Lestyán Mária

Az elmúlt időszak jogszabályi változásainak köszönhetően nem egyszerű eligazodni az építési termékek, építményszerkezetek tűzvédelmi teljesítményjellemzőinek megfelelő szintű igazolása területén. Sajnos sok esetben még a gyártók, forgalmazók sincsenek tisztában azzal, mi az alapvető kötelezettségük, pedig a CPR-rendelet már több mint egy éve, 2013. július 1-jén hatályba lépett.

A tervezők felelőssége ugyan megnövekedett, de − a helyzetet az eltelt idő távlatából vizsgálva − a megfelelő gyakorlat még csak kialakulóban van. Sajnos nincsenek iránymutatások, ajánlások még arra vonatkozóan sem, hogy az egyes tervtípusoknak milyen részletességgel kell tartalmazniuk kiírás szintjén a tűzvédelmi teljesítményjellemzőket és az azoknak való megfelelés igazolását.

Amikor igazolásokról beszélünk, mindenkinek a teljesítménynyilatkozat jut eszébe, holott − mint ahogy a Tűzvédelmi teljesítményjellemzők igazolása című táblázatból is kiolvasható − a problémakör ennél sokkal összetettebb.

A tervező felelőssége az elvárt tűzvédelmi teljesítménynek megfelelő konkrét építési termék, építményszerkezet meghatározása. Ha készül kiviteli terv, akkor annak, ha nem, akkor az engedélyezési tervnek kell megfelelő részletezettségűnek lennie.

Ha rendelkezik előfizetéssel, erre a linkre kattintva be tud lépni. Amennyiben előfizetőként nincs jogosultsága ehhez a tartalomhoz, forduljon ügyfélszolgálatunkhoz.

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Prev Next

Segédanyag a legionellával kapcsolatos kockázatértékeléshez

Szerző: Kálmán László

2017. február 4-éig a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet szerint el kell végezni a kockázatértékelést a legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben. Útmutatónkban az új kötelezettség teljesítéséhez adunk segítséget.

Tovább

A gépek biztonsága - V. rész

Szerző: dr. Fuith-Kocsis Barbara

A gépek biztonsága című anyagunk következő részeként tovább foglalkozunk a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet előírásaival, amelyek közül most a nem kézi erővel működtetett gépekre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket tekintjük át.

Tovább

Mi is az az ILO?

Részlet Dr. Fuith-Kocsis Barbara Mit kell tudni a benzolról című cikkéből

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) az ENSZ szakosodott szervezete, 1919-ben alapították, Magyarország 1922 óta a tagja. Tripartit (háromoldalú) szervezet, ami azt jelenti, hogy párbeszédet teremt a kormányok, a munkáltatók és a munkavállalók között. Az ILO egyedülálló a világszervezetek közt abban, hogy politikája kialakításában a munkavállalók és munkáltatók képviselőinek a kormányokéval azonos beleszólása van.

Tovább

A nyári hőség munkavédelmi követelményei

Szerző: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta

Az írás megjelent a Munkajog szaklap 2016. júniusi számában

 

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet hatálya kiterjed a munkahelyre, kivéve az ideiglenes vagy változó építési területekre, bányászati tevékenységre, a halászhajókra, a munkáltató telephelyén kívül levő mezőgazdasági vagy az erdészeti vállalkozás részét képező mezőkre, erdőkre és más földterületekre. A munkáltató létesítményein kívül használt járművekre külön szabályok vonatkoznak.

Tovább

Az egyéni védőeszközökre vonatkozó új európai szabályozás

Szerző: Dr. Bánné Koncz Zsuzsa, igazságügyi munkavédelmi szakértő

Az Európai Parlament 2016. március 9-én elfogadta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/425 rendeletét, amely tartalmazza az egyéni védőeszközökre vonatkozó előírásokat, valamint hatályon kívül helyezi a 89/686/EGK tanácsi irányelvet.

Tovább

Gépek biztonsága (IV. rész)

Szerző: Dr. Fuith-Kocsis Barbara


Az emelési műveletekkel veszélyt előidéző gépek alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményei
A gépek biztonsága című anyagunk soron következő részeként az emelési műveletekkel veszélyt előidéző gépek alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeit mutatjuk be, amely követelményeket szintén a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet tartalmazza.

Tovább

Változtak a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre vonatkozó előírások

2016. február 22-én megjelent a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet módosításáról szóló 7/2016. (II. 22.) NGM rendelet, amely módosította a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendeletet.
A módosítások 2016. március 1-től léptek hatályba.

Tovább

Az egyszerűsített foglalkoztatás

Szerző: Dr. Fuith-Kocsis Barbara

Az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaviszony egy speciális változata, amelynek legfontosabb szabályait az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) tartalmazza. Mielőtt rátérnénk az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak ismertetésére, megpróbáljuk összefoglalni, hogy ezen foglalkoztatási forma mennyiben tér el a „rendes” munkaviszony tartalmi és formai követelményeitől.

Tovább

Hogyan készüljünk a munkavédelmi ellenőrzésre (II. rész)

Írta: Kálmán László

Írásunk I. részében az alkalmassági orvosi vizsgálatokkal, a munkavédelmi oktatásokkal, az egyéni védőeszközökkel való ellátással és a munkavédelmi szempontú vizsgálatokkal foglalkoztunk. A folytatásban a kockázatértékeléssel, a villamos berendezések biztonságos működtetésével, az anyagmozgatási tevékenységekhez kapcsolódó vizsgálatokkal és a kémiai biztonsággal foglalkozunk.

Tovább

Hogyan készüljünk a munkavédelmi ellenőrzésre? (I.rész)

Írta: Kálmán László

A munkavédelmi hatóság törvényi kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek, előírásai betartásának ellenőrzése.

A munkáltatóknak, munkavállalóknak számos jogszabályi követelményt, előírást kell betartaniuk, amelyek ismerete, a feltételek biztosításának nyomon követhetősége nem jelent egyszerű feladatot a munkavédelmi szakemberek számára sem. Honnan lehet mégis behatárolni, hogy a munkavédelmi hatóság ellenőrzései során melyek azok a területek, amelyeket a hatósági ellenőrzés érinthet?

 

Tovább

A gépek biztonsága (III. rész)

Szerző: Dr. Fuith-Kocsis Barbara

A gépek biztonsága című anyagunk következő részeként áttekintjük a gépek vezérlőberendezéseire, valamint a mechanikai veszélyek elleni védekezésre vonatkozó legfontosabb szabályokat.

 

Tovább

A gépek biztonsága (II. rész)

Szerző: Dr. Fuith-Kocsis Barbara

Az első részben áttekintettük a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet hatályát, a gépekkel kapcsolatos fogalmak magyarázatát, illetve a gépekre vonatkozó alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket (világítás, felhasznált anyagok, ülés, vezérlőrendszer, vezérlőberendezés stb.).

Tovább

A gépek biztonsága (I. rész)

Szerző: Dr. Kocsis Barbara

A különböző gépek biztonságára vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet tartalmazza.

Tovább

A veszélyes vegyi anyagok kockázatbecsléséről

Szerző: Dr. Bánné Koncz Zsuzsa

A munkavédelemről szóló jogszabályok szerint a munkáltató köteles kockázatbecslést/értékelést végezni, továbbá arról gondoskodni, hogy a munkavállalók védelmet, valamint a munkahelyen előforduló vegyi anyagok biztonságos használatához szükséges tájékoztatást, iránymutatást és képzést kapjanak. Több jogszabály együttes alkalmazása szükséges ahhoz, hogy a munkahelyek kémiai biztonságáról megfelelő kockázatbecslést lehessen készíteni.

Tovább

Munkahelyeken alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzések

Az EU már 1992-ben a 92/58 EGK irányelvben szabályozta a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó követelményeket, mivel:

  • a meglévő közösségi szabályok főleg a veszélyes akadályok és helyszínek jelölését szolgáló biztonsági jelzésekkel voltak kapcsolatosak, és ennek következtében meghatározott jelzéstípusokra korlátozódtak,
  • a korlátozódásnak az volt a következménye, hogy néhány veszélyt nem jelölnek megfelelően, ennek következtében új jelzéstípusokat kellett bevezetni,
  • a tagállamokban használt biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzések között számos eltérés bizonytalansághoz vezetett,
  • a szabványosított jelzések használata a munkahelyen általában valószínűleg csökkenti azt a veszélyt, amely a munkavállalók közötti nyelvi és kulturális különbségekből adódhat.

Tovább

A robbanásvédelmi dokumentáció

A robbanásvédelmi dokumentáció fogalma először a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 1999/92/EK IRÁNYELVE ATEX 137-ben jelent meg, a dokumentáció összeállításához azonban elengedhetetlen a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozóan alkalmazandó a 94/9/EK IRÁNYELVE ATEX 100a előírásainak ismerete is. Az utóbbi irányelvvel összhangban kiadott 8/2002 (II.16.) GM rendelet, 1. és 2. melléklete a robbanásveszélyes környezetben alkalmazott berendezésekre vonatkozó piacfelügyeleti eljárásokat és műszaki biztonsági követelményeket, a 3-tól a 9-ig számozott mellékletek a vizsgálatok rendjét, míg a 10. melléklet a CE és a H megfelelőségi jelölés formáját szabályozzák.

Tovább

A keszonmunkák legfontosabb szabályai

Dr. Kocsis Barbara

A keszonmunkákra (túlnyomásos munkahelyen végzett tevékenység) vonatkozó szabályokat a keszonmunkákról szóló 6/1987. (VI. 24.) EüM-rendelet tartalmazza, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze.
Lényeges munkáltatói kötelezettség, hogy a munka végrehajtására részletes technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasításokat kell készíteni. Ezek hiányában ilyen jellegű tevékenységet végezni nem szabad.

Tovább

A Feszültség Alatti Munkavégzés (FAM) Biztonsági Szabályzata

Dr. Kocsis Barbara

A feszültség alatti munkavégzés legfontosabb szabályait a 72/2003. (X. 29.) GKM-rendelet tartalmazza, amely szabályokat az alábbiakban mutatunk be.

Az energiapolitikáért felelős miniszter feszültség alatti munkavégzési tevékenységre vonatkozó szabályozási feladatainak ellátását a Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság (a továbbiakban: FAM Bizottság) segíti.

Tovább

Az azbeszttel kapcsolatos kockázatokról a munkavégzés során

Dr. Kocsis Barbara

A munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi 2009/148/EK-irányelv szerint az azbeszt számos munkahelyzetben előforduló, különösen veszélyes anyag, amely súlyos betegségeket okozhat, és ezért sok munkavállaló egészségügyi kockázatnak van kitéve.

Az európai jog úgy rendelkezik, hogy − főszabály szerint − meg kell tiltani azon tevékenységeket, amelyek esetén a munkavállalók az azbeszt kitermelése, azbeszttermékek előállítása és feldolgozása vagy a szándékosan hozzáadott azbesztrostokat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása során azbesztrostoknak vannak kitéve.

Tovább

Az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálata

Dr. Kása László

Az építőipari kivitelezési tevékenység munkavédelmi komplex ellenőrzése, az ellenőrzés ideje: 2014. május 12. - június 30.
A vizsgálati szempontok közzétételének ideje: 2014. május 8.
Vonatkozó alaprendelet: 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (az itt közölt összeál-lításban: R)

A célvizsgálat elrendelésének előzménye
Az építőiparban végzett tevékenységek az NMH MMI 2014. évi ellenőrzési irányelveinek II. A munkavédelmi ellenőrzés elvei című fejezetének Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok része 3. pontjában szerepelnek.

Tovább

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás

Dr. Kocsis Barbara

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó legfontosabb szabályokat a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM-rendelet (a továbbiakban R1.) tartalmazza, amelyet a következőkben tekintünk át. Ezeknek a szabályoknak, illetve rendelkezéseknek az ismerete fontos a munkáltatók számára, hiszen szoros összefüggésben van kötelezettségeikkel.

Tovább

Munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségei

Kálmán László

Talán túlzás lenne azt állítani, hogy az ősember is foglalkozott már tűzvédelemmel, de a régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy elődeink igen gyakran óvatosak voltak a tűzhelyek létesítésénél. Például a tűzhelyet kősorral, agyaggúlákkal kerítették körbe, vagy gödröt ástak a tűznek. Az ókor legcivilizáltabb államaiban tűzvészkor már volt mit veszíteni. Nem véletlen, hogy a tűz elleni fellépés első adatai is innen származnak.

Tovább

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata és a véleményezés legfontosabb szabályai

Dr. Kocsis Barbara

Fogalommagyarázat és hatályosság

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 1. §-a szerint a munkavédelem két nagy szakterületet foglal magába, a munkabiztonságot és a munkaegészségügyet. A munkaegészségügy szakterülete pedig a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy részterületeiből áll. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nemcsak a munkabiztonsági szakterület szabályait kötelező megtartani, hanem a munkaegészségügyi szakterületét is, hiszen a kettő együtt alkotja a munkavédelem tárgyát.

Tovább

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A jogszabály rendelkezései szerint az alkalmasság véleményezése az alábbiak szerint alakul, illetve az alábbiakra vonatkozik:

  1. a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,
  2. a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; az álláskereső esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére,
  3. a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik.

Tovább

Előzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A jogszabály természetesen rendelkezik arról is, hogy mely esetekben kell előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot végezni.

Tovább