó értéke alacsonyabb, mint a kapott támogatás összege.

Kérdés az, hogyan kell a támogatás időbeli elhatárolásának feloldását elszámolni a három különböző esetben?

Válasz

A számviteli törvény 45. §-a (2) bekezdésének előírása szerint a kapott fejlesztési támogatásokat a fejlesztés során megvalósított tárgyi eszköz bekerülési értéke költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell arányosan megszüntetni. Ezen előírásból következően, ha a tárgyi eszköz nettó értéke nulla, akkor az ehhez kapcsolódó fejlesztési támogatást befolyáskor bevételként el kell számolni, azt azonban nem lehet időbeli elhatárolás alá vonni, mert az adott eszköz bekerülési értékéből már nem lesz a következő üzleti év(ek)ben költség, ráfordítás, amit a támogatásnak ellentételeznie kellene.

Amennyiben a tárgyi eszköz nettó értéke magasabb, mint a kapott támogatás összege, akkor a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján a kapott támogatást időbelileg el kell határolni, és a költség, ráfordítás felmerülésekor kell arányosan megszüntetni. Az elhatárolásnál azonban arra tekintettel kell lenni, hogy a befolyás üzleti évének terv szerinti értékcsökkenését már arányosan ellentételezni kell a támogatással.

Ha a tárgyi eszköz nettó értéke alacsonyabb, mint a kapott támogatás összege, akkor a tárgyi eszköz nettó értékét meghaladó támogatás összegét nem lehet időbelileg elhatárolni, az szintén a befolyás üzleti évében marad. Másképpen kifejezve, a tárgyi eszköz – befolyás – üzleti év végi nettó értékével megegyező támogatást lehet csak időbelileg elhatárolni, mert a következő üzleti év(ek)ben csak a záró nettó érték fog költségként, ráfordításként megjelenni.

Tovább

Tanulmány, mint aktivált immateriális jószág

Kérdés

Egy informatikai fejlesztéssel foglakozó cég a jelenlegi tevékenysége mellett új tevékenységet kíván indítani. Önkormányzati bérleményben falmászó termet szeretne létesíteni. 2015-ben erre magasabb összegű fejlesztési tartalékot képzett. A mászó teremhez készülne egy piacra jutási stratégia, mert fel kell építeni pl. marketingtervet benne piacelemzéssel, potenciális ügyfélkör profillal, megközelítési csatornákkal, költségvetéssel stb. A tanulmány több millió Ft-ba fog kerülni. Ezt a tanulmányt az immateriális javak között az alapítás-átszervezés aktivált értékeként szeretnénk aktiválni és hasznos élettartamot két évben szeretnénk meghatározni, mivel az ilyen tanulmányok relatíve gyorsan aktualitásukat vesztik. Kérdésem, hogy ez így helyes-e? Kérdés továbbá, hogy jól gondolom-e, hogy a fejlesztési tartalék erre nem használható fel, mert nem minősül beruházásnak?

Válasz

A kérdésben leírt tényállás szerint informatikai fejlesztéssel foglalkozó kft új tevékenységet szeretne indítani, mely tevékenység indítása jelentős költségekkel jár. A számviteli törvény 25. §-a (3) bekezdésének előírása szerint alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült – közvetlen önköltségbe tartozó – költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. A kft.-nél az új tevékenység indítása a tevékenység bővítését jelenti, így a vállalkozás saját döntése alapján alapítás-átszervezésként aktiválhatóak a költségek, ha azok várhatóan a jövőbeli bevételekben megtérülnek, de felmerüléskor költségként is elszámolhatóak. A számviteli törvény 52. §-a (4) bekezdésének előírása szerint a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni, amennyiben hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni. Így a hasznos élettartamot a végzendő tevékenység ismeretében a vállalkozásnak kell meghatároznia, azzal hogy az 5 évnél több nem lehet. Mivel az alapítás-átszervezés aktivált értékét nem lehet a számviteli törvény előírása alapján beruházásként elszámolni, ezért erre a fejlesztési tartalék sem használható fel.

Tovább

Támogatás vagy bevétel

Kérdés

A kiegészítő sportfejlesztési támogatást szponzori szerződés keretében kapta meg a NAV-on keresztül a sport kft. Számlát bocsátottunk ki a támogató társaság felé, reklámszolgáltatás megjelöléssel, mert erről szól a szponzori szerződés. Az áfát megfizette a támogató társaság. Kérdésem: a számla nettó összege reklám szolgáltatás bevétele vagy támogatásnak minősül, és a számla alapján lekönyvelt vevő követelés nettó összege a NAV utalása alapján fut ki, vagy elengedett követelés? Én jelenleg a számla nettó összegét reklámszolgáltatás bevételeként könyveltem, a vevő számla pedig a NAV és a támogató áfa utalásával futott ki. A reklámadó szempontjából sem mindegy, hogy támogatásként vagy nettó árbevétel részeként kezelem.

Tovább

Pótbefizetés felhasználása jegyzett tőkeemelésre

Kérdés

Általában a jegyzett tőke emelésére a 2015. évi üzleti évről készült beszámolóban szereplő tőketartalék, eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény használható fel. Kérdésem, hogy a vállalkozás tagjai által teljesített pótbefizetés, ami a lekötött tartalékban van, szabályosan felhasználható-e jegyzett tőkeemelésre? További kérdésem, hogy a 2015. évi mérleg szerinti eredmény a mérlegben már az eredménytartalékban zár?

Tovább

Külföldön elszámolt társasági adó könyvelése

Kérdés

Belföldi gazdasági társaságunk (kft.) 100%-ban tulajdonosa egy romániai cégnek.

A román leányvállalat osztalékot fizetett nekünk, az osztalékból adót vont le, amit mi a Tao. tv. 28. § alapján külföldön megfizetett (fizetendő) és ráfordításként elszámolt társasági adónak megfelelő adót kezeltünk, illetve annak a következők szerint megállapított részét adóvisszatartás formájában levonhatja.

Kérdésem, hogy számviteli szempontból hogy kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket?

Helyesen járunk e el az alábbiak szerint?

1. T 3. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben (osztalék)

            K 971. Kapcsolt vállalakozástól kapott (járó) osztalék bruttó osztalék előírása

2. T 384. Elszámolási betétszámla

K 3 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben (osztalék) átutalt nettó osztalék

3.  T 461. Társasági adó elszámolási számla

K 3. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben (osztalék) 

4. Hogy kell könyvelni a külföldön megfizetett adó, társasági adó csökkentésként figyelembe nem vehető részét?

Tovább

Később folyósított, de már korábban jogszerű támogatás hatása a beszámolóra

Kérdés

Egy társaság 2013. évben a területalapú támogatást, mint jogszabály alapján igényelt, járó támogatást egyéb bevételként számolta el könyveiben. A támogatás helyszíni ellenőrzését a Hatóság elvégezte, ugyanakkor a támogatás folyósítása 2015. évben történt. A támogatásigénylés és folyósítás közötti időszakban a Hatóság az igénylés jogszerűségét vitatta, mely ügy rendezése és a folyósítás hosszú időt vett igénybe. Kérdésként merül fel, hogy a 2013. évben elszámolt területalapú támogatás összege miatt a 2013. évi beszámolóját önellenőrzés keretében helyesbíteni szükséges-e?

Tovább

Jegyzett tőke emelésének könyvelése az önkormányzatnál, mint tulajdonosnál

Kérdés

100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. végrehajtotta a kötelező törzstőke emelést. A kft a következőképpen könyvelt: T 413- K 411. Hogyan könyveli az önkormányzat a részesedés értékének növekedését: T 1. Részesedés –K 9. Rendkívüli bevétel?

Tovább

Fizetett kötbér elszámolása, hatása az adóalapra

Kérdés

Fizetett kötbér esetén egyéb ráfordításként számolom el a kifizetett összeget. A kérdésem az lenne, hogy ezzel az összeggel nem kell megemelnem a társasági adóalapot?

Tovább

Elmaradt munkabér és kártérítés kontírozása

Kérdés

Egy ügyfelünket a munkaügyi bíróság ítélete több millió Ft elmaradt munkabér és annak a kifizetéséig járó kamatára, valamint átalány kártérítésre és annak kifizetéséig járó kamatának a megfizetésére kötelezte. Ügyfelünknél a felperes soha nem állt alkalmazásban, ügyfelünk egy korábbi – közben felszámolással megszűnt – alvállalkozójának volt a munkavállalója. Ezen tételek számviteli elbírálása történhet-e kártérítési ráfordításként a 86-os számlaosztályban?

Tovább

Adóalap meghatározásához használatos árfolyam

Kérdés

Export-import számlák esetén a kiválasztott hitelintézet által közzétett deviza eladási árfolyamon vagy középárfolyamon kell-e az adóalapot meghatározni? Az import áfa meghatározásánál szintén ez a kérdés. Alkalmazhatjuk-e a középárfolyamon történő könyvelést, ha a számviteli politikában ezt rögzítjük?

Tovább

Uniós forrásból szerzett eszközök átadásának számvitele

Kérdés

Ügyfelünk – nonprofit kft. – európai uniós forrásból lebonyolított projekt keretében, tananyagfejlesztéssel kapcsolatosan 2015-ben eszközöket szerzett be. A megvalósítás iskolák részvételével történt. A vásárolt eszközök a résztvevő iskolákhoz kerültek.

Beszerzésre kerültek tárgyi eszközök, a témához kapcsolódóan software csomagok stb. Ezen túlmenően teljes körű nyomdai munkálatokra – melynek eredményeként elkészült a módszertani adaptáció – szintén több millió Ft értékű kifizetés történt. Befektetett eszközök tekintetében az összes ráfordítás több tíz millió Ft.  A szóban forgó nonprofit kft. áfaalany, jelen projekt keretében nem igényelt vissza áfát.

Ennek a projektnek a helyes számviteli elszámolása tekintetében lenne a kérdésem. Az eszközök átadását térítésmentesen hogyan kell elszámolnom, eltérő-e a megítélés, ha az iskola kapja, vagy annak tanára kapja (a résztvevő iskola tanára azért kaphatja meg, mert e témában végzett munkájához szükséges volt). Ebben az esetben könyvelési szempontból a beszerzett eszközök helyes elszámolása jelenti a legnagyobb problémát. Ez a nonprofit kft., melynek mi a könyvelését csináljuk, ennek a projektnek a lebonyolítója. Ebből következően minden beszerzés – mely lehet szolgáltatás és eszköz – ebből a kft.-ből, a pályázat keretében kapott pénzből került kifizetésre. A feladat „Iskola a természetben" név alatt került megfogalmazásra egy környezetismereti tananyag adaptációja keretében. A vásárolt eszközöket 2015-ben kivétel nélkül az iskolák és az oktatók kapták. Nem gondolom, hogy ezeket a kft. könyveiben, leltárában kellene szerepeltetni, annak ellenére, hogy elhangzottak ilyen igények.

Tovább

Területalapú támogatás számviteli elszámolása

Kérdés

Szövetkezetünk 2015. évre 1500 hektárra nyújtott be területalapú támogatásra igényt. A vonatkozó 1307/2013 EU, valamint a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet alapján sávosan megillet bennünket a SAPS támogatás és a zöldítési támogatás, abban az esetben, ha a terület 5%-nak megfelelő hektáron a zöldítést elvégezzük. A két támogatás összege együtt kb. 61 000 Ft/ha, ami az 1500 vonatkozik, ha a zöldítési feltételnek megfelelünk (ebből a zöldítés miatti támogatás kb. 20 000 Ft/ha).

A zöldítést háromféle gyakorlat szerin lehet végezni, melyből mi az ökológiai másodvetést alkalmazzuk 75 hektáron. Tekintettel arra, hogy a másodvetés zöldtrágyának minősül, ezért a mezei leltárnak része, így ezt az összeget a tárgyévi mezei leltár értékébe aktiváljuk. Mivel a fenti támogatási összeget mind az 1500 hektár tekintetében megkapjuk, ezért a kérdésünk arra vonatkozik, hogy a kapott támogatást hogyan kell elszámolni a számvitelben a 2015. évben?

Tovább

Leányvállalatok mérlegében történő szerepeltetése az új szabályok alapján

Kérdés

Társaságunknak több leányvállalata van, mindegyikben 100%-os tulajdonosok vagyunk. Eddig a tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegsoron jelenítettük meg a leányvállalati részesedéseket. A számviteli törvény 2016. évi változásával új mérlegsor jelenik meg a mérlegben: a tartós jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozások. A kérdésem az lenne, hogy a 100%-os tulajdoni hányad alapján 2016-tól a befektetett eszközök melyik sorában szerepeltessem ezeket a részesedéseket?

Olvasatom szerint az alább bemásolt törvényi előírás alapján, mivel meghaladja a 20%-ot a tulajdoni arány, ezért azt már az új mérlegsoron kell hoznom:

„Jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások saját tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20%-ot meghaladja.”

Tovább

Korábbi évekből eredő vevő- és szállítóanalitika könyvviteli korrigálása

Kérdés

Egy társaságnál könyvelő váltás volt. Az átvett könyvelésben a szállító és vevő analitika adatai  eltéréseket mutatnak a valós tartozáshoz és valós követeléshez képest. Az eltérések összege jelentős. A partnerekkel történő egyeztetés során derült ki, hogy a régi könyvelésben a korábbi évekből, valószínű nem volt megfelelő az egyeztetés, vagy nem volt pontos a könyvelés, halmozódtak fel a nagy összegű eltérések. Szeretnénk a valós összeget szerepeltetni a könyvelésben, kérdésünk, elszámolhatjuk-e ezen tételeket egyéb ráfordításként illetve egyéb bevételként a vevő  illetve a szállítóval szemben? Ezen elszámolásnak az alátámasztó bizonylata a partnerek által visszaigazolt egyenlegközlő lenne. Amennyiben az általunk leírt megoldás nem megfelelő, hogyan lehet ezen  vevő és szállító tartozásokat a korábbi évek helytelen könyvelése miatt kivezetni a könyvekből, ennek könyvelési tételei illetve kontírozása hogyan történjen?

Tovább

KATA, EVA szerint adózó társasági könyvviteli szabályai

Kérdés

Megalakul egy Bt. és mindjárt az EVA vagy KATA adózási módot választja. Ha később ezt a társaságot a tulajdonosok meg akarják  szüntetni, akkor is át kell térni kettős könyvvitelre?

Tovább
  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

4.lecke – Ellenőrző kérdések

1.Melyik fogalommeghatározás helytelen?

  1. Önkéntes környezeti költségek: Azon költségek, melyek a jövőben valószínűleg felmerülnek, és melynek időpontja jelenleg nem feltétlenül ismert. Néha környezeti kárfelelősségnek is nevezik
  2. Utólagos környezeti költségek: Egy folyamat, technológia vagy üzem előírások szerinti bezárásának, leszerelésének és a terület rehabilitációjának költsége.
  3. Esetleges költségek: Olyan költségek, melyek jövőbeli felmerülése nem valószínű, azonban bizonytalan jövőbeni események bekövetkezésétől függően előfordulhatnak (pl.: jövőbeni szivárgások kármentesítési költsége).

2. Az alábbiak közül melyik nem sorolható a környezeti kontrolling alkalmazási területei közé?

  1. Környezetvédelmi projektek költségeinek és megtakarításainak azonosítása
  2. Környezetközpontú irányítási rendszer működtetése
  3. Életciklus költség-elemzés
  4. Éves költségvetés készítése
  5. Éves beszámoló letétbe helyezése
  6. Éves környezeti költségek, kiadások elemzése, értékelése

3. Melyek nem sorolható a környezeti számvitel alkalmazásával járó ráfordításokkal szemben álló potenciális hasznok közé?

  1. A vállalatvezetés elkötelezettségének a növekedése;
  2. A környezeti szempontok jobb érvényesítése a vállalati döntéshozatal során;
  3. A szervezet környezetvédelmi elkötelezettségének a demonstrálása az érdekelt felek irányába;
  4. A megfelelő környezeti irányítás eredményeképpen elérhető megtakarítások bemutatásának a lehetősége;
  5. A környezeti teljesítmény valós és potenciális pénzügyi kihatásainak a bemutatása az érdekelt felek számára
  6. mindegyik
  7. egyik sem

4. Melyek a környezeti teljesítményt mutató mérőszámokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények?

  1. Összehasonlíthatóság
  2. Célszerűség.
  3. Egyensúly.
  4. Folyamatosság
  5. Aktualitás.
  6. Világosság elve.

 

 

 

Megoldások: b, e, f, f

 

Tovább

Példa – Az átlagkészlet nagyságát befolyásoló tényezők

Egy kiskereskedelmi vállalkozás éves forgalmi és készletadatai fogyasztói áron:

Tovább

Új jelentés a kormányok részére fizetett összegekről

Jelentésre kötelezettek köre:
A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes
erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente a kormányok
részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha

1. két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján
a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő
meghaladja az alábbi határértéket:
a) aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
b) ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
c) ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma
a 250 főt, vagy
2. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.

Tovább

A kontrolling alapjai - e-szeminárium 3.lecke

Marketing-kontrolling


A hatékony vállalatvezetés alapja, hogy a vezetés képes-e összhangot teremteni a szervezet stratégiája, struktúrája, valamint belső és külső környezete között.
A sikeres vállalatirányításhoz szükség van egy olyan döntéstámogató rendszerre, amely strukturált információtömeg biztosításával hatékonyabb döntéshozatalt eredményez. A 21. században a marketing elengedhetetlen eszköze a sikernek. Azonban az elvégzett munka hatékonyságának mérése nagyon fontos, aminek eszközrendszerét a kontrolling biztosítja.

Tovább

A kontrolling alapjai - e-szeminárium 4.lecke

Környezeti kontrolling


A környezeti kontrolling és környezeti számvitel egy viszonylag fiatal alkalmazási terület. Emiatt célszerű az ezzel kapcsolatos eszköz- és fogalomrendszer jelentésének a tisztázása. A következő lecke megpróbálja összefoglalni azokat az alapvető fogalmakat, amelyek az adott témával kapcsolatban felmerülhetnek. A környezeti kontrolling gyűjtőfogalom, amely több területet ölel fel. Két nagy részterületét az alapján különíthetjük el, hogy a környezetvédelmi tevékenységek által előidézett pénzügyi hatásokat vagy a vállalat gazdasági tevékenységének környezeti hatásait állítják-e a vizsgálódások középpontjába.

 

Tovább

A kontrolling alapjai - e-szeminárium 2. lecke

Az árképzés és controlling

Sok kis cég azt feltételezi, hogy a legalacsonyabb ár a nyerő. A cégnek megadhatja a kezdő lökést az, ha a legalacsonyabb árral lép be a piacra, de hosszú távon ez általában nem fenntartható. Egy idő után megjelennek olyan piaci szereplők, akik ugyanazon az áron értékesítenek, vagy még olcsóbban. A jelenlegi lecke az árképzés módszereit kívánja összefoglalni pro és kontra érvek mellett.

 

Tovább

Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások

Az immateriális javak a mérleg első főcsoportjának (A. Befektetett eszközök) első méregcsoportját alkotják. A törvényi definíció szerint ide kell sorolni a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, forgalomképességgel bíró, nem anyagi javakat. A mérlegben ide vonatkozóan az alábbi mérlegsorok találhatók:

Tovább

A kontrolling alapjai - e-szeminárium 1. lecke

A kontrolling fogalma

A kontrolling magában foglalja egy cél meghatározását, a megvalósítás folyamatának megtervezését, a megvalósítás irányítását, szabályozását és ellenőrzését, ide értve mind a pénzügyi mind a termelési folyamatokat.

Ebből következően a vállalat vezetésének foglalkoznia kell kontrolling tevékenységgel, hiszen a menedzsmentnek kell kijelölni az elérendő célokat (Mit akarunk elérni? Hol akarjuk elérni? Milyen időintervallumon belül szeretnénk elérni? Mi legyen a cél megvalósításának mértéke?). A fentiekből is látszik, hogy a „kontrolleri” feladatok nem mindegyike kötődik a kontroller szakember személyéhez.

Tovább

Egyszerűsített éves beszámoló

A számviteli törvény szerint a vállalkozások kizárólag csak a kettős könyvviteli elszámolást választhatják. Az adminisztrációs feladatok egyszerűsítése miatt lehetőség van, hogy bizonyos feltételek megléte (teljesülése) esetén a beszámolójukat ne a teljes részletességű éves beszámoló formájában, hanem annak egy egyszerűbb változata alapján készíthessék el.

Tovább

E-számvitel archívum

A szaklap számait a kívánt hónapra kattintva töltheti le pdf formátumban. Az archívumban mindig az aktuálisnál egy hónappal korábbi lapszámtól visszamenőleg lehet megtalálni a régebbi anyagokat.

2015

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július, augusztus, szeptember, október, november, december

2014

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

2013

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

2012

január,  február,  március,  április,  május,  június,

július,  augusztus,  szeptember,  október,  november,  december

Optimum tartalom - Mintadokumentumok és jogszabályok

 

 

Jogszabályok

  • A helyi adókról szóló törvény
  • A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvény
  • A számvitelről szóló törvény
  • A személyi jövedelemadóról szóló törvény
  • A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
  • Az adózás rendjéről szóló törvény
  • Az általános forgalmi adóról szóló törvény

 

 

 

Jogszabályfigyelés

  • Jogszabályfigyelés - 2014. november
  • Jogszabályfigyelés - 2014. március
  • Jogszabályfigyelés - 2014. február
  • Jogszabályfigyelés - 2014. január
  • Jogszabályfigyelés - 2013. december
  • Jogszabályfigyelés - 2013. november
  • Jogszabályfigyelés - 2013. október
  • Jogszabályfigyelés - 2013. szeptember
  • Jogszabályfigyelés - 2013. augusztus
  • Jogszabályfigyelés - 2013. július
  • Jogszabályfigyelés - 2013. június
  • Jogszabályfigyelés - 2013. május
  • Jogszabályfigyelés - 2013. április
  • Jogszabályfigyelés - 2013. március
  • Jogszabályfigyelés - 2013. február
  • Jogszabályfigyelés - 2013. január
  • Jogszabályfigyelés - 2012. december
  • Jogszabályfigyelés - 2012. november
  • Jogszabályfigyelés - 2012. október
  • Jogszabályfigyelés - 2012. szeptember
  • Jogszabályfigyelés - 2012. augusztus
  • Jogszabályfigyelés - 2012. július
  • Jogszabályfigyelés - 2012. június
  • Jogszabályfigyelés - 2012. május
  • Jogszabályfigyelés - 2012. április
  • Jogszabályfigyelés - 2012. március
  • Jogszabályfigyelés - 2012. február
  • Jogszabályfigyelés - 2012. január

 

 

 

Kötelező szabályzat

  • Cafeteria szabályzat
  • Leltározási szabályzat
  • Önköltségszámítás rendje
  • Pénzmosás elleni szabályzat
  • Számviteli politika
  • 2012 06 - A könyvvizsgálói jelentés és a záradék
  • NAV közlemény - KIVA_szabályai
  • NAV tájékoztató - A kisadózó vállalkozások számára előírt bevételi nyilvántartás vezetésének szabályairól (2013. 06)

 

 
 

Kalkulációs táblázat

  • EVA mérleg és eredménykimutatás
  • Három nyelvű mérlegsorok
  • Kötvényértékelés
  • Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére
  • Példa az éves beszámolót készítők részére
  • Súlyozott átlagos tőkeköltség
  • Value Based Management
  • 2011-12 Cash pool
  • 2012-02 Eszközök és források értékelési szabályzata 2012
  • 2012 05 - Partnerek minősítése

 

 

Optimum tartalom - Mintadokumentumok és jogszabályok - E-controlling

Az E-Controlling mintadokumentumaihoz és jogszabályaihoz az Optimum előfizetőink férhetnek hozzá

 

Excel kalkulációs sémák

  • 2007-07 LBO táblázat
  • 2007-08 Módosított jelenérték (ÁPV) táblázat
  • 2007-09 CVM táblázat
  • 2007-10 EVA
  • 2007-11 Beruházás és cash-flow tervezés
  • 2008-01 Capex.xls
  • 2008-01 CFROI
  • 2008-02 WACC és FFCF módszerek
  • 2008-03 AKFN modell
  • 2008-04 Transzferárképzés összefoglalása
  • 2008-05 BSC
  • 2008-06 BSC 2
  • 2008-07 ABC táblázat
  • 2008-08 Capex
  • 2008-09 DFC - értékelés
  • 2008-10 NPV KONTRA IRR
  • 2008-11 Elemzés
  • 2008-12 Kedvezményezett átalakulás
  • 2009-01 Trendelemzés
  • 2009-02 Kölcsön-hitel
  • 2009-03 Pénzügyi ABC
  • 2009-04 Altman-féle Z-mutató
  • 2009-05 Value at Risk
  • 2009-06 Complex modell
  • 2009-07 Projekt költségelszamolása
  • 2009-08 EVAmodel-magyar
  • 2009-09 zbb
  • 2009-10 LBO
  • 2009-11 LBO-tábla
  • 2009-12 WACC
  • 2010-01 Mérleg
  • 2010-02 IRR
  • 2010-03 CBA-tábla
  • 2010-04 CBA 2
  • 2010-05 FCFF
  • 2010-06 Környezeti controlling
  • 2010-07 Breakeven analysis 1
  • 2010-08 ratafa
  • 2010-09 LCC-tábla
  • 2010-10 ABC
  • 2010-11 cash-flow
  • 2010-12 Cashflow Mátrix
  • 2011-01 MRP
  • 2011-02 kaizen
  • 2011-03 Budgeting
  • 2011-04 Kötvények értékelése
  • 2011-05 Value based management
  • 2011-06 Súlyozott átlagos tőkeköltség - WACC
  • 2011-07 FFCF
  • 2011-08 LCV kalkulátor
  • 2011-09 Költségkalkuláció
  • 2011-10 Likviditási mérleg
  • 2011-11 Vízesés Cashflow
  • 2011-12 Cash pool
  • 2012-01 bérkalkulátor
  • 2012-02 Számvitel politika 2012
  • 2012-03 lízing
  • 2012-04 Idősori számítások - minta
  • 2012-05 Trendelemzesi szamitasok – minta
  • 2012-06 Költség
  • 2012-07 DCF
  • 2012-08 EVA
  • 2012-09 Likviditási mérleg
  • 2012-10 Gazdaságos rendelési mennyiség
  • 2012-11 Free Cash-flow modell a vállalati érték meghatározására
  • 2013-01 Process costing
  • 2013-02 Working Capital Management
  • 2013-03 abc
  • 2013-04 Szinergia
  • 2013-05 budgeting
  • 2013-06 Monte Carlo
  • 2013-07 value controlling
  • 2013-08 előrejelzés
  • 2013-10 értékcsökkenés
  • 2013-11 tervezés
  • 2013-12 költségfelosztás
  • 2012-12 royalty
  • 2014-01 mérleg elemzés
  • 2014-02 sixsigma
  • 2014-03 Folyamatköltség
  • 2014-04 CFROI
 

Makrók alkalmazása

  • 001 - Makrók felvétele, rögzítése
  • 002 - Makrók futtatása, másolása
  • Makrók alkalmazása - minta 001
  • 003 - Makró grafikus objektumhoz kapcsolása
  • 004 - Makró grafikus objektumhoz kapcsolása
  • 005 - Makrók automatikus indítása
  • 006 - VBA-eljárás létrehozása munkafüzet open eseményéhez